Megújulásunk támogatója:  

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

Feltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/02.jpgBizonytalan a korszakolása annak az épületnek, amelynek félköríves kialakítású szentélyfalára még 2014-ben bukkantunk. Idén a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma és Szeged Város Önkormányzata anyagi támogatásával négy hetes tervásatás keretében kutattuk meg az apszishoz tartozó hajó szinte teljes területét. A fellelt falmaradványok és a pontosan kiszerkeszthető alaprajz alapján tájolása részben megegyezik az egykor mellette állt Szent Demeter-templommal, ugyanakkor járószintje mélyebben feküdt. Ezek alapján korábban épülhetett annál, az alaprajza szerint pedig templom, vagy kápolna lehetett” - mondta el portálunknak Lajkó Orsolya, a Móra Ferenc Múzeum ásatásvezető régésze. „Még 2014-ben mintát vettünk az akkor megtalált falrészlet habarcsából, amelynek tudományos vizsgálata megállapította, hogy nem lehet a 13-14. századfordulójánál későbbi az építése, korábbi viszont igen, de referenciaadatok hiányában ezt nem lehetett pontosítani. Sajnos a Dóm tér ezen részén még a falmaradványok szintjén, vagyis a mai járószint alatt több mint két és fél méter mélyen is bolygatott a terület, az épülethez köthető temetkezést nem, csak későbbi, a Szent Demeter-templom Zsigmond-kori (1387-1437) építési periódusához tájolt sírokat találtunk, illetve az épület belsejét a 18. század folyamán, a barokk templom építéséhez (1725-1751) köthető tereprendezés során mintegy másfél méter vastagságban szórvány embercsontokkal töltötték fel, ami feltehetően a késő középkori temető egy részének felszámolásához köthető. Nem kizárt, hogy az ásatási szelvényünkön kívül megtalálható egy korai, a most feltárt templomhoz tartozó temető is, ám nagyon szűk területen kutathattunk, amely nem érinti az utat, illetve a védett fasor növényeit sem bolygathattuk. Az újonnan felmerült kérdésekkel együtt is nagyon komoly eredményt hozott a feltárás.

Szeged első templomának – vagy templomainak – a kérdése már régóta foglalkoztatja a szakembereket. A város első említése 1183-ból származik, azonban a település ennél régebbi múltra tekint vissza. Az Erdélyből a Maroson érkező sószállítmányok ellenőrzésére már a római korban települést alapítottak, amely feltehetően a későbbi vár, a mai Móra Ferenc múzeum területén lehetett, hiszen itt volt átkelőhely a Tiszán. Mivel a só a későbbiekben is az egyik legfontosabb, „stratégiai” árucikk maradt, a honfoglalás után szintén megtelepedtek a környéken.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/03.jpgSajnos az 1879-es árvíz és az azt követő újjáépítés teljesen átformálta a város arculatát, még a középkori utcahálózat sem maradt meg. Egyedül a mai Oskola utca nyomvonala azonosítható középkoriként, amely az egykori várat, a palánkot kötötte össze a mai Dóm téri területtel” - jelentette ki Löffler Zsuzsanna régész. „A városi környezet miatt a kutatás nehézkes és esetleges, a 10-12. századból alig van régészeti adat. A Szent Demeter-templomot, amely a jelenleg feltárt épülettől délre állt, 11. századi eredetűként azonosította első kutatója, Cs. Sebestyén Károly, melyet azóta megcáfolt a kutatás.

Jelenleg tehát nem datálható még az apszisos épület, azonban nagyon valószínű, hogy korábban épült az első Szent Demeter-templomnál, amelyet a 13. század elején emelhettek az újabb kutatások szerint. Figyelemreméltó, hogy a megkutatott épület mintegy nyolcvan-kilencven centiméter vastag, törtköves falait kívül-belül kváderezték, a kőben szegény vidéken egy reprezentatív épület lehetett egykor. A teljes hossza tíz, a szélessége öt méter volt, a bejárata kizárásos alapon a déli oldalon nyílhatott. Alaprajzában és mérteiben teljesen megfelel egy kora Árpád-kori, 11-12. századi plébániatemplomnak, melynek alátámasztása részben a jövő kutatás feladata. És, ha építési, használati, valamint pusztulásának pontos ideje még ma bizonytalan is, amit tudunk, hogy a 13. század elején, alig néhány méterre innen, egy új templomot (Szent Demeter templom) építenek, melynek barokk stílusban épített utolsó periódusát az 1920-as években bontották le gótikus támpilléreivel együtt. A ma is álló a Dömötör-torony épphogy megúszta az pusztítást, bár a gótikus torony felső szintjét így is megsemmisítették. Móra Ferenc, a múzeum akkori igazgatója egy írásában „feneette műemléknek” nevezte a templom híján elárvult tornyot. Most tőle alig néhány lépésnyire került elő a feltehetően még korábbi templom maradványa, amelyet a nagy mélység, s az így kezelhetetlen talajvíz miatt nem lehet bemutatni, ám remélhetően folytatódik majd a kutatás, hogy többet tudjunk meg a város korai történelméről.

 

A Dömötör-torony a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA!

 

Írta: Kovács Olivér
2017.10.29

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)