Megújulásunk támogatója:  

Ízisz már hozza a tavaszt

Március 5-én ünnepli állandó kiállítása megnyitásának második évfordulóját a szombathelyi Iseum.
Március 5-én ünnepli állandó kiállítása megnyitásának második évfordulóját a szombathelyi Iseum.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150304iseum/02.jpgEz persze egy mágikus dátum, még ha nem is jegyzik a mai naptárak: Ízisz hajózásának ünnepe, amikor elülnek a Földközi-tenger téli viharai és az ókorban megindulhattak a gabonaszállító hajók Egyiptomból Itália irányába. Ez a tavaszköszöntés volt a kultusz legfontosabb ünnepe a júliusi egyiptomi újév, a Nílus-áradásának kezdete mellett.

Mint arról a műemlékem.hu magazinban korábban már beszámoltunk, a 2002-ben Sosztarits Ottó vezetésével elkezdett régészeti feltárások után, 2010-2011-ben került sor Szombathelyen az Iseum felépítésére Mezős Tamás professzor tervei szerint. A rekonstruált pódiumtemplom az eredeti, egykor itt állt szentélyt idézi, míg a három oldalról körülölelő oszlopcsarnokot csak tömegében, modern épületként jelenítették meg – ebben kapott helyet maga a tárlat. Az ásatások roppant leletbősége (csaknem félmillió töredék került elő) alkalmat adott arra, hogy nagyon színesen, informatívan mutassák be nem csupán magát a savariai Ízisz-szentélyt, de a kultusz eredetét, illetve a provinciában egykor népszerű misztériumvallásokat is.

Bár az Ízisz-hit már kiveszett, a szertartások egy része jól rekonstruálható. Az éjszaka utolsó perceiben érkeztek a papok a szentély elé, majd mint felcsillantak a kelő nap első sugarai, szélesre tárták az épület ajtaját: a sötét helyiségben, ahová csak a beavatottak léphettek be, az istennő szobra várta a fényt, amely hamarosan körülderengte alakját. Az egyik pap sietve megmosdatta a szobrot, majd felöltöztette, míg a másik az oltároknál mutatott be áldozatot – így kezdődött minden nap tizennyolc évszázaddal ezelőtt a savariai Ízisz-szentélyben.

Ízisz eredetileg egyiptomi istennő volt, akinek a tisztelete a Kr. e. 2. század ban már kimutatható, de csak Augustus korában, a Krisztus születése előtti évtizedekben kezdett szélesebb körben elterjedni a római birodalomban, miután a császár elfoglalta Egyiptomot. Ízisz imádata misztériumvallás volt, vagyis a papokon kívül csak a beavatott hívekismerhették az istennő mára már elfeledett titkait, és vehettek részt a szertartásokon. A beavatás persze ugyancsak nagy anyagi áldozatot követelt, így Ízisz követőinek többsége laikus hívő volt, akik csak a szentély alsó lépcsőjéig merészkedhettek, ám a szertartásokra egyébként is a szentély előtti nyílt téren került sor – hiába, ez volt az úgynevezett „római klímaoptimum” időszaka, amikor ugyancsak barátságos időjárás uralkodott Európában, egészen az 5. századig. Az istennő kultuszának már említett legfőbb ünnepét, a ploiaphesiát március 5-én, a tavasz, az új élet kezdetén tartották, amikor a hívők a papok vezetésével egy kis hajót bocsátottak vízre – tengerpart híján Savariában vélhetően a mai Perint patakhoz zarándokolt el a körmenet.

Ízisz tisztelete rohamosan terjedt hát a birodalomban, így épült fel a szentélye a mai Szombathely területén fekvő Savariában is a városfalon kívül, az északra vivő Borostyánkő út mellett. Először egy kis faszentély állhatott itt, ám ez kicsinek bizonyult, így átépítették. Az a rekonstrukció, amelyet ma láthatunk, a 2-3. század fordulóján álló, akkor felújított és márványokkal ékesített szentélyt idézi meg. Voltak más, a szentélyt szolgáló épületek is a területen, ám ezekről kevesebbet tudunk. Az ókori savariai együttes mai tudásunk szerint a birodalom harmadik-negyedik legnagyobb Iseuma volt.

