Megújulásunk támogatója:  

Befektetőket várnak a bevehetetlen erődbe

A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők hozhatnak.
A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők hozhatnak.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110831komaromerod/02.jpgKulturális, oktatási, idegenforgalmi befektetőket egyaránt várunk az észak-komáromi erődbe, vagyis az Öreg- és Újvárba, azonban a válság közepette meglehetősen szerény az érdeklődés” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gráfel Lajos, a komáromi városi hivatal műemlékvédelmi osztályának vezetője, a Pro Castello Comaromiensi Egyesület vezetője. Hozzátette: nem kizárt, hogy akár szálloda is nyíljon az évszázadokon át még a helybéliek elől is gondosan őrzött erődrendszerben, ám valódi tervekről csak konkrét befektetői szándék esetében lehet beszélni.

Befektetőktől függetlenül azonban lépésről lépésre folytatódik így is a kutatás – hiszen az erődrendszer még két évtizede is tiltott terület volt a civilek számára – és a helyreállítás: ebben az évben a szlovák állam és Komárom városa csaknem 100 ezer eurót fordít a helyszín rehabilitációjára.

Korábban az egykori lőporraktárat sikerült kiállítóhellyé és látogatóközponttá átalakítani, ennek a költsége meghaladta a 200 ezer eurót” - jelentette ki Gráfel Lajos. „Jelenleg az Öregvár Ferdinánd-kapuját restauráltatjuk ismét, ami szintén jelentős összeget emészt fel.

A komáromi Öregvárat 1546-tól kezdték kiépíteni a Duna és a Vág torkolatánál, a hegyes szögű földnyelven. Azonban nem ez volt az első vár, hiszen a 10-11. századtól kezdődően bizonyíthatóan itt állt Komárom vára, a kezdetekben még földsáncokkal védett erődítmény, amelyet a tatárjárás után erősítettek meg kőfalakkal (a még korábbi, római kori esetleges erődre nem találtak régészeti bizonyítékot).

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110831komaromerod/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110831komaromerod/04.jpgA középkori komáromi vár Csák Máté és I. Károly küzdelmében kapott katonai szerepet a 14. század elején, amikor a felvidéki nagyúr egy hosszas ostromban védte a király csapataitól. Az 1317-es ostrom során súlyosan megsérült a vár, újjáépítésére az ezt követő években került sor. Az ország ismételt egyesítésével azonban Komárom korábbi harcászati szerepe csökkent (bár a folyók védelme továbbra is fontos feladata volt), így a 14-15. században a vár mindinkább palotaként funkcionált. Mátyás idejében is komoly építkezésekre került sor és a király – a fennmaradt források szerint – szívesen és gyakran időzött komáromi palotájában.

Mátyás emlékét azonban hiába keressük napjainkban a várban. A mohácsi csata, majd Buda eleste után Komárom végvárrá lett, s az új igényeknek megfelelően alakították át a várat is. Már ekkor, az 1546-1556 között folyó munkálatok során kiépítették a ma látható fülesbástyás rendszert, amely a korábbi kerek és négyszögletű tornyoknál, s az azokat összekötő egyenes várfalaknál hatékonyabb védelmet nyújtott a tűzfegyverek, elsősorban az ágyúk ellen. Az Öregvár ma is meglévő Ferdinánd-kapuján, annak építéseként az 1550-es dátum szerepel.

Az Öregvárnak, majd különösen a nyugati irányból új védelmi rendszernek szánt Újvárnak az 1663-1673 közötti felépítése szinte teljesen eltüntette a középkori Komárom városának valamennyi nyomát. A 16. század előtti város részben az Öregvár nyugati részén, részben az Újvár területén állhatott, azonban az erődépítés során lebontották az épületeket. A tereprendezés olyan jól sikerült, hogy – mint ahogyan arról már beszámoltunk – a néhány éve végzett próbafeltárás során egyáltalán nem találtak középkori leletanyagot a Duna Menti Múzeum munkatársai. A tűzfegyverek korában ráadásul szükség volt a helyre a külső védművek számára és a térre az ágyúk kilövése miatt, így Komárom városa mind nyugatabbra költözött az erőd elől (ezt a „vándorlást” a 19. század elején épített nyugati véderőmű, a Nádor-vonal zárta le, így érthető, hogy a 19. század végi fellendülés idején jobbára már csak dél felé, a Duna túlpartján, a mai magyar oldalon tudott terjeszkedni Komárom).

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110831komaromerod/05.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110831komaromerod/06.jpgA 19. századi újabb fejlesztésekkel, különösen a század második felében kiépült a teljes erődrendszer, amelynek az Öreg- és Újvár továbbra is meghatározó eleme maradt. A huszadik század második felében ugyan eltérően alakult a szlovák és a magyar oldalon álló létesítmények sorsa (akkor még Csehszlovákiába a szovjetek csak 1968-ban vonultak be és vették birtokukba az erődöket, amelyek 1990-ig maradtak a kezükön), ám hosszú távon az erődrendszer egyes elemei elválaszthatatlanok egymástól.

Szorosan együttműködünk a magyar oldalon tevékenykedő Monostori Erőd Hadkultúra Központtal, közösen pályáztunk a Világörökségi címre is, bár a döntés előtt a pályázatot a két ország visszavonta” - jelentette ki Gráfel Lajos. „Csupán a fejlesztések kivitelezését nem tudjuk közösen végrehajtani, hiszen más a jogi környezet, azonban minden tekintetben összefonódik és közös a két Komárom erődeinek sorsa és jövője.

 

Komárom épített emlékei a Határeset adatbázisában

 

Korábbi cikkünk a városról:

Komárom: egységben volt az erő?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.08.31


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)