Megújulásunk támogatója:  

Védettség, kivitel, restitúció

A törvény módosításai – az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény alapján – 2014. január 12-én léptek hatályba. 
A törvény módosításai – az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény alapján – 2014. január 12-én léptek hatályba. 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140116oroksvedtorv/012.jpgA kulturális örökség védelméről szóló törvény több hónapon át, széleskörű szakmai egyeztetés eredményeként előkészített módosításai – az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény alapján – 2014. január 12-én léptek hatályba. A módosítások alapvetően a korábbi szabályozást pontosítják, egészítik ki, valamint néhány ponton új szabályokat is megállapítanak. Ezek közül a legfontosabbakat a következőkben emeljük ki:

I. A védettséggel kapcsolatos rendelkezések

1.1) A közgyűjteményi tárgyak védettségének meghatározása

A módosítás az ex lege (törvény erejénél fogva) védett kulturális javak körének pontosabb meghatározását célozza azzal, hogy az ex lege védett kulturális javak körét a múzeumi, könyv- és levéltári, valamint kép- és hangarchívumban történt nyilvántartásba vételhez (és nem a korábbi szabályozásban szereplő őrzéshez) köti. 

1.2) A külföldről behozott műtárgyak védési és kiviteli engedélyezési mentessége

A korábban bevezetett szabályok téves értelmezésének kizárása érdekében szükséges egyértelművé tenni a rendelkezést, és pontosítani a bizonyítási kötelezettség címzettjét: a mentesség csak azon kulturális javakra vonatkozik, melyek magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek, és a tulajdonos (birtokos) bizonyítani tudja, hogy 50 évnél nem régebben kerültek az ország területére.

1.3) A védettség megszüntetése külföldi múzeumi szerzeményezés esetén

A magyar kultúrpolitika, kulturális diplomácia érdekében szükséges az új védettség-megszüntetési okot bevezetni azért, hogy közérdekből, széles körű bemutatás, hozzáférés céljából külföldi intézmények kiemelkedő jelentőségű magyar alkotásokkal gyarapíthassák állandó gyűjteményüket. A magyar művészet, kultúra eredményeinek nemzetközi megismertetését segíti elő, ha a hatóság, az egyébként kiviteli tilalom alá eső, védett alkotások külföldi, állandó múzeumi bemutatása érdekében a védettséget megszüntetheti.

1.4 ) Új védettségi kategóriák bevezetése

A kulturális javakkal kapcsolatban – 2014. március 15-étől – két új kategóriát hoz létre a módosítás. A közgyűjtemények és a magántulajdonban lévő védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelenik a ’nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény’ és a ’közérdekű kulturális érték’ kategóriája, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda vesz nyilvántartásba. Az új kategóriák bevezetését az elmúlt két évtizedekben végbement társadalmi és gazdasági változások teszik indokolttá: az állami (köz)gyűjtemények mellett jelentős számban jöttek létre és váltak a nyilvánosság számára  is hozzáférhetővé egyházi, magántulajdonú, alapítványi és egyéb formában (fenntartásban) működő jelentős gyűjtemények. Ezek számára sok esetben a két korábbi kategória nem biztosított megfelelő kereteket, így azok jogi értelemben (pl. egy pályázat elbírálásánál) nem jelenítették meg azt a kulturális értéket, amelyet a tulajdonos (fenntartó) a nyilvános bemutatás által a kutatás és a közönség számára biztosított. A másik oldalról az örökségvédelem, a kutatás számára is hasznos e gyűjtemények nyilvántartásba vétele, hiszen így adataik rendszerezetten, kereshető módon, központi helyen rendelkezésre állnak majd. 

A ’nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény’ kategóriája elsősorban a nem állami fenntartású, nyilvánosan megtekinthető (múzeumszerű) gyűjtemények számára kerül bevezetésre: a múzeumok, közgyűjtemények számára megállapított szigorú (szakmai és költség vonzattal is járó) feltételeknél lényegesen kevesebb előírással (pl. saját formátumban elkészített leltár) ismeri el a – legalább az év 24 napján biztosított – nyilvános hozzáféréssel a kultúra és a közművelődés érdekében tett erőfeszítéseket.

A jogszabály a ’közérdekű kulturális érték’ fogalmának bevezetésével tudatosan kerüli a kulturális javak kifejezést, mivel adott esetben e körbe kerülhet olyan tárgy vagy tárgyegyüttes is, amelyek vagy amelyeknek egyes darabjai egyenként nem minősülnek a kulturális javak körébe tartozó tárgyaknak, ugyanakkor együttesként vagy önmagukban is hordozhatnak olyan jellemzőket, melyek alapján indokolt már a kulturális érték megnevezéssel illetni. E tárgyak esetében a saját leírás, illetve leltár mellett a nyilvános hozzáférést a tulajdonos által meghatározott módon (pl. múzeumszerű bemutatással vagy akár interneten keresztül is!) évente 12 napon kell biztosítani.

