Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Teleki-kripta Teleki-kripta, Gernyeszeg
A falu és annak a Maros partjához közel álló vára a 17. század közepén jutott a később római szent birodalmi grófi címig jutó, széki Teleki család birtokába. A középkori várat előbb gr. Teleki Mihály reneszánsz várkastéllyá építtette át, majd a 18. század végén, kb. 20 éves munkálatok nyomán felépül...
Pálffy-kastély Pálffy-kastély, Gidrafa
Gróf Pálffy Jánost (1857-1934), gróf Pálffy Móric ötödik gyermekét - a Bajmócot építő rokonától, gróf Pálffy Jánostól megkülönböztetendő - „ifjabb” előtaggal szokás megjelölni. (Bátyja, József a szomolányi vár építőjeként lesz ismert.) Ifjabb Pálffy János a főrendiház örökös tagja volt....
Római katolikus plébániatemplom Római katolikus plébániatemplom, Csíkszentmihály
A falu Csíkszeredától 13 km-re északra, Vacsárcsin túl, a Rákos-patak völgyében fekszik. A települést először a pápai tizedjegyzékben említették 1332-ben S. Michaele néven, később az 1567. évi adóösszeírásban 