Megújulásunk támogatója:  

A ház, ahol lakunk

A Lágymányosi Dohánygyár épületeit, a Lechner Lajos Tudásközpont főhadiszállását mutatja be Prakfalvi Endre művészettörténész írása Hack Róbert fotóival.
A Lágymányosi Dohánygyár épületeit, a Lechner Lajos Tudásközpont főhadiszállását mutatja be Prakfalvi Endre művészettörténész írása Hack Róbert fotóival.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140528lechnerepulet/02.jpgA dohánytermékek iparszerű gyártása a XVI. század végén kezdődött Európában. A dohánymonopólium szabályozása Magyarországon 1851-ben történt meg, a cigaretta 1865-ben jelent meg a piacon. Az Önálló Magyar Dohányjövedék a kiegyezés évében, 1867-ben alakult meg. A fővárosban az első dohánygyár Óbudán kezdte meg termelését 1892-ben, a Lágymányosi 1910-ben. A két világháború között Nikotex Rt. néven is üzemelt. Itt, Lágymányoson kezdték el gyártani hazánkban először a filteres cigarettákat, 1961-ben. A gyárat 1965-ben zárták be, miután a termelés vidékre került: Debrecenbe, Egerbe, Pécsre, Sátoraljaújhelyre.

A Lechner Lajos Tudásközpontnak otthont adó épület, illetve épületegyüttes építés- és építészettörténeti szempontból Budapest Főváros Levéltárában az Építésügyi ügyosztályok tervtárában őrzött ún. engedélyezési, az építkezés engedélyezését dokumentáló tervcsomag alapján ismerhető meg a leghitelesebben, egyéb forrás hiányában.

A Budapest Lágymányosi Magyar Királyi Dohánygyár tervezése-építése – a felvett helyszínrajz és az Építő Ipar Szaklap közleménye alapján – 1908 tavaszán kezdődött. Az épületek tervei 1908-1909 folyamán kerültek le Zobel Lajosnak (1854-1926) a Kereskedelemügyi Minisztérium főtanácsos építészének asztaláról, aki ezidőtájt tervezte a Pécsi Dohánygyárat is. Az építést Bárczy István polgármester hivatalának III. ügyosztálya hagyta jóvá, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is volt illetékessége a kérdésben. Mind az épületek közötti, mind a  szomszéd irányában a minimális távolságot ennek a testületnek kellett meghatároznia. Viszont a funkció, a gyártási folyamat és technológia racionális megoldása eredményezte a tömbök csoportosítását ennek a sajátos formájú teleknek az adottságaihoz igazítva. A keskeny, de hosszan elnyúló, szabálytalan trapéz alakú terület két biztos határvonala a Budafoki út és – az akkor Budai Nagy Körútként elképzelt –  mai Karinthy Frigyes út volt.

Az épületcsoport fő nézete a Budafoki út, ennek két szélső pontjára került a kapuépítmény pár. A telek belsejébe került U alakzatban a gyártási épület. Az U alakzat szárait a gép- és kazánház zárja 60 méter magasságú kéményével (a terv szerint). Ezzel a tömbbel szöget bezárva húzódott az eredetileg több mint 220 méter hosszúságú, négy rizalittal tagolt raktárépület. A Karinthy úti front mögött, a telek sarkaiban helyezték el az igazgatósági épületet és egy lakóházat. Ezen a részen, a kettesszámú kapu vonalában eredetileg egy melléképületet is felhúztak, ennek pontos funkcióját nem ismerjük. Az egyes számú kapu mögött pedig egy tervezett útvonal nyitása okán sajátos nyitott háromszög alaprajzú műhely-pavilont telepítettek. Ezt az épületet azonban elbontották, mint ahogy annak a hatalmas raktárépületnek a baloldali szakaszát is, amelynek fennmaradt részében ma a Lechner Lajos Tudásközpont irodáit, terv- és dokumentum tárát  találjuk. Ez valószínűleg a MOL irodaház építésekor történt, erre nézve az iratok őrzési helyén adat nem található.

A cikk a képek alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140528lechnerepulet/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140528lechnerepulet/04.jpgKülönösképp a raktárépület sorolható a hazai ipari vasbeton szerkezetépítés számon tartandó példái közé. A vasbeton építészeti alkalmazása – szilárdságtani és tűzbiztonsági okokból – az 1900 körüli években robbanásszerűen terjedt el. Az adatok arra utalnak, hogy a szerkezettervező maga az építészmérnöki diplomáját a Műegyetemen 1883-ban megszerző Zobel lehetett, ugyanis az egyik épület „nyugtani” (statikai) számítását ő maga végezte. (A Tér és Forma c. folyóirat egy 1929-es közlésében Fellner Sándor építész neve is felmerült az épülettel kapcsolatban)

A vasbeton pillérvázas erős konstrukciónak nagy előnye, hogy a tartószerkezet és a válaszfalak rendszere függetlenedik egymástól, tehát a térbeosztás, térsorolás mindig az aktuális funkcióhoz illeszkedhetik. (A szintén Zobel tervezte, a Flórián tér közelében álló valahai dohánygyár támaszrendszere még öntöttvas oszlopokból állt) A hatalmas, egykor raktározást szolgáló épület háromhajós felépítésű lett. A teher változásának megfelelően emeletről emeletre (alagsor és öt szint) karcsúsodik a négyzetméterenként 700 kilogrammos teher viselésére kiszámolt pillérváz. Az épületet az attika fal mögé bújtatott alacsony hajlású tető zárja. A járófelületek az épületben aszfaltburkolásúak voltak, nem véletlenül: ezen a szöges bakancsok nem tudnak szikrát vetni.

A megőrződött tervek árulkodnak az eredeti funkciókról is: az alagsorban volt elhelyezve például a burnót-liszt raktár, az első emeleten a kész gyártmányt tárolták. A belföldi nyersanyagokat a földszinten, a külföldit a második emeleten őrizték, de itt volt a Havanna szivarcsomagoló is.

A komplexum 1912-ben készült el a maga teljességében. A dokumentumok néhány átalakítást is megőriztek a két világháború közötti időből a magyar királyi Dohányjövedéki Központ (I. Iskola u. 13.) égisze alatt.  A MOL építkezésén túl egyéb nagyméretű beavatkozások 1945 után nem ismertek,  1991-ben a volt igazgatósági épületben a Westel társaság végzett módosításokat.

A volt Dohánygyár épületei eredetihez közeli állapotban állnak, a századforduló ipari építészetének érdekes és szép együttese, melyben a funkcionalitás párosul a diszkrét historizáló és geometrizáló szecessziós részlet- és díszítő formákkal. Egyaránt figyelmet érdemlőek az egykori vasmunkák és a kerítés építmény. Az épületegyüttes fővárosi védelem alatt áll.

 

A volt dohánygyár a műemlékem.hu adatbázisában

 

A Lechner Lajos Tudásközpont honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

2014.05.28


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)