Megújulásunk támogatója:  

Télen dől csak el a győri erőd sorsa

November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst.
November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111005gyorierod/02.jpgTúlzás nélkül meghaladta a várakozásainkat az, amit a győri Dunakapu téren eddig is feltártunk, hiszen a 16. században épült erődítmény falai és a külső várfal is rendkívül jó állapotban került elő. A bástyának a nyugati ágyúállása, valamint az erődfül, vagyis a bástya kiugró része is bolygatatlan állapotban volt” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Deák Andrea, ásatásvezető régész. Hozzátette: a megbízatásuk négy méteres mélységig szól, s egyes falakra már harminc centiméteres mélységben rábukkantak.

A győri reneszánsz erődöt még 1539-ben kezdték el építeni, vagyis két évvel Buda elvesztése előtt, amikor már számítani lehetett a török további előretörésére (az 1529-es támadáskor annyira reménytelennek tartották a város megvédését, hogy a török közeledésének hírére inkább felgyújtották). Győrnek a Bécs alatti elővár szerepét szánták, hogy csillapítsa és lekösse az oszmán támadásokat. Ennek megfelelően a század egyik legkorszerűbb erődjét, "Európa védőpajzsát" építették ki, amely immár nemcsak a Püspökvárat védte, de az egész várost: a kilenc és fél méter magas téglafalakat fülesbástyák és félbástyák tagolták, három városkapuval.

A vár teljes kiépítése – amelynek méretére jellemző, hogy a város csak a 18. század végére nőtte ki teljesen – évtizedekig tartott és egy rövid időszaktól eltekintve, amikor 1594-ben feladták, a török sosem foglalta el. Különösen nem a 17. század eleje után, amikor külső fallal erődítették tovább.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111005gyorierod/06.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111005gyorierod/04.jpgA győri vár egészen a napóleoni háborúkig szinte teljes épségben megvolt, néhány stratégiailag fontos részébe ekkor belerobbantottak a franciák. A részleges pusztulása a 19. század első évtizedeinek békéjében következett be, amikor a déli várfalakat – a város növekedése miatt – lebontották. A mai Dunakapu téren lévő erődszakasz azonban sokáig háborítatlan maradt: felszín feletti részeinek többségét ugyan visszabontották, ám néhány eleme a rájuk épített házakkal egészen az 1930-as évekig állt. Ekkor alakították ki azok elbontásával a mai teret. Az erődítmény falai csupán a Püspökvár külső részén, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál maradtak fenn, ahol nem gátolták Győr terjeszkedését.

Szerencsére a földből nem termelték ki a téglákat, így a Dunakapu téren középkori állapotukban maradtak fenn a falak, csupán földdel feltöltötték a területet. A feltárás határideje szeptember 30-a lett volna, ezt azonban meghosszabbították két hónappal, így a héten lehetőségünk volt a tér délkeleti részén is nyitni egy kutatóárkot. Itt a falakhoz csatlakozó pattantyúsházak maradványaira bukkantunk, vagyis egyre valószínűbb, hogy az egész tér a késő középkor emlékeit őrzi” – jelentette ki Deák Andrea.

A határidő hosszabbítását a győri városvezetés rendelte el, ugyanis a térszint alatt mélygarázs kiépítését tervezik. Az ICOMOS (nemzetközi műemlékvédő szervezet) Magyar Nemzeti Bizottsága már tavasszal – amikor csak sejteni lehetett, hogy az erőd elemei találhatóak a téren – nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a középkori erődmaradványokat részben vagy egészben megsemmisítő terv miatt. A középkori emlékeket félti az Arrabona Városvédő Egyesület is, amely már 2009-ben vaskos tanulmányt készített az akkor rendelkezésre álló adatok alapján a Dunakapu tér – akkor még csak feltételezett – régészeti és műemléki értékeiről.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111005gyorierod/07.jpgAz a véleményünk, hogy nem csak megőrizni kell a páratlan reneszánsz emléket, de bemutatni is” – mondta portálunknak Szigeti Ferenc, az Arrabona Városvédő Egyesület tagja, építész. „Legmegfelelőbb a térszint alatti bemutatás volna, hogy az eredeti járószintre vigyük le a látogatót. Ehhez kellene kapcsolni a kazamaták feltárását és bemutatását is. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy azon kell vitatkozni a 21. századi Európában, hogy vajon el lehet e bontani egy reneszánsz erődrészletet egy mélygarázs kedvéért – ami ráadásul a legdrágább megoldása volna a városban kétségkívül meglévő parkolási problémának és a szakértői véleményünk szerint a belvárosban a talajvíz megemelkedését okozná” - tette hozzá a városvédő-építész.

Nincs még döntés az ügyben, éppen azért adott a városvezetés még két hónapot a feltárásra, hogy a teljes szakvélemény ismeretében határozzon”  - jelentette ki megkeresésünkre Domanyik Eszter, a győri önkormányzat kommunikációs vezetője. „Ha szükséges, természetesen felülbíráljuk a korábbi tervet és rendszeresen egyeztetünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is. Mivel november 30-ig dolgoznak a régészek, s a dokumentációt csak ezt követően adják le, egyelőre minden bizonytalan. A végleges régészeti eredményekkel a kezünkben kívánunk a tér sorsáról határozni.

Szeptember utolsó napjaiban az Arrabona Városvédő Egyesület levélben kérte fel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési osztályát, hogy kezdeményezzék az erődmaradvány műemléki védelmét. Időközben a megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a falakat, ám ez a cikkünk írásakor még nem volt jogerős.

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.10.05


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (2) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (24) felújítás (18) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (6) királytemetkezés (7) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (1) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)