Tovább kutatják Szeged eltűnt várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100423szegedivarelozetes/ciml.jpgKét ásatási szelvényt nyitnak a régészek Szegeden, hogy a hajdani vár északi és déli főfalát azonosítsák. Az erődítményt rég elbontották, ám már felrajzolható a belváros térképére.

2010.04.26

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100423szegedivarelozetes/002.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100423szegedivarelozetes/003.jpgKét, tízszer tíz méteres szelvényt fogunk majd nyitni május elején, hogy az északi és a déli főfal vonalát pontosan megfogjuk” - mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum régésze. Hozzátette: miután az északnyugati saroktorony egy részét sikerült néhány év e feltárni a jelenlegi ügyészség épületének pincéjében, a mostani kutatással mindene eddiginél pontosabb képet kapnak majd a várról, amely a középkorban az Alföld legnagyobb erődítménye volt.

Pedig komoly hadászati szerepet nem szánhattak neki az építése kezdetén, hiszen akkor a város az ország határtól távoli, biztonságos vidékének számított. A Maroson leúsztatott sószállítmányok miatt Szeged (első középkori, 1183-ból származó említésekor Ciggedin néven) nagy jelentőségre tett szert a 13. századtól kezdődően: a városi rangot 1246-ban nyerte el, ezután kezdődhetett el a vár építése.

Az eddig feltárt falmaradványok, kőfaragványok alapján valószínű, hogy a királyi vár komoly reprezentációs szerepet is betölthetett” - mondta Fogas Ottó. „Amikor például a 15. század felében átépítették a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt vártemplomot, megújították a vár többi részletét is”.

A valószínűleg Mátyás uralkodása alatti virágzásnak azonban rövidesen vége szakadt. A törökök 1526-ban kifosztották és felégették a várost, majd 1543 elején végleg elfoglalták. Majd' százötven évig maradtak, s a várat jelentősen átépítették (annyira, hogy volt olyan vélekedés is, miszerint ők építették volna). Így a falakat földsáncokkal erősítették meg a becsapódó ágyúgolyók ellen.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100423szegedivarelozetes/001.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100423szegedivarelozetes/004.jpgA török kiűzésével a vár pusztulásához vezető végjáték is megkezdődött. A falak közé osztrák helyőrség költözött, a börtönében betyárokat, az 1848-49-es Szabadságharc után pedig magyar hazafikat őriztek. A város és az osztrák katonák viszonya mindig is feszült volt, a helybéliek mint az elnyomás jelképére gondoltak a Tisza-parti erődítményre. Szinte kapóra jött az 1879-es nagy árvíz, amely után Ferenc József az addiginál szebb Szegedet ígért a városlakóknak. A bontásnak áldozatul esett a gyűlölt vár, kövei szinte csak mutatóba maradtak, emlékét ma már a felszínen csupán két részlete idézi: a délkeleti saroktorony (más néven vízibástya a rakparton), illetve az az épülettorzó, amely a vármúzeumnak ad otthont.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100423szegedivarelozetes/010.jpgA szegedi várról a feltárásoknak hála egyre több ismeretet gyűjtenek a szakemberek. A hajdani, ám elveszett erődítmény bemutatására több terv is született, ám egyelőre (anyagi források hiányában) a kőtár anyagától eltekintve kézzelfoghatóan nem ismerheti meg a nagyközönség.

 

Képgaléria: a vár jelenleg látható részletei és fotók az ügyészség épülete alatti feltárásról

 

 

Előzmény a magazinban:

Kábel állja útját a templomkapu feltárásának

 

A vízibástya a műemlékem.hu adatbázisában

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Ózd: vasgyártás egy napig

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171005ozdvasgyartas/ciml.jpgBucakemencében gyártanak majd vasat október 6-án az Ózdi Gyártörténeti Emlékparkban a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében.

» tovább

Postaúton a Felvidéken II.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170930felvidekpostaut2/ciml.jpgBethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.

» tovább

Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább