Bár a kriptába jelenleg csupán egy létrán lehet lejutni, hamarosan a fölé majdan emelt üvegfalú épületből levezető lépcsőn sétálhat le a látogató, hogy a föld alatti térben a Szent Bertalan plébániatemplom építéstörténetét bemutató kőtárat megtekinthesse.

„A kriptát valószínűleg a 17. században építhették és az eredeti bejárata a templom kriptája felől volt. Ez most el van falazva, azonban ennek a hajdani szűk kapunak a keretébe befoglalt, másodlagosan beépített reneszánsz kő is a templom változatos építéstörténetéről tanúskodik” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeumának vezetőjeként az elmúlt hetekben kisebb területen falkutatást végzett a templom északi falán a bemutatás előkészítéseként. „Ez az épület építészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, hiszen az egyik legnagyobb méretű gótikus csarnoktemplom, ami a 15. századból az ország területén fennmaradt. Ugyan a 18. század közepén barokk stílusban átépítették, ám a középkori alaprajzi elrendezésen, vagyis a háromhajós térosztáson nem változtattak és a 15. századi falakat is meghagyták egész párkánymagasságig.”

A gyöngyösi Szent Bertalan templom története korábbra nyúlik vissza a ma látható falakénál: a plébániát már egy 1301-ben kiadott oklevélben is említik, így a helyén már a 13. században templomnak kellett állania. Ennek az az épületnek a helyén épült fel a 15. században a ma is álló poligonális szentélyű, háromhajós csarnoktemplom. A barokk átépítés során a gótikus boltozatokat, pilléreket és a templom déli oldalán álló tornyot ugyan lebontották, ám alapvetően csínján bántak a középkori örökséggel. Ebben nyilván nagy szerepet játszott az, hogy az épület nem lehetett túlságosan rossz állapotban, így az átépítésének elsősorban a barokk divatja volt az oka.

„A templom teljes építéstörténetét addig nem ismerhetjük meg teljesen, míg a templom belső tereit nem sikerül feltárni. Ilyen tervek azonban tudomásom szerint jelenleg nincsenek, ám az is komoly tudományos eredmény, hogy az épület múltját már nem csak írott források, de konkrét falmaradványok alapján is vissza tudjuk vezetni a 13. századig” - tette hozzá Buzás Gergely.

Az épületben már 1960 óta foltak kisebb kutatások. Három gótikus kapuzatot is találtak és ekkor azonosították az egykori déli tornyot is. Legutóbb az 1990-es években kutatta meg Walter Ilona régész és Szekér György építész. Ennek a kutatásnak a keretén belül került sor az északi oldalon egykor álló helységsor maradványinak feltárására, amelyek közül a keleti vélhetően sekrestye, míg a nyugati írott forrásokból is ismert kápolna lehetett. Utóbbi alatt tárták fel a beomlott boltozatú kriptát is.

A gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom a műemlékem.hu adatbázisában

A gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom kutatásáról bővebben az Archeologia – Altum Castrum Online portál cikkében

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA