Megújulásunk támogatója:  

Leereszkedhetünk a budai vár eddig elzárt barlangrendszerébe

Vezetett sétákat indít a budai vár alatt húzódó, több mint három kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeiben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
Vezetett sétákat indít a budai vár alatt húzódó, több mint három kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeiben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Borzsák Sarolta, a hétvégén indult túrák egyik vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a föld alatti termekben és folyosókon a látogatók megismerhetik, hogyan alakultak át a természetes barlangok labirintusszerű pincékké, és hogyan hasznosították őket például borospinceként, börtönként vagy óvóhelyként.

Mint arról korábban a magazinban már beszámoltunk, a szakemberek becslése szerint a budavári pincék mindössze kétharmada lehet ismert napjainkban. A pincék története viszonylag jól ismert: a tatárjárás után IV. Béla elrendelte a jó védhető Várhegy betelepítését, amely az okleveles források szerint alig több, mint egy évtized alatt 1255-re lezajlott. A következő tatár ostromnak jól ellenálló város kiépítése kapcsán a mongoloktól érkező követ, Plano Carpini 1247-ben így foglalta össze az erődítésekre vonatkozó tanácsait: „Ha pedig egyes városokat és várakat meg akarnak erősíteni, elébb vizsgálják meg, milyen azok fekvése, legyen elégséges vizük és fájuk, és ha mód van rá a ki- és bejárást ne lehessen elzárni….Tároljanak több évre szóló élelmet” … „vájjanak titkos vermeket, és rejtsék bele termésüket, valamint egyéb holmijukat”.

927_20190506_23063463.jpg

Az utóbbi tanácsot ugyancsak megfogadták a vár első lakói is, felhasználva a természettől készen kapott adottságot, vagyis a hévizes kimosódások miatt a mésztufában létrejött üregeket. Már a 13. század második felében nekikezdtek kialakítani ezekből az első pincéket, többnyire raktározásra, boros hordók tárolására. Az elkövetkező évtizedekben már kezdett kialakulni a mai pincék rendszere – összesen három szinten, ahol a legalsó legtöbbször nem tartotta a telekhatárt, kifutott az utca alá. A pincékben kutakat fúrtak, míg a szellőzést aknákkal oldották meg. Ezzel együtt a többségük valószínűleg vizesedett, folyamatos karbantartást igényeltek.

A középkori pincék virágkorát a török kor törte meg. A megszállt Buda lakosságának nagy része lecserélődött, az üregek többségére nem volt szükség, hiszen a borfogyasztás is alaposan visszaesett. Akadtak persze aktívan használt részek is, például a Bécsi kapu tér, ahol több föld alatti folyosó fut végig, amelyekről feljegyezték, hogy a hódoltság idején a zsidó kereskedők áruraktára volt, majd az 1686-os ostrom alatt menedékhelyként szolgált.

Buda 17. század végétől kezdődő újjáépítése során nemcsak az épületeket hozták rendbe, hanem a hozzájuk tartozó pincéket is számba vették és hasznosították. Különösebb gondot ekkor még nem okoztak, csupán a 19. század vége felé, amikor több helyütt is megsüllyedt, illetve beszakadt a járószint. Különösen a mai Szentháromság tér okozott sok problémát, amely a középkorban Buda sűrűn beépített területe volt. A mai Szentháromság szobor környékén az egymás mellé épült, alápincézett házak a város töröktől való visszafoglalása során és után annyira romossá váltak, hogy a visszaépítésükre már nem került sor, a területet elplanírozták és kialakították a mai teret. 

Később a laza törmelékkel betöltött, nem kellőképpen tömörített középkori helyiségek, kút- és szellőző maradványok, barlangtermek süllyedni kezdtek, és így lehetőség nyílt feltárásukra és dokumentálásukra. 

927_20190506_23062974.jpg

Az 1870-es években, a Nagyboldogasszony-templom helyreállításakor, az épület déli oldalán, egy török kori melléképület elbontásakor öt méter mélységben több sziklaüreg maradványa került elő. Ekkor jegyezték fel a következőket: „A felfedezéskor az üregek nagyrészt víz által bemosott föld- és törmelék-réteggel voltak betelve. E rétegek felületén mintegy úszva különféle, többnyire csorbult edénykék találtattak, melyek a török korból származnak…” A kutatás során több csontváz, bronz könyvveret, lószerszám maradványa is napvilágra került.

A vári pincék első komolyabb felmérésére is ezután került sor, mert sorra süllyedtek meg épületek elsősorban az északi részen, a lakók rettegtek és a mélyből felszivárgó bűzre, dohos, nedves levegőre panaszkodtak. Öt éven át igyekeztek pontosan felmérni a pincék, üregek elhelyezkedését és állapotát, azonban nem jutottak be valamennyi házba. A felmérést sem ismerjük teljes egészében, hiszen a nagyja elveszett. Jelenleg annyit jelenthetünk ki, hogy feltehetően a vári pincék, üregek kétharmadáról van valamiféle adatunk” - mondta el portálunknak 2016-ban Zádor Judit, a Budapesti Történeti Múzeum ma már nyugalmazott régésze, aki az 1990-es évektől vett részt a budavári pincék tudományos kutatásában. „Felszólították a vári lakosokat, hogy tömedékeljék be az általuk ismert járatokat, az építkezéseknél keletkező sittet azokba hányják be. Természetesen nem tudjuk, milyen arányban engedelmeskedtek az utasításnak.

927_20190506_23063079.jpg

Némi nyugalom után a pincék miatt a következő pánik az 1930-as évek közepén tört ki, amikor a nyugati oldalon megcsúszott a Logodi utca irányába a várhegy széle. Ekkor bízták meg a pincék, üregek felmérésével és a helyzet megoldásával Kadić Ottokárt, a magyar barlangkutatás máig legnagyobb hatású alakját. Kadić hatalmas lendülettel látott hozzá a feladat megoldásához, pincék sokaságát tárták fel és tisztították meg, majd kapcsolták össze. A munka azonban hamarosan háborús felkészüléssé vált, ennek során az eddig feltárt Szentháromság utcai földalatti helyiségeket hozzákapcsolták az Országház utca nyomvonalán lévő pincékhez, így hatalmas óvóhelyet hozva létre.

1983-ban ugyan megnyitották a Labirintust, azonban bebizonyosodott, hogy nagyon nehéz a karbantartása, vagyis az üzemeltetés nagy áldozatot kíván. Ezt azonban legalább ismerjük, nem úgy mint az egybenyitásból kimaradt, úgynevezett független barlangpincéket, amelyeknek csak egy részét lehetett megkutatni, állapotukat felmérni, a helyzetüket stabilizálni” - tette hozzá Zádor Judit.

927_20190506_23063349.jpg

A Szentháromság térről 2019 májusától induló, kétórás programot szerdánként és péntekenként szervezik meg, egyszerre legfeljebb 25 ember részvételével, a kirándulás 14 éves kortól ajánlott. A túráról további információk a www.dunaipoly.hu oldalon találhatók.

Szöveg: MTI, Kovács Olivér, fotó: Kovács Olivér

2019.05.06

Képgaléria a cikkhez

6


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

A becslések szerint csupán a kétharmadát ismerik a budai vár alá vájt mesterséges járatoknak, üregeknek a kutatók.