Megújulásunk támogatója:  

Kis magyar szenthatározó

Kirándulás, városnézés során gyakran eltöprenghetünk, hogy egy festményen, vagy szobor formájában ábrázolt szent vajon kicsoda. Ám akadnak jegyek, amelyek alapján felismerhetőek. Útmutató - a teljesség igénye nélkül - a szentek azonosításához!
Kirándulás, városnézés során gyakran eltöprenghetünk, hogy egy festményen, vagy szobor formájában ábrázolt szent vajon kicsoda. Ám akadnak jegyek, amelyek alapján felismerhetőek. Útmutató - a teljesség igénye nélkül - a szentek azonosításához!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090711szentek/002.jpgKezdjük a legkönnyebben azonosíthatóval, amely ráadásul nem is a szentek közé tartozik, hanem felette áll: ez a Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) ábrázolása. Nagyon gyakran oszlopok tetején (Szentháromságoszlop) láthatjuk a kompozíciót: egy idősebb férfi, az Atya, jobbján egy fiatalabb, vagyis Jézus, a Fiú, általában keresztet tartva, felettük pedig galamb-motívum, amely a lélekre, jelen esetben a Szentlélekre utal. Ugyanez gyakorta látható dombormű formájában, templomkapuk felett is.

Bár a szentek esetében a nemiségnek aligha van szerepe, mégis folytassuk a hölgyekkel, már csak azért is, mert majd ugyanannyi Mária ábrázolást találhatunk, mint ahányszor Jézust festették meg, vagy vésték kőbe. A népszerűségnek az oka a Mária-kultusz: a boldog, vagy éppen szenvedő anyától egészen a diadalmas Világ Királynőjéig sokféleképpen jelenhet meg, kisdeddel a karján, a kereszt előtt ábrázolva (ilyenkor az alakja azért általában kisebb mint Jézusé), vagy éppen egyedül. A kortárs ábrázolásokban néha megesik, hogy akár tőrrel átszúrt szívvel jelenik meg. A magyarországi Mária-kultusz sajnálatos hatása, hogy a többi női szenttel csak nagyon ritkán találkozhatunk az ábrázolásokon, pedig lenne kire büszkének lennünk!

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090711szentek/003.jpgRózsák és halak

Nem csak próféta, szent sem lehet senki a maga hazájában? Tény, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetnek Nyugat Európában sokkal komolyabb kultusza van mint Magyarországon. Talán nem véletlenül, hiszen II. András és Gertrud leánya (az a Gertrud, aki a Bánk bánban a gaz merániakkal szövetkezik, s a mű végén elnyeri méltó büntetését, majd ezzel ugyancsak méltatlan módon bevonul a magyar köztudat fekete bárányai közé) Thüringiába megy férjhez, s élete 24 évének java részét ott tölti. Első vőlegénye meghal, s férje, Lajos sem éli meg a leányuk születését. Erzsébet a sorscsapások hatására gyászruhát, majd a ferencesekéhez hasonló szürke köntöst ölt.

A legendák szerint sokat jótékonykodik, amit nem néz jó szemmel a környezete, gyóntatója is lelki terror alatt tartja, így akaratlanul hozzásegíti, hogy halála után négy évvel, 1235-ben helyet kapjon az anyaszentegyház szentjei között.

Erzsébet jelképe a rózsa – ha tehát a szobron, a képen megjelenik ez a motívum, biztosak lehetünk abban, hogy vele van dolgunk. A rózsa a legendájára utal, vagyis arra a jelenetre, amikor ruhájában éppen ennivalót igyekezett kicsempészni a várból a szegényeknek. A várudvaron azonban útját állták és kérdőre vonták, mit visz. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, majd leengedte a köntöse szegélyét. Isten nem akarta, hogy hazugságban maradjon, ezért az ételt rózsává változtatta át, így virág hullott a várudvar kövére.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090711szentek/szentlista.jpghttp://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090711szentek/005.jpgSzent Erzsébet nagy tiszteletnek örvend Európában, különösen Németországban és Olaszországban. Itália déli részén nem a rózsa, hanem a hal is lehet jelképe, Róma alatt ugyanis létezik egy olyan változata a legendának, amelyben a rózsa helyett hal szerepel.

