Megújulásunk támogatója:  

Kábel állja útját a templomkapu feltárásának

Augusztus 5-én kezdődik a szegedi vártemplom feltárásának idei évadja. A régészeket már két éve kábelek akadályozzák, hogy a térszint alatt eljussanak a gótikus, egyes elemeiben reneszánsz templom remélt díszes kapuzatáig.
Augusztus 5-én kezdődik a szegedi vártemplom feltárásának idei évadja. A régészeket már két éve kábelek akadályozzák, hogy a térszint alatt eljussanak a gótikus, egyes elemeiben reneszánsz templom remélt díszes kapuzatáig.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090727szegedivartemplom/002.jpgMég több kép

A legnagyobb gondot egy tízezer voltos kábel jelenti, amely az egykori Szent Erzsébet templomnak éppen azt a szeletét zárja el előlünk, ahol a kapuzatnak lennie kell” - mondta el a műemlékem.hu-nak az ásatást vezető régész. Fogas Ottó hozzátette: idén talán lehetőség lesz a kábel kiváltására, hogy eljussanak a templom többi része alapján minden bizonnyal díszesen faragott kőkapuig.

A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom az egykori szegedi várban állt több évszázadon át. Szeged történelme azonban messzebbre nyúlik a középkornál: a terület igazán akkor kezdett történelmi jelentőségűvé válni, amikor Róma elfoglalta Daciát a második század elején. Sót és aranyat hoztak keletről Pannóniába, s a két tartományt összekötő útnak fontos állomáshelye lett Szeged, vagyis Partiscum.

A középkori Szeged első okleveles említése 1183-ból való Ciggedin néven. A város azonban már korábban is valószínűleg létezett, hiszen az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására nemigen találni közel s távol alkalmasabb helyet.

Így a település mind nagyobb lett, 1246-ban pedig elnyerte a városi rangot is, innentől kezdve ugyanazokat a kiváltságokat élvezte mint Székesfehérvár és Buda. Néhány évtizeddel később pedig elkezdődött a vár építése is.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090727szegedivartemplom/003.jpgAz Alföld legnagyobb várát építették föl itt” – mondta el a két évvel ezelőtti ásatási évad alkalmával Horváth Ferenc régész, a múzeum igazgatóhelyettese. „A vártemplom építése pedig a 14. század elején kezdődött és többszöri nekirugaszkodással egész a 16. század elejéig tartott. Az egyik jelentős átépítésre Mátyás korában kerülhetett sor.

Egyszerre a vár és a város temploma is volt virágzásának több mint kétszáz esztendeje alatt. „Nagyon sok volt a helyszínen a temetkezés, így végső nyughelyül biztosan megnyitották a város lakói előtt. Eddig ezernél több sírt találtunk, ami azt jelenti, hogy mivel a kriptákat folyamatosan használták, legalább tízezer embert temethettek el itt” - tette hozzá Fogas Ottó.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090727szegedivartemplom/007.jpghttp://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090727szegedivartemplom/006.jpgA városnak, a várnak – s így a templomnak is – a virágzását a török törte derékba. 1526-ban kifosztották és felégették, majd 1543 elején elfoglalták a várost. Így is a szerencsésebb hódoltsági települések közé tartozott, hiszen kincstári hászbirtok lett, vagyis a haradzsot egyenesen a szultánnak szolgáltatta be, így kiszámíthatóbb volt az élete, mintha szpáhik sarcolták volna kedvük szerint.

A törököt viharos másfél évszázad követte. A vártemplom falából egyaránt került elő török és kuruc ágyúgolyó, gránát. „Az 1879-es árvíz elmosta ugyan Szeged jó részét, ám a templomnak már korábban vége lett” – mondta Horváth Ferenc. „A város 1686-os felszabadítása után egy ideig még állt a vártemplom, a 18. század elején azonban nekikezdtek a lebontásának. A terület a köveiből feltöltődött, így ha méteres magasságban is, de megőrződtek az egykori falak és a sírok is.

A vár sorsát végleg az árvíz pecsételte meg. Annyira megrongálta, hogy hamarosan lebontották (a szegediek amúgy sem szerették, mert folyamatosan feszült volt a viszony a benne állomásozó osztrák helyőrséggel). Néhány boltíve maradt meg csupán, ezek alkotják a múzeum kiállítóépületének magját. 1879-ben a tragédia után Ferenc József megígérte, hogy sokkal szebb Szegedet építenek vissza, mint a korábbi volt. Modern város épült, a középkori történelmet pedig csak a Dóm-téren álló Dömötör-torony és az alsóvárosi ferences templom őrizte meg a felszínen.

A vártemplom feltárásának idei évadja a szokásoknak megfelelően „látványásatás” lesz, vagyis a Móra Ferenc Múzeumban történő előzetes bejelentkezés után csoportosan meg lehet tekinteni a régészek munkáját augusztus 5-e után, s az érdeklődők idegenvezetést is kapnak a vár és a templom történetéről.

 

Fotók a 2007-es ásatási évadról: Még több kép

 

A Móra Ferenc Múzeum épülete a műemlékem.hu adatbázisában

A vár egyik maradványa: a vízibástya a műemlékem.hu adatbázisában

Hangos riport a szegedi várról: séta az egykori falak közt Horváth Ferenccel

Bejelentkezés a látványásatásra: elérhetőség itt

 

 

2009.07.27


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)