Temetik a császár palotáját

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150624zalavar/ciml.jpgA 9. századi keresztelőtemplom után a Karoling-kori palota maradványait is visszatemetik Zalaváron.

2015.06.24

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150624zalavar/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150624zalavar/02.jpgAlig néhány tízmillió forintos költséggel be lehetett volna mutatni mindkét európai jelentőségű épületmaradványt. A téglalap alaprajzú, fából épült keresztelőtemplom és keresztelő kútja, amelyben még a feltárás idején is feltört a víz, az egyik legkorábbi ilyen ismert építmény a térségben. A 2011-ben azonosított, 9. századi palota úgyszintén különlegesség, hiszen a Karoling-kor egyetlen fennmaradt világi kőépülete a Kárpát-medencében. Ám a maradványok nem pusztulhatnak tovább, ezért döntöttünk a visszatemetés mellett” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, ásatásvezető régész. „Négy éven át vártuk a döntéshozók segítségét a bemutatáshoz, ám miután ilyen szándékot nem érzékeltünk, kötelességünk legalább a jövőnek megóvni a leleteket.

Mint arról korábban már többször beszámoltunk, a kora középkor talán legfontosabb tervásatása zajlik immár hetven esztendeje Zalavár-Várszigeten. A hajdani Mosaburg fontos szerepet töltött be a Dunántúl 9–10. századi történelmében, az itt feltárt maradványok újraírták a magyar honfoglalás előtti Asó-Pannonia történelmét, ha úgy tetszik, egy frank határgrófság tündöklését és bukását. A feltárt leletanyagot a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításának befejező részében tavaly óta a nagyközönség is megcsodálhatja. 

A település története a 830-as évek végén vette kezdetét. A Várszigeten elsőként a morva birodalomból származó Priwina kezdett komoly építkezésekbe, amelyeket a fia, Kocel is folytatott. Mosaburg („Mocsárvár”) lett Alsó-Pannonia egyházi és világi központja, ahol a 840-es évek elején keresztelő templom, majd Priwina magánegyháza épült meg, végül a 850-es évek közepe táján egy zarándoktemplomot emeltek (ennek rekonstruált alaprajzát láthatjuk is a Várszigeten). A térítést irányító salzburgi érsekségnek komoly tervei voltak a településsel, itt alapították volna meg Alsó-Pannonia első püspökségét, ám Metód és Cirill, a két később szentté avatott térítő szerzetes megjelenése miatt a terv kútba esett. Tevékenységük emlékei a néhány évvel ezelőtt itt előkerült, glagolita írásjelekkel ellátott edénytöredékek. A 880-as évek végén Arnulf császár évente felkereste a várost, az ő kényelmét szolgálta az a palota, amelynek alapfal maradványait most visszatemetik. 

A cikk a képek alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150624zalavar/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150624zalavar/04.jpgAz első ezredforduló táján ispánsági központot alapítottak Mosaburg romjain. Itt 1019-ben I. (Szent) István bencés kolostort alapított, temploma a korábbi Mária-templom volt, Szent Adorjánnak újraszentelve. Az épületegyüttest a török veszélykor várrá erődítették. A mocsarak által védett vár bevehetetlennek bizonyult. A már szükségtelenné (és fenntarthatatlanná) vált épületegyüttest 1702-ben felrobbantották. A helyiek kőbányaként hasznosították, hiába kérte Deák Ferenc és József nádor is a kitermelés leállítását. A huszadik század közepére elfogytak a kövek, ekkor kitermelték a homokot is a végvár területéről, megsemmisítve a középkori emlékek egy részét.

Ebben az évben a Mária-, a későbbi Szent Adorján templom helyét szerettük volna azonosítani, de még nem jártunk sikerrel. Az ennek közelségét jelző temetőrészt feldúlták, az emberi maradványokat átforgatták a homokbányászok. Harminc-negyven centiméter vastag embercsont réteget találtunk” – jelentette ki Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze, aki hozzátette: a következő ásatási évadban folytatják a kutatást.

Erre már csak azért is szükség van, mert az apátság alapításának 2019-ben lesz az ezeréves évfordulója. Erre a régészek már felhívták a döntéshozók figyelmét, azonban semmiféle terv nem látott még napvilágot arról, hogy miként emlékeznének meg erről. Ha valaki most keresi felel Zalavár-Várszigetet, Cirill- és Metód-szobrokat, a megyét jelképező kupolát, egy rekonstruált Szent László-kori templomot és az egykori Hadrianus zarándoktemplom alapfalait láthatja, ám a terület hajdani jelentőségét még inkább igazoló, újabban ismertté vált emlékeket már hiába keresi a látogató. 



Kapcsolódó cikkeink:

Bepillantás az elveszett évszázadokba

Zalavár: közeleg az ezredév

Karoling kori palotát találtak Zalaváron

A háborúkat túlélte, de a békét nem

 

A zalavári romterület a műemlékem.hu adatbázisában






 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Ózd: vasgyártás egy napig

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171005ozdvasgyartas/ciml.jpgBucakemencében gyártanak majd vasat október 6-án az Ózdi Gyártörténeti Emlékparkban a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében.

» tovább

Postaúton a Felvidéken II.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170930felvidekpostaut2/ciml.jpgBethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.

» tovább

Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább