Megújulásunk támogatója:  

Életre keltett magyar reneszánsz

Nem sok idő adatott meg, hogy a reneszánsz építészet remekműveket hagyjon hátra az országban. Mégis milyen lehetett a magyar reneszánsz? Megismerhetjük egy most megjelenő kötetből.
Nem sok idő adatott meg, hogy a reneszánsz építészet remekműveket hagyjon hátra az országban. Mégis milyen lehetett a magyar reneszánsz? Megismerhetjük egy most megjelenő kötetből.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091111reneszanszkonyv/002.jpgMég több kép

 

Reneszánsz látványtár – virtuális utazás a múltba. Ezt a címet viseli az a tekintélyes (700 oldalas) könyv, amely november 19-én jelenik meg a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában. A cím némiképp félrevezető lehet, hiszen láthattunk egy kiállítást ugyanezen a néven: a könyv azonban sokkal bővebb, részletesebb, mint a tárlat volt és áttekintést nyújt a korszak általánosabb építészeti, város- és erődtervezési, sőt, hadászati kérdéseiről is.

Királyi palota Visegrádon, Budán és Nyéken – ha ma ezekre a helyszínekre látogatunk, visegrádi rekonstrukciót leszámítva nem találunk épített falakat. A tatai vár (amely már Zsigmondnak is kedvelt tartózkodási helye volt), a nagyvázsonyi, siklósi vár, a pécsváradi apátság – a későbbi átépítések bizony csak nyomait hagyták meg a reneszánsznak.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091111reneszanszkonyv/006.jpgA – már csak a virtuális világ miatt is – gazdagon illusztrált kötet szerzői (több mint két tucat szakember vett részt a könyv elkészítésében) nem pusztán azt akarták megmutatni, ami megmaradt, hanem azt is, hogy milyen volt, ami már elpusztult. Így az ugyan álló és megtekinthető, ám átépített esztergomi Bakócz-kápolnának a virtuális rekonstrukciójától hamar eljuthatunk az elpusztult devecseri kastélyig, megismerhetjük, milyenek lehettek (a jelenkor tudományos ismeretei alapján) a már bedőlt templom-boltozatok.

A kötet bemutatja a határon túli reneszánsz emlékeket is: gyulafehérvári Lázói-kápolnát (s a bazilikát) éppúgy, mint a reneszánsz erődépítés szellemében tervezett Érsekújvárt, amelynek ma már legfeljebb az utcaszerkezete emlékeztet a 16. századi „reneszánsz városra”. És persze megidézik a részleteket, oltárokat, síremlékeket, tabernákulumokat is – Diósgyőrtől a pesti belvárosi plébániatemplomon át Nyírbátorig.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091111reneszanszkonyv/010.jpgA Reneszánsz látványtár nem csupán egy építészeti korszak elpusztult, vagy erősen sérült emlékeinek állít virtuális emléket. Mátyás korától a tizenötéves háborúig (1591-1606) vezet végig a kor építészeti kérdésein, így gondolkodásán is. A könyv könyvesbolti forgalomba nem kerül, megvásárolni a Magyar Nemzeti Múzeumban, vagy filiáiban lehet majd.

 

Még több kép


http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091111reneszanszkonyv/allo.jpgA kora-reneszánsz korának építészete Magyarországon

Részletek Buzás Gergely bevezető tanulmányából

"Az északi és mediterrán kultúrkör határán fekvő Magyarország művészetében mindig is kitapintható két nagy európai művészeti régió: a német és az itáliai hatása. E kettősség legszembetűnőbben a középkor végén, a hagyományos középkori formakincset  továbbfejlesztő német későgótika és az antik római művészet felé forduló itáliai kora-reneszánsz  párhuzamosságában jelentkezett.

Magyarország művészetét – az egész, Alpoktól északra elterülő Európával együtt – a XV. században alapvetően a későgótika határozta meg. Az Itáliában már az 1420-as években megjelenő all’antica stílus még évtizedekig nem tudott túllépni az olasz nyelvterület határain. Erre először éppen Magyarországon, Mátyás király és itáliai születésű felesége, Aragóniai Beatrix udvarán keresztül nyílott lehetősége a század utolsó negyedében. Magyarországon a két stílus együttélést az 1490-es évektől, a Jagelló dinasztia uralkodásának korában, felváltotta a keveredésük, míg a XVI. század második negyedétől a későgótika végül teljesen háttérbe nem szorult.

A magyarországi kora-reneszánsz és későgótika azonban külön-külön sem tekinthető egységes stílusnak. Gondos stíluskritikai elemzéssel mindkét stíluson belül számos áramlat, hatás és forrás mutatható ki. Ezek a vizsgálatok rámutatnak a mesterek és a megrendelők nemzetközi és belföldi kapcsolatrendszereire, és arra a kulturális sokszínűségre amely a későközépkori Magyarországot jellemezte.

Magyarországon a legkorábbi, jól keltezheti reneszánsz kőfaragványok az 1480-as évek közepén készültek el. A reneszánsz formák megjelenése feltehetően hosszabb folyamat eredménye, melynek közvetett előzményei még a XV. század közepére harmadára, de követlen előzményei is csaknem egy évtizedre nyúlnak vissza.

Bár itáliai építőmesterek alkalomszerűen korábban is gyakran tevékenykedtek Magyarországon, folyamatos jelenlétük a XV. század közepére az ország déli határvidékén állandósuló török elleni háború tette szükségessé. A fejlődő haditechnika következtében ugyanis a tüzérég alkalmazásában és a tűzfegyverekhez kifejlesztett új típusú erődítmények emelésében élenjáró olasz és dalmát hadmérnökök, építészek nélkülözhetetlenné váltak a határvédelemben és a török elleni hadjáratokban. Az 1440-es évektől a délvidéken megjelentek azok a korszerű várak, amelyek a korszak modern itáliai erődépítészetének hatásait mutatják: Vajdahunyad, Szeged, Bács, ám ezeken az épületeken az akkor még Itáliában is újdonságnak számító, az antik római művészet formakincséből táplálkozó reneszánsz nem hagyott nyomot.

Az olasz mesterek beáramlásának a következő lehetséges időszaka az 1470-es évek közepén indulhatott. Mátyás magyar király ekkor kötött házasságot a nápolyi király lányával, Aragóniai Beatrixszal. Az itáliai királyné hírére földijei közül volt, aki elindult szerencsét próbálni a magyar udvarba. Úgy tűnik, közöttük lehettek az első, a reneszánsz formakincset ismerő és alkalmazó művészek is. Ez a folyamat érett be az 1480-as évek közepére, és ennek köszönhetően születhetett meg a magyarországi korareneszánsz művészet."

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2009.11.11


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)