Megújulásunk támogatója:  

Kiállítás tisztázza a megbélyegzett palotát

A nyírbátori várkastélyban nyílt kőtár-kiállítással azt is igyekeznek bebizonyítani, hogy korántsem feltételezések alapján állították helyre az épületet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110528nyirbator/002.jpgA nyírbátori Báthory várkastélyt a legfélrevezetőbb helyreállításért és a hasznosításért a bíráló bizottság Citrom-díjban részesíti” - így kezdődött az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának értékelése 2007-ben. Az egykori vár palotaépületének rekonstrukciója ugyancsak megosztotta a hivatásos műemlékvédőket, s a stigmát – bár a szaklapokban pro- és kontra felsorakoztattak érveket a rekonstrukció pártolói és ellenzői, ám az álláspontok nem közeledtek, sőt részben elvi irányba csúszott el a vita – a mai napig viseli.

A most összeállított kőtár azokat a bizonyítékokat mutatja be, amelyek igazolják, hogy a tervező Szekér György a feltárt leletanyag alapján, hitelesen dolgozott. Természetesen csak töredékes kőemlékekről van szó, azonban ezek összefüggéseikben, esetenként analógiákat keresve már elegendőek voltak a rekonstrukcióhoz” - mondta a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a kőtár kiállítás tervezője. Hozzátette: a kőtár kialakításának igénye már a palota 2006-os helyreállításakor megfogalmazódott. Már csak azért is, mert nem váltak ismertté a kutatás eredményei, vagyis mind a szakma, mind a nagyközönség csupán a végeredményt láthatta. „Szerencsésebb lett volna előbb ismertetni az eredményeket, s csak utána megvalósítani a rekonstrukciót” - tette hozzá Buzás Gergely.

Bár Nyírbátor már az első, 13. század végi okleveles említése óta a Gutkeled-, majd annak egyik ágának, a Báthori-családnak a birtoka volt, igazi felvirágzása Báthori István erdélyi vajda korszakában következett el.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110528nyirbator/004.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110528nyirbator/005.jpgUgyan a vajda korábban is az ország egyik jelentős nagyura volt, karrierje a győztes kenyérmezei csatával teljesedett be 1479-ben. Mátyás király hálás volt a magyar sereg két vezetőjének, Kinizsinek és Báthorinak, hiszen sok vád érte azért, hogy a török ellen nem kellő eréllyel lép fel, ráadásul az ütközet után megszerzett zsákmány is tetemes lehetett. A vajda ebből Nyírbátorban elkezdte a kastély kiépítését. A már nem látható, korábbi udvarházra merőlegesen, attól északkeletre felépítette a rekonstruált palota elődjét, amely még ugyan gótikus stílusú volt, ám tömegében már a ma látható palotát idézte (a mostani kőtárnak helyet adó pincét is ekkor építették). Báthori István másik nagy építkezése a településen a ferences – a mai minorita (a ferences rendből levált ág) templomának és kolostorának alapítása volt: a templomot ugyanis temetkezési helyének szánta.

Korábban azt gondolták, hogy a település plébániatemplomát, az akkori Szent György, mai nevén református templomot is Báthori István építtette fel mai formájában, azonban ez az elmélet már megdőlt és bizonyosnak tekinthető, hogy a későbbi református templom nagy kiépítése nem hozzá, hanem unokaöccséhez, Báthori Andráshoz köthető. András, aki maga is a korabeli politikai élet egyik meghatározó tagja volt, az 1520-as években átépíttette a templomot és a családi rezidenciát is. A rekonstruált palotaszárnyat ekkor építették át reneszánsz stílusban, s építettek délebbre, vele párhuzamosan egy másik loggiás, reneszánsz szárnyat is. Ennek maradványai részben az 1950-es években épített iskola épülete alatt, részben az udvarán vannak” - tette hozzá Buzás Gergely.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110528nyirbator/006.jpgEzzel kiépült a kastély épületegyüttese, azonban véderőműveket valószínűleg csak néhány évvel később kapott, amikor már nem csupán az fenyegette a várost, hogy Ferdinánd király és Szapolyai János Magyarországa között, az ütközőzónában volt, de állandósult a török veszély is. Palánkfallal vették körül az épületegyüttest, a sarkokra pedig kerek bástyákat ültettek.

Mindez azonban kevésnek bizonyult a palota fennmaradásához. Már az 1580-as évektől több támadás is érte Nyírbátort – lehet, hogy a déli, nagyobb szárny már ekkor elpusztult. Az északi épületben még a 17. században is laktak, a 18-ban azonban lebontották az emeleti részét és magtárrá alakították át. Pincéjében még a huszadik század közepén is szeszfőzde működött.

A közelmúltban nem csak az egykori várpalota született újjá Nyírbátorban. A Hit és Egészség című, Máriapócsot is érintő, 3,5 milliárd forint összértékű vallási és turisztikai uniós program részeként felújították a minorita és a református templomot, az előbbit május 14-én szentelték fel. A református templom átadására május 29-én került sor. Ebbe liftet is szereltek, amelynek segítségével megközelíthetővé válik az érdeklődők számára a templom késő középkori tetőszerkezete. A két templomot és a várpalotát pedig az újonnan kiépített várostörténeti sétánnyal kötötték össze.


Nyírbátor műemlékei a műemlékem.hu adatbázisában

 


VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.05.30

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (8) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (4) határon túl (1) határon túl (4) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (1) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (3) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)