Megújulásunk támogatója:  

Korábban is kápolna állt az Aranyos Mária helyén

Valószínűleg már a 13. században kápolnát építettek Pécsett a székesegyháztól északra lévő területen, ahol később Miklós püspök híres Aranyos Mária kápolnája állt. Az Archeologia cikke és tanulmánya.
Valószínűleg már a 13. században kápolnát építettek Pécsett a székesegyháztól északra lévő területen, ahol később Miklós püspök híres Aranyos Mária kápolnája állt. Az Archeologia cikke és tanulmánya.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120216pecskapolna/01.jpgNem volt előzmény nélküli az Aranyos Mária kápolna, amelyet G. Sándor Mária és Gerő Győző 1978-tól tárt fel a székesegyháztól északra lévő területen, az egykori püspökvár más épületeivel együtt. A terület korai beépítésére már az akkori feltáró munka is fényt derített, hiszen sikerült azonosítani a püspöki palota eddig ismert legkorábbi előzményét, egy 11. századi lakótorony maradványait. Sándor Mária a feltárás során egy 11. század második feléből származó nagyméretű oszlopfőt is talált, amelyet az 1064-es tűzvész utáni újjáépítés során faraghattak és a torony földszintjéhez tartozhatott. A toronyhoz keletről egy nagyobb épület, vélhetően nagyterem is tartozott – nem sikerült azonban egyetlen olyan maradványt sem azonosítani, amely az Aranyos Mária kápolna 14. századi elkészülte előtt a püspökök magánkápolnája lehetett volna.

A tavaly év végén végzett kutatás több falmaradványt (részint épület-, részint védőfalat) azonosított, sőt sikerült az Aranyos Mária kápolna helyén korábban állt kápolna építési periódusait is tisztázni. A terület egy támfaltól eltekintve egészen a 13. századig beépítetlen maradt. Ekkor emelték az igényes kialakítású épületet, amelynek vörösmárvány és márga lapokkal burkolt padlója az Aranyos Mária kápolna falai alatt volt azonosítható. Bár alig másfél évszázadon át állt csupán, kétszer is bővítették nyugati irányban, majd a nyugati falat megköpenyezték. Időközben lebontották a püspöki palota korábbi lakótornyát és a kápolnától északnyugatra egy újat építettek. A kápolna a 14. század közepéig állt, amikor a nyugati előcsarnoka kivételével az egészet elbontották, hogy Miklós püspök utasítására felépítsék az Aranyos Mária kápolnát, amely neki és az utána következő – és a pécsi középkori egyetemet megalapító – Vilmosnak is temetkezési helye lett. A 13. században emelt új lakótorony is csupán a 14. század második feléig állt, hiszen Vilmos a régi püspöki palotát teljesen újjáépített, így nem volt már szükség a régi toronyra. Ezekben az években ismét gyökeresen megváltozott a püspökvár, hiszen az elbontott torony helyére belső várfalat építettek, s valószínűleg ekkor emelték meg a palota és a kápolna közötti kert szintjét is. A belső várfal teljes kiépítésére szakaszokban, de rövid idő alatt került sor: valószínűleg már a 15. század legelejére végeztek a munkával.

Hogy az Aranyos Mária kápolna pontosan mikor, milyen körülmények között pusztult el, nem tudjuk.

 

A cikk folytatása és Buzás Gergely: Kutatás az Aranyos Mária kápolna körzetében című tanulmánya az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

Kapcsolódó cikkünk:

Középkori faragványok kincsesbányája a pécsi fal

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2012.02.16


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)