 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140116oroksvedtorv/014.jpgII. A műtárgykivitellel kapcsolatos rendelkezések

2.1) A kiviteli engedélyköteles műtárgyak körének szűkítése

A korábbi szabályozás szerint csak hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a legalább ötvenéves kulturális javak. Figyelemmel azonban az elmúlt évek gazdasági, társadalmi és kulturális változásaira, ma már nem indokolt ilyen széles körben általánosan előírni a kiviteli engedélyt, a módosítás az engedélyköteles javak körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén a törvény mellékletében meghatározottak szerint bevezeti a forgalmi érték feltételét is. Az így 15 kategóriába sorolt műtárgyak esetén az ott megadott kor és forgalmi érték együttes alkalmazásával állapítható meg, hogy az adott tárgy kiviteléhez szükséges-e engedély kérni vagy sem. (A forgalmi érték megállapítása a tulajdonos feladata, ebben műkereskedelmi számla, vagy értékbecslés adhat támpontot.) E szabályozás bevezetésével nemcsak életszerűbbé válik az engedélyezési rendszer, hanem a nemzetközi gyakorlathoz és az EU szabályozáshoz – annak kötelező alkalmazási körén túl is – is közelít a magyar szabályozás.

 

III. A műtárgyrestitúcióval és a bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések

3.1) A restitúciós feladatok meghatározása

A Kormány 1993-ban létrehozta a II. világháború során és azt követően Magyarország területéről jogellenesen elvitt kulturális javak visszaszolgáltatásának elérése érdekében és az Oroszországgal ugyanebben a tárgyban 1992. november 11-én aláírt Megállapodás megvalósítása céljából a Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottságát (a Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottságáról szóló 1036/1993. (V. 19.) Korm. határozat). A Bizottság 2010-ben megszűnt. Erre tekintettel a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket egyetlen szervezet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda látja el. A módosítás ezt a helyzetet szabályozza.

3.2) A védett és eltűnt műtárgyak körözésének elrendelése

A módosítás megteremti a jogtalanul eltulajdonított vagy eltűnt, védetté nyilvánított kulturális javak köröztetésének a kulturális hatóság (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda) által történő elrendelését. A lopott vagy eltűnt tárgyak körén belül ugyanis különleges kezelés illeti meg a kulturális javak meghatározott, szűkebb körét: a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan jellegük okán védetté nyilvánított vagy védési eljárás alá vont, majd ellopott, vagy eltűnt kulturális tárgyakat. Ezek múltunk, kultúránk, önazonosságunk pótolhatatlan alkotásai és emlékei, ezért visszaszerzésüket a közérdek (a nagyközönség és a szakkutatás hozzáférésének biztosítása) is indokolja. Ezek esetében a lopást, eltűnést megelőzően szakszerűen felvett adatok és fényképek a keresést, a felbukkanás esetén történő azonosítást is lehetővé teszik. A bűnüldöző szervek körén kívül eső kulturális hatósági feladatokat is ellátó szerv e körözést elrendelő hatáskörének kialakítását az is indokolttá teszi, hogy nem egy esetben a lopásra, eltűnésre csak évek múltán derül csak fény. A büntetőeljárás lefolytatására ekkor azonban már nincs lehetőség, mivel a bűncselekmény időközben elévült.

3.3) A ’nemzeti kincsek’ körébe tartozó (és ilyenként visszakövetelhető) műtárgyak meghatározása

A művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körének pontosabb meghatározását az indokolja, hogy a vonatkozó EU-s jogszabály (93/7/EGK tanácsi irányelv) és az azt átültető nemzeti jogszabály (2001. évi LXXX. törvény) is a visszaszolgáltatási eljárás feltételeként határozza meg az érintett tárgynak az e körbe – jogszabály vagy közigazgatási eljárás alapján – történt besorolását. Az eddigiekben ilyen jogszabályi meghatározás vagy államigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat nem született, de a szakmai körökben egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy e körbe a törvény erejénél fogva védett múzeumi, könyvtári és levéltári gyűjtemények mellett a hatósági határozattal védetté nyilvánított kulturális javak kell, hogy tartozzanak.

3.4) A műtárgyak veszélyeztetésének és (meg)hamisításának tilalma

A korábbi rendelkezés a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása tilalmát csupán a védett körbe tartozó tárgyak esetén tiltotta. A módosítás ezt a tilalmat kiterjeszti valamennyi „a kulturális örökség elemeinek” körébe tartozó tárgyra, megteremtve evvel további jogalapot a műkincshamisítás elleni hatékonyabb fellépéshez.

 

Melléklet: az együttesen alkalmazandó kor és forgalmi értékküszöbök

 

A Forster központ honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 

 

Forrás: Forster központ
2014.01.16


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)