Megújulásunk támogatója:  

Róma épült Szombathelyen

Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap az érdeklődő.
Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap az érdeklődő.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100909iseum/005.jpgFotógaléria a csaknem kész Iseumról

 

A koncepció lényege, hogy messziről érzékelni tudja a látogató az egykori Ízisz-szentély tömegét, azonban közelebb érve világosan látja majd, hogy nem római kori épületről van szó. Az eredeti kváderköves építkezés helyett kőlapokkal csomagoltuk be az épület vázát, amely technológia nyilvánvalóan nem létezhetett még az ókorban” - mondta el a műemlékem.hu-nak Mezős Tamás professzor, a rekonstruktív bemutatás tervezője, a Műegyetem építészettörténeti és műemléki tanszékének tanára.

Az egykori Savaria városát a korábbi ló- és kocsiváltó hely, majd katonai tábor területén a kiszolgált, veterán légiósok és családjaik számára alapították a Kr. u. 1. század közepén. Claudius császár emelte a colonia rangra 43-ban. A település mind nagyobb jelentőségre tett szert a Birodalmon belül, Felső-Pannónia vallási központja lett – keresztülfutott rajta, éppen a később épült Iseum előtt az egykori Borostyánkő-út, az egyik legfontosabb, távolsági kereskedelmi útvonal, ami gazdaságilag is serkentette a település fejlődését.

A keleti (egyiptomi eredetű) misztérium-vallás, az Ízisz-tisztelet szentélyét a 2. században építették, majd környezetével együtt többször kibővítették. Savariának 5-6 ezer római polgár lakója lehetett, s a régészeti leletek alapján az Iseum épületcsoportja a város egyik legnívósabb kivitelezésű része volt.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100909iseum/004.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100909iseum/008.jpgSavaria a 4. században élte fénykorát. A keresztényüldözések lezárultával Nagy Konstantin császár átszervezte a tartományi rendszert és a várost Pannonia Prima székhelyévé tette. Középületek, színházak, templomok, fürdők épültek és a város népessége jelentősen megnőtt. Itt született Szent Márton, aki Tours püspöke és Európa egyik legmeghatározóbb szentje lett. Kevéssel utóbb, Valentinianus császár halála után azonban Róma nem tudta tovább megtartani a térséget. A hunok elözönlötték a Kárpát-medencét, azonban az erős falakkal övezett Savariát csak 441-445 között tudták elfoglalni. A római várost azonban nem Attila király hunjai rombolták le végleg, hanem a 456-ban pusztító földrengés.

Az egykori Savaria romjai ugyan több helyütt megtalálhatóak és láthatóak Szombathelyen, azonban a látogató eddig nehezen érzékelhette, hogy valójában milyen épületek állhattak itt” - mondta Mezős Tamás. „A püspöki palota melletti Járdányi Paulovics István romkert sajnos nincs a legjobb állapotban és az Iseum egykori bemutatása, amelyet az 1960-as években nyitottak meg, szintén erősen megkopott az elmúlt évtizedekben. Ráadásul az újabb régészeti kutatások rávilágítottak, hogy korábban nem sikerült hitelesen bemutatni az Ízisz-szentély homlokzatát.

Az elmúlt években folytatott feltárások több helyütt pontosították az Iseum területéről korábban ismert képet. 90-95 százalékos pontossággal meg lehetett állapítani a szentély méreteit, a többit pedig a római kori építészet már-már szabványosított szabályai szerint szerkesztette ki az építész-tervező. „Így a tömegében felépített szentély-bemutatás, illetve az egykor itt álló épület magassága csupán néhány centiméterrel térhet el” - tette hozzá Mezős Tamás.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100909iseum/006.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100909iseum/009.jpgA „Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása” projekten belül az Iseum rekonstrukciójára a forrásokat a város a Nyugat-Dunántúli Operatív Programban nyerte el. A szentélyen kívül az azt három oldalról övező themenoszt jelezték tömegében: a nagy üvegfelületekkel ellátott épület közösségi és múzeumi funkciókat fog betölteni. A szentély épületcsoportjának egykori bejáratának a helyét a burkolatban fogják majd jelezni.

Az Iseum megnyitására néhány hét múlva kerül majd sor, azonban az épületcsoport már bárki számára megtekinthető a szombathelyi képtár folyosójáról, amelyet évtizedekkel korábban azért alakítottak ki, hogy rá lehessen látni az akkor még romterületre. Az Iseum bemutatása ugyan valószínűleg feléleszti majd a régi vitát a műemlékvédelmen belül (hogy milyen módszerekkel és mennyit lehet bemutatni egy már elpusztult épületből), azonban a látogatók kézzelfoghatóan érthetik meg a római építészet egy szeletét.

 

Képgaléria az átadás előtti Iseumról


Ilyen volt: egy éve készült képgaléria a romterületről

 

Korábbi cikkünk:

Láthatóvá válik Ízisz szentélye

 

Az iseumi romterület a műemlékem.hu adatbázisában


VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.09.09


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)