Mária és Erzsébet mellett a többi szenttel ritkábban találkozhatunk. Ennek oka az is, hogy például Margitot (IV. Béla leányát, Szent Erzsébet unokahúgát) csupán 1943-ban avatták szentté – bár a tiszteletét már a 18. században engedélyezték - így a múlt század közepén már nem alakulhatott ki komoly kultusza. Még rosszabb sors jutott testvérének, a szintén (1999 óta) szent Kingának, hiszen miután Lengyelországba ment férjhez, itthon alig ismerik.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090711szentek/004.jpgSzent Antal tartja, Szent Kristóf viszi a kisdedet

Jézus alakja összetéveszthetetlen az ábrázolásokon. Többnyire a Szentháromság tagjaként, még gyakrabban megfeszítve szerepel – ezt akár meg is fordíthatjuk, vagyis ha keresztre feszített alak ábrázolásával találkozunk, az csupán Jézus lehet (kivéve persze a két lator megjelenítését, őket azonban csak Jézussal együtt ábrázolják).

Bár több magyar férfiszentünk akad, még imponáló lovagkirály is Szent László személyében, a magyarországi köztéri szentábrázolások örökös bajnoka egy cseh férfiú, Nepomuki Szent János, akiről összesen 210 védett szobor szerepel a műemlékem.hu adatbázisában.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090711szentek/006.jpgNépszerűségét több tényezőnek köszönheti: jókor, 1729-ben, a barokk-korban avatták szentté, amikor Magyarországon egyre több keresztet, szobrot emeltek, ráadásul praktikus szent, az úton, vízen járókat (vagyis a hajósokat, halászokat, vízi molnárokat) védi. Maga is a vízben adta vissza lelkét teremtőjének: miután IV. Vencel cseh király gyóntatójaként nem volt hajlandó a gyónási titok alá eső dolgokról vallani a királynak, ráadásul egy apátválasztásnál a saját feje után ment, az uralkodó 1393-ban a Moldvába dobatta a renitens papot. Halálának helyét ma is tábla jelzi Prágában, Csehország védőszentje, a gyónási titok mártírja. Könnyen felismerhető, hiszen általában utak, hidak környékén áll a szobra. Karjában feszületet (és sosem kisdedet!) tart, a kereszten gyakran korpusz is található.

A kisded Jézus több szenttel együtt is szerepelhet. Gyakran Páduai Szent Antal, a szegények, elesettek védőszentje öleli a gyermeket: az Ágoston-rendi szerzetesből ferencessé vált egyháztanító jelképei még a kenyér, a könyv és a liliom is.

Ha a gyermek Jézus nem a szobor karjában van, hanem a vállán ül, akkor a kompozíció Szent Kristófot ábrázolja, aki a hagyomány szerint az őt próbára tevő, gyermekként megjelenő Jézust a vállán átvitte egy folyó gázlóján. Szintén könnyen azonosítható Szent Péter, hiszen jelképe a kulcs – amely a Mennyország ajtaját nyitja. Bár Szent Flórián a legenda szerint nem tűzben, hanem vízban lelte a halálát (kővel a nyakában az Enns folyóba dobták), mégis a tűzoltók védőszentje: lábánál égő ház, kezében megdöntött korsó látható, amiből vizet önt a lángokra. A gyakori tűzvészek miatt meglehetősen sok helyen találkozunk az alakjával.

Ám visszatérve Szent Lászlóra: a harcos lovagkirálynak a jelképe a csatabárd. A jóval békésebb Szent Imre a szűziesség szimbólumát, a liliomot tartja többnyire a kezében. Az államalapító Szent Istvánnak sokfajta ábrázolása van, de gyakran láthajuk kettős kereszttel a kezében, ami az apostoli királyságára utal.

 

Szentek a képgalériában

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2009.07.08


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)