Akármilyen divatját is élte Ízisz, a 4. századra nagyot fordult a világ: a birodalom vallásává vált a korábban gyakran üldözött kereszténység, amely nem tűrte meg korábbi vetélytársait. Az istennő elvesztette híveit, szentélyére a pogányság bélyegét sütötték, végül az egészet egyben eladták bontásra a jó minőségű kőanyaga miatt. 

A cikk a fotók alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150304iseum/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150304iseum/04.jpgÁllandó kiállításunk megnyitásának második évfordulóját március 5-én ünnepeljük meg, amikor ingyenes lesz a belépés és a tárlatvezetés is a kiállításban” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Sosztarits Ottó. „A következő ilyen nagyobb attrakciónk pedig április 12-én lesz, amikor egész napos színes rendezvényünkön színes programokkal várjuk a látogatókat és a római gasztronómiába is belekóstolhatnak az érdeklődők.”

Bár az Iseum meglátogatása, különösen ha valamilyen programon is részt veszünk, több órásra is nyúlhat, érdemes további római kori emlékek után is kutatni a városban. Ilyen emléket őriz furcsamód a Perint patak, amelybe az utolsó keresztényüldözések idején, 303-ban belefojtották Siscia (a mai horvátországi Sisak, magyarul Sziszek) püspökét, Quirinust. A vértanút később szentté avatták, földi maradványainak egy része pedig Róma városát is megjárva Mária Terézia korában, a 18. században kerültek vissza Szombathelyre, előbb a püspökségre, majd a szalézi szerzetesrend templomába.

Ha már püspökök: Savaria leghíresebb római kori szülötte kétségkívül Szent Márton volt, igaz, soká nem élt a városban, hiszen még gyermekkorában Itáliába költözött a családja, Márton pedig többnyire Galliában, azaz a mai Franciaországban tevékenykedett. Tours püspökévé 371-ben választották, majd halála után a kereszténység egyik napjainkig is legnépszerűbb szentje lett.

Ugyan a szombathelyi püspökséget csak 1777-ben alapították meg, mégis érdemes felkeresnünk a székesegyházat: pontosabban ha a római korra vagyunk kíváncsiak, a mögötte és mellette elterülő rommezőt, a Járdányi Paulovics István romkertet. Itt állt ugyanis Savaria pompás helytartói palotája, amelyben császárok is gyakorta megfordultak. Lenyűgöző épület lehetett: csak az aulája 17 méter széles és 47 méter hosszú volt – ez Pannonia legnagyobb ismert, feltárt terme, amelynek mozaikpadlója még részleteiben is lenyűgöző. A palota leghíresebb ideiglenes lakója a birodalom utolsó erőskezű császára, I. Valentinianus volt, akinek itt eltöltött napjait történetírója örökítette meg. Beszámolt arról is, hogy egy éjjel fülesbagoly szállt a fürdőház tetejére és ott „gyászdalt énekelt”. Valentinianus nem tudott aludni a rikácsoló madártól, így megparancsolta katonáinak, hogy lőjék le, ám a nyílvesszők rendre célt tévesztettek, s a baglyot nem sikerült elűzni. A történetíró ezt baljós előjelnek vélte, s bár a bagoly aligha láthatta előre a jövőt, a császár rövidesen, még 375-ben meghalt a mai Komárom mellett fekvő Brigetioban.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150304iseum/05.jpgA palota egyébként nem tűnt el a római birodalom bukásával. Megfordult itt a kora középkor leghíresebb nyugati uralkodója, a frank Nagy Károly is, aki még császárrá koronázása előtt, az avarok ellen vívott háborúja alkalmával 795-ben felkereste a hazájában köztiszteletben álló Szent Márton szülővárosát. A palotaegyüttest a középkorban várrá alakították át és nagy részét csak a 18. század végén, a mai székesegyház építésekor bontották le. 


Kapcsolódó cikkeink:













2015.03.04


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)