Megújulásunk támogatója:  

Így mentették meg a zsámbéki gödröt

A hajdan 70 pincéből álló pinceterületet nem csupán megmenteni, de újraformálni is kellett – a helyi civilek a pusztulásból hozták vissza a másfél hektáros ligetet.
A hajdan 70 pincéből álló pinceterületet nem csupán megmenteni, de újraformálni is kellett – a helyi civilek a pusztulásból hozták vissza a másfél hektáros ligetet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130112zsambekgodor/02.jpgAmikor tíz esztendővel ezelőtt küzdeni kezdtünk a fennmaradásáért, már csak egy sittel, szeméttel teli gyomos terület volt, behajtani is alig lehetett. Épített emlékeinek a nagy része megsemmisült, vagy erősen károsodott, így az is időbe tellett, míg elfogadtattuk a helyi döntéshozókkal, hogy településtörténet és zöldfelület szempontjából egyaránt fontos a fennmaradása” - mondta el a portálunknak Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök, a Lamgrub Egyesület elnöke. „A gödör megmentése érdekében szükségszerű volt a műemléki védelem. A park eleinte civil összefogásban, majd később önkormányzati együttműködéssel megújult és a magyarországi németség különleges emlékhelyévé vált.

A zsámbéki józsefvárosi gödör meglehetősen egyedi a magyarországi műemlékek között. Egy viszonylag jelentős, 2-4 méteres, másfél hektárnyi mélyület Zsámbék sűrűn lakott régiójában, amelyet hajdan pincék és présházak szegélyeztek patkó alakban. Maga a „gödör” szintén emberi alkotás: az 1737 és 1739 között pusztító pestisjárvány után a településre újonnan érkező németek innen nyerték ki a házaik építéséhez a szükséges agyagot. Alapos munkát végeztek, hiszen annyira kimélyítették a fejtéssel a területet, hogy lakóépületek építésére alkalmatlanná vált, ám a gödröt szegélyező meredek partfal pincék kialakítására éppen megfelelt. Az első pincéket még a 18. században vájták ki a Lehmgrube, helyi dialektusban Lahmgrubm (agyaggödör, innen az egyesület neve) falába. Ám a teljes kiépítésre csak a 19. században került sor, amikor a hetven borospince, többségük az eléje épített présházzal szinte körülfonta a területet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130112zsambekgodor/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130112zsambekgodor/04.jpgJelenleg húsz pince van már csak meg és a présházak többsége is elpusztult. Megmaradt három kis parasztház is. Sajnos a svábok által kialakított vízelvezetés is megszűnt, így a pincék már nem funkcionálnak, hiszen időről-időre elárasztja őket a talajvíz, ma már nem alkalmasak bor hosszú távú tárolására” - tette hozzá Kárpáti Tímea.

A kis pincesornak és az általa körülfogott parknak mégsem a pincék állapota lett a végzete, hanem a második világháború és az azt követő kitelepítés. 1946 áprilisában Zsámbék lakosságának kilencvenöt százalékát Németországba deportálták a származásuk miatt. Helyükre új betelepülők érkeztek, akiknek mit sem számított a hagyomány, így a présházakat, a pincék kvádereit elkezdték széthordani, hogy a házépítésekhez használják fel. A pincék többsége így beszakadt, eltűnt, a gödör pedig először szemétlerakóvá, majd mindinkább beépítésre váró önkormányzati területté vált. A magára hagyott, elhanyagolt terület csábította a spekulánsokat. Több koncepció született a terület beépítésére, de a helyi adottságok, a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt nem valósultak meg. Ma ez a terület a víztározó jellege miatt a környék talajvíz mentességéért felel. Ugyan Kárpáti Tímea és társai jóvoltából 2006-ban műemléki védettséget kapott, a városvezetés azonban még 2009-ben is tett rá kísérletet, hogy a védettséget töröljék.

Szerencsére azóta már megértette az önkormányzat, hogy Zsámbéknak többet ér a gödör léte, mint néhány eladott házhely, így az elmúlt időben már támogatta a terület rehabilitációját” - jelentette ki az egyesület elnöke. „Civil összefogással megtisztítottuk a területet, újjáépítettük a kutat, parkolót alakítottunk ki, romos épületek felújítását segítettük, történeti és élőhely-ismereti tanösvényt létesítettünk. Végül szinte az egész megkoronázásaként 2010 augusztusában nemzetközi ünnepség keretében felavattuk a területen Máhr Ferenc szobrászművész monumentális alkotását, amely a kitelepített németekre emlékezteti az erre járót. Gerlingenből, Wettenbergből rendszeresen a parkba látogatnak a kitelepített németek és leszármazottaik. Egy történelmi igazságtalanságot persze nem lehet maradéktalanul jóvátenni, de törekednünk kell, hogy megőrizzük a hajdani elődeink emlékét.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130112zsambekgodor/05.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130112zsambekgodor/06.jpgA zsámbéki gödör partfalához ma már csak itt-ott kapcsolódnak présházak, pincék. Változatos állat- és növényvilágával egy olyan kort őriz a másfél hektár, amikor még szervesen összekapcsolódott a természet és az ember sorsa – előbbire sok-sok ismertető tábla, sőt szobrok is felhívják a figyelmet a területen. Olyan atmoszférát szeretnének fenntartani, ahová naponta nem tucatszám érkeznek a látogatók, de aki odamegy, akár órákra is leheveredhessen a kis tó partján, hogy a magányban megérezzen valamit a történelemből.

 

A zsámbéki Józsefvárosi gödör a műemlékem.hu adatbázisában


Zsámbék műemlékei és helyi védettségű objektumai

 

A Lamgrub Egyesület honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2013.01.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)