Megújulásunk támogatója:  

Egri vár: feltárták a középkori központot

A most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/02.jpgBár az egri püspökséget hagyományosan Szent István alapításának tartják, a feltárásaink azt igazolják, hogy a várhegyen csak a 11. század utolsó harmadában létesült egyházi központ. Az államalapítás korában egy rotunda, vagyis körtemplom állt itt, körülötte temetővel és egy településsel, tőle nyugatra pedig egy olyan kőépület, ami feltehetően eredetileg királyi udvarház lehetett. Az egyházmegye püspöke feltehetően csak azután tette át ide a székhelyét, hogy korábbi rezidenciáját, a bihari várat a besenyők 1068-ban elpusztították. Az önálló egri püspökség története valójában azután vette kezdetét, hogy 1091-ben a kunok végképp megsemmisítették Bihart, és néhány évvel később Szent László király Nagyvárad központtal Könyves Kálmán számára egy új egyházmegyét szakított ki az egykori bihari-egri püspökség területéből. Ezután több mint négy évszázadon át több periódusban épültek meg és -át az egri egyházi központhoz tartozó épületek” - mondta el Buzás Gergely régész-művészettörténész, aki a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a visegrádi Mátyás Király Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum csapatával ebben az évben két nagyobb felületű feltárást is végzett az egri vár területén. „Az első, igazolhatóan a püspökséghez tartozó épület egy kétszintes magánkápolna volt a 11. század második feléből, amelyhez később fából építettek egy harangtornyot. Ekkor ugyan már elkezdték a román stílusú székesegyház építését is, ám annak munkálatai több évtizeden át tartottak. A kápolnától északra Martyrius püspök regnálása idején, az 1130-40-es években építették fel a püspöki palotát, majd mellette elkészült a káptalan háza is. A következő nagy építtető Katapán püspök volt a 13. század elején, aki a káptalani házat szabályos kolostorrá fejlesztette, közepén egy román stílusú kerengőudvarral, a székesegyháztól nyugatra pedig védőfallal kerített új püspöki rezidenciát emelt a kutatás szerint. Szerencsére az átépítések, bontások zömét a leletanyaggal, pénzérmékkel pontosan tudjuk datálni, így összeállítható az épületegyüttes sokszínű, izgalmas építéstörténete.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/03.jpgA tatárjárás során a mongol fősereg elpusztította a román-kori épületeket. A székesegyháztól északra álló kerengőt már nem is építették újjá, de maradványait csak évtizedekkel később bontották le, mikor a 14. század közepén újabb jelentős építkezésekre került sor. 

A most befejezett egy hónapos ásatás során végre megkutathattuk az úgynevezett provizori palota maradványait is, amely fölött eddig egy 19. század végi barakképület állt. A 16. században ez már a vár gazdasági vezetőjének, az udvarbírónak az otthona volt, itt lakott Dobó István is a 1552-es ostrom idején. Ám az épület régebbi eredetű, még a 14. században emelték. Pincéjéből nyílik a vár alatt húzódó kétszintes, sziklába vájt dézsmapince is” - tette hozzá Buzás Gergely.

Bár az egri várat a nagyközönség szinte kizárólag az Egri csillagokban megelevenített sikeres várvédés kapcsán ismeri, a mostani feltárás mérföldkő a középkori püspöki székhelyek kutatásában. Ilyen részletesen hazánkban egyetlen egyházi központ történetét sem ismerjük régészeti szempontból, s a gyakori, minőségi, reprezentatív építkezésekből arra következtetnek, hogy Eger különleges helyzetben volt a magyarországi egyházmegyék között a középkorban.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Eger: székesegyházhoz tartozó kerengőt találtak

Törökök réme lett a korábbi szentély

 

Buzás Gergely összefoglalója a 2017 első félévében végzett kutatásról az Archeologia portálon

 

Az egri vár a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2017.11.15

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)