Megújulásunk támogatója:  

Megnyitják az ágyúöntő műhelyt

Páratlan ipartörténeti látványosság lesz látogatható a keddi megnyitó után a sárospataki vár parkjában. A látogatók is belekóstolhatnak az ágyúöntésbe.
Páratlan ipartörténeti látványosság lesz látogatható a keddi megnyitó után a sárospataki vár parkjában. A látogatók is belekóstolhatnak az ágyúöntésbe.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140712spatakmegnyit/s2.jpgA még a 17. században elpusztult ágyúöntő műhely bemutatásának története 2006-ban kezdődött el, amikor Ringer István régész vezetésével elkezdték feltárni az alapfalakat a vár parkjában. A kora újkori műhely létezéséről sok írásos emlék maradt fenn, négy benne dolgozó öntőmesternek még a nevét is ismerjük. Elsősorban az írott dokumentumok alapján keresték a maradványait, s a feltárás előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványokat. A műhely alapfalai helyenként alig egy arasznyira voltak a park pázsitja alatt.

Az ágyúöntő műhelyt – amely a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon – I. Rákóczi György alapította. Bár a most látható falak kiépítésére csak 1631-ben került sor, a szakemberek a kisebb maradványok alapján valószínűsítik, hogy a területen már a Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban kötött házassága után röviddel iparosításba fogott. Felbecsülhetetlen jelentőségű a sárospataki műhely, hiszen a korból nem ismerünk hasonlót a mai Magyarország területén. Ráadásul európai viszonylatban is rendkívül ritka az ilyen épen maradt leletegyüttes, nem csoda, hogy a külföldi szakembereknek is felkeltette a figyelmét.

Magyarországon a felvidéki városokban már Zsigmond, majd Mátyás idejében is öntöttek ágyúkat, ezek a műhelyek azonban nem maradtak fenn. Buda eleste és az ország három részre szakadása után a Magyar Királyság fegyver- és lőszerellátását is jelentős részben külföldről, főként a Német-római Birodalomból, valamint a bécsi Arzenálból biztosították. Az erdélyi fejedelmeknek Gyulafehérváron volt öntőműhelyük.

Az ágyúk nem csak a pontosság, hanem a tűzgyorsaság szempontjából is fejlődtek. A 16. században – űrmérettől függően – napi 30-60 lövést lehetett leadni, ezt I. Rákóczi György korára 50-100 lövésre sikerült feltornázni. A 16. század közepén a bronzból öntött ágyúk mellett megjelentek a öntöttvasból készült ágyúk is, elsőként Angliában. Anglia részben ezeknek, valamint jobb hajóinak, jól képzett matrózainak és hajótüzéreinek köszönhette, hogy a 16. század utolsó harmadában fölénybe került a tengereken a spanyolokkal szemben. Ugyan a vaságyúk erősebbek voltak a bronzból készülteknél és a hatótávolságuk is nagyobb volt, a kétféle anyaghasználat évszázadokon át egymás mellett élt.

A cikk a képek alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140712spatakmegnyit/sallo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140712spatakmegnyit/s4.jpgMivel a sárospataki műhely felmenő falainak magasságát nem ismerjük (bár készültek rekonstrukciók, amelyek a kiállításon megtekinthetők lesznek), modern épületet emeltek, amelyben az ágyúkészítés egyes fázisait rekonstruálták. A látogatók is aktív részvevői lehetnek a kiállításnak, hiszen például a roppant fúróberendezést maguk is megpróbálhatják mozgatni. Le lehet majd menni a hajdani tűztérbe is.

Az ágyúöntő műhely rekonstrukciójának átadására kedden (15-én) kerül majd sor, s ugyanekkor nyitják majd meg a most kialakított sárazsadányi néprajzi élményközpontot is. Mindkét kiállítóhely a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kulturális kínálatát gazdagítja majd.


Riport megnyitó előtt a Közkincs-keresőben: Ágyút fúrhat a látogató Sárospatakon - 14:52-től



Kapcsolódó cikkeink, a feltárás, kutatás története képekben is:

Bemutatásra vár a fejedelem műhelye








2014.07.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)