Megújulásunk támogatója:  

Autók dübörögnek a kora gótikus templom felett

Feltárták a régészek a zirci gótikus ciszterci templom felét – a főhajó egy része egy sírral és az északi mellékhajó azonban továbbra is a barokk fal és a 82-es főút alatt marad.
Feltárták a régészek a zirci gótikus ciszterci templom felét – a főhajó egy része egy sírral és az északi mellékhajó azonban továbbra is a barokk fal és a 82-es főút alatt marad.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/02.jpgKorábban is voltak már kutatások a középkori ciszterci apátság, illetve a tartozó templom területén. Még csaknem száz évvel ezelőtt, 1912-13-ban Hümpfler Tibor ciszterci atya tárta fel részlegesen a területet. Bár a kutatása nem volt teljes körű, alaprajzot is készített a templomról, amely köszönhetően a ciszterciek szabványokra törekvő építészetének, meglehetősen pontosnak bizonyult” - mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki a héten befejeződött ásatást vezette. „Sajnos a 20. század elején folytatott feltárást sokáig nem követte helyreállítás. A hajdani templomtól délre álló kolostor káptalantermének, illetve a szerzetesek közös helyiségének kiegészített alapfalait csak a 2007-es újbóli feltárás után mutatták be a nagyközönségnek. A munkák folytatását Bérczi Bernát, jelenlegi alperjel kezdeményezte. A mi feladatunk most az volt, hogy megtaláljuk a kolostor kerengőjének keleti részét, illetve tovább kutassuk a templom hozzáférhető felét, hogy elkezdődhessen annak is a valószínűleg alaprajzi bemutatása.

A ciszterci épületegyüttes legkorábbi elemei a 12-13. század fordulójáról származnak, azonban Zirc már korábban a magyar történelem nevezetes helyszíne volt. A mai barokk kistemplom közelében állt ugyanis a 11. századi királyi udvarház, amelyben I. András király 1060-ban elhunyt a vesztes mosoni csata után. A települést ezután több mint egy évszázadon át nem említik a krónikák, azonban továbbra is fontos királyi birtok maradhatott, egészen 1182–ig, amikor III. Béla megalapította a ciszterci apátságot.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/04.jpgTalán még az ő életében elkezdték építeni a templomot, az azonban biztos, hogy évtizedekig tartott a teljes építkezés. Elsőként a szentélyt, illetve a háromhajós épületet keletről záró kereszthajót építették fel, a hosszháznak csupán az alapozásait készítették el. A falmaradványokból következtetni lehet rá, hogy az volt a cél, hogy mielőbb alkalmas legyen a félkész templom a szertartásokra, így boltozat is elsőként csak a szentély fölé került. A templom így már használható volt, s a szerzetesek talán még évtizedekig a III. Bélától megkapott udvarházban laktak, hiszen a kolostoregyüttes építése csak a 13. században kezdődött el. A templom viszont már alkalmas volt a szertartásokra az 1204-ig uralkodó Imre király idején is, amit a jelenleg a barokk ciszterci templomban található oltárdedikációs kő bizonyít az uralkodó nevével. A későbbiekben folytatták a templom hajóinak építését, a teljes befejezésre azonban csak II. András uralkodása alatt, talán az 1220-as, '30-as években kerülhetett sor” - véli Buzás Gergely, aki szerint még az is feltételezhető, hogy az építkezést anyagi okok hátráltatták: ez magyarázatot adna arra, hogy miért rosszabb minőségűek a hajóból származó koragótikus faragványok, mint a szentély díszítései. „Ahogy haladtak nyugatra a templom építésével, egyre kevésbé lehetett pénzük jó kőfaragókat megfizetni.

A kolostor építése még lassabban haladt. A kerengő alapozásánál Zsigmond-kori pénzekre bukkantak, ami azt jelenti, hogy ezt a részt csaknem kétszáz esztendővel később, a 15. század első harmadában építhették csak fel. Bő egy újabb évszázaddal később, 1552-ben pedig török kézre került Veszprém térsége, azonban a ciszterci szerzetesek ekkorra már elhagyták az apátságot.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/05.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/06.jpgA templom és a kolostor falai azonban még sokáig álltak” - jelentette ki az ásatásvezető régész. „Valószínűleg használták még a romokat a török kiűzése után visszatért ciszterciek, s csak ezután kezdtek a ma látható templom és kolostoregyüttes építésébe a 18. században. Az új templomot és a kolostort gondosan a régi elé építették, éppen annak a köveiből. A korszak egyik érdekes lelete az a 18. századi kapa, amelyet a kerengőnél találtunk: a bolygatásból látszik, hogy a használója egy gödröt igyekezett kiásni, de közben eltört a szerszámnyél, így a csonka eszközt egyszerűen otthagyta, ahová utoljára szúrta. A templomot egyébként teljesen nem bontották le, hiszen az egyik pillérköteget, amelyen ma Szent Imre szobra áll, talapzatként a helyén hagyták.

Ez pontosan mutatja is a hajdani templom kiterjedését, hiszen az oszlop a főhajó és az északi mellékhajó csatlakozásánál állt. Az egykori mellékhajó fölött ma a 82-as főút vezet el, míg a főhajó részben a járda, valamint az újkori apátságot övező barokk kerítésfal alatt van.

A most befejeződött feltáráson temetkezéseket is találtak a szakemberek. A kerengőnél is voltak emberi maradványok, illetve a templom főhajójában is. Itt valószínűleg világi személyeket temettek el, legalábbis a ruházat megmaradt részei, például egy díszes öv, erre utalnak. Úgy tűnik a főhajó közepén, a kerítés tövében is van egy sír, ezt azonban nem bonthatták ki, hiszen beomolhatott volna a kerítésfal.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/07.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110813zircfeltaras/08.jpgÉrdekes a feltételezett sír elhelyezkedése, a központi helye arra utal, hogy fontos személy nyugodhatott benne. Ugyan nincs adat arról, hogy a királyi családból bárkit Zircen temettek volna el, de a szintén a 13. század elején épült pilisszentkereszti ciszterci templomban, amelyhez nagyon hasonló a zirci kialakítása és mérete, ezen a helyen II. András király felesége, Gertrudis nyugodott. Ennek a sírnak a feltárása azonban csak akkor lesz lehetséges, ha máshol vezetik majd el a főutat és lebontják az újkori kerítést. Vagyis az eljövendő korok régészeinek és műemlékeseinek is fejtörést fog még okozni a zirci középkori ciszterci apátság” - állítja Buzás Gergely.

A templom most feltárt részét a tervek szerint jövőre mutatják majd be a kolostor hátsó udvarán, a koragótikus kőanyagból pedig kiállítást rendeznek az apátságban.

 

 

A virtuális rekonstrukciókat Benkő Csaba építész készítette Bérczi Bernát O. Cist. irányításával

 

Zirc védett objektumai a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 

2011.08.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)