Megújulásunk támogatója:  

Sztárépítész a 14. században?

Lassan egységes történetté áll össze Johannes lapicida, azaz János kőfaragó mester páratlan karrierje.
Lassan egységes történetté áll össze Johannes lapicida, azaz János kőfaragó mester páratlan karrierje.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101214johanneslapicida/allo1.jpgA most megjelenő, a visegrádi királyi palota történetéről szóló monográfiánkban külön fejezetet szenteltünk János kőfaragó mesternek, hiszen valószínűsíthető, hogy ő volt az I. (Nagy) Lajos korabeli palotaépítés kulcsfigurája, vagyis építésze” – mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a monográfia egyik szerzője. „Ugyan a palota feltárt maradványai jórészt a Mátyás-kori átépítés emlékeit őrizték meg, s így azokat rekonstruáltuk, maga az épület I. Lajos korából származik és 14. századi elrendezését mindvégig meg is őrizte. Az Anjou korból olyan részletek is fennmaradtak, mint a földszinti bejárati folyosó, vagy a díszudvar ülőfülkéi, illetve a híres gótikus díszkutak” – tette hozzá.

János kőfaragó mester életéről, munkásságáról csupán töredékes információk maradtak fenn. Az első egy 1352-ben kelt oklevél, amely János kőfaragót mint István herceg (I. Károly fia, Lajos öccse) relátorát említi, vagyis olyan embert, aki a herceg oklevél kiállítására vonatkozó parancsát továbbította a kancelláriának, s egyúttal hitelesítette is azt. Ilyen feladattal általában nemeseket bíztak meg, vagyis Jánosnak – dacára a foglalkozásának – udvarközeli, bizalmi embernek kellett lennie.

Nyilvánvaló, hogy ekkor már kellett befejezett munkájának lennie, amellyel kiérdemelte a bizalmat” – magyarázza Buzás Gergely. „Ez pedig valószínűleg a budai királyi palota magját jelentő, építtetőjéről, a hercegről elnevezett István torony, illetve a hozzá kapcsolható, vele együtt épült középudvaros palotaépület lehetett, amely minden bizonnyal a királyi udvar 1347-es Budára költözése, illetve István herceg kormányzósága idején épülhetett fel. János így 1347-ben már építőmester volt, vagyis talán az 1320-as évek elején születhetett.

János második nagy királyi megbízatása minden bizonnyal a visegrádi palota építése volt, amely 1352 táján kezdődhetett el. István herceg 1354-ben meghalt, János ezek után Lajos király közvetlen környezetébe került, királyi építőmester lett. Egy 1358-ban kelt visegrádi oklevél már mint a város bíráját említi.

János kőfaragó mester nem csak paloták, de várak építésénél is irányító szerepet játszhatott. Nagyon valószínű, hogy az ő koncepciója, terve alapján építették a véglesi, a diósgyőri és a zólyomi várat is” - állítja a régész-művészettörténész. Az ilyen várépítési program a középkorban nem számított ritkaságnak: I. Edwárd angol király észak-walesi várépítéseit a 13. század utolsó negyedében a savoyai származású James of Saint George építőmester – aki a forrásokban mint "ingeniator" azaz mérnök, vagy "mazun" azaz mint kőműves szerepel – irányította. A három magyar várkastély, amelyek közül a véglesi és a diósgyőri csak romjaiban maradt fenn, hasonló koncepció alapján készült, szabályos alaprajzával, belső udvaros elrendezésével még a Lajos-kori visegrádi palotával is rokonítható. A palotaszárnyakkal övezett zárt udvaros, négyzetes alaprajzú várak, négyzetes saroktornyokkal kialakított épülettípusa a 14. század első felében született Dél-Franciaországban, nem lehetetlen tehát, hogy az építész itt találkozott vele, hiszen Nyugat-Európa más országaiban csak a magyarországi építkezésekkel egy időben kezdett elterjedni ez az épületforma.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101214johanneslapicida/allo2.jpgJános kőfaragó mester életének talán legfontosabb dokumentuma egy adománylevél: 1365-ben Lajos király, „a mechanikai művészetekben való jártasságáért, amelyet a királyi kőházak építésében bizonyított”, telket adományozott neki Budán. A mester erre valószínűleg házat épített, s aztán elzálogosította. 1374-ben János kőfaragó, aki ekkor már budai polgár volt, 3000 forintért eladta a házat a királynak, aki a zágrábi püspöknek adta tovább. Hogy az elzálogosításra, majd az eladásra miért került sor, nem tudjuk: János mester magánéletéről semmilyen adat nem maradt fenn.

Az 1370-es évek második felében kezdődhetett el Budán, a várhegy déli részén, az István-torony mellett, az új királyi palota építése (a régebbi királyi palotát Lajos, halálának évében, 1382-ben a pálos rendnek adományozta). Az új budai palota, bár a terepi adottságokhoz igazodott, így alaprajza nem volt olyan szabályos, fő vonalaiban mégis a visegrádi palota elrendezését követte. Nem csak az épület szerkezete, de bizonyos kőfaragványainak stílusa is szoros kapcsolatot mutat a visegrádi építkezésekkel. „Legalábbis részben ugyanannak a műhelynek kell tulajdonítanunk az új budai palotát, amely korábban a visegrádit is építette” – mondja Buzás Gergely. „Ugyan hézagosak az adatok, de azok alapján, ami fennmaradt, Johannes lapicidát, vagyis János kőfaragó mestert a 14. század jelentős művészei között kell számon tartanunk, aki még évtizedekig hatott az utána következő korok építészetére.

 

Virtuális rekonstrukciók: Buzás Gergely - Tóth Márton Zoltán (Narmer Építészeti Stúdió)

 

Kapcsolódó cikkünk:

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

 

A visegrádi palota a műemlékem.hu adatbázisában

A diósgyőri vár a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.12.14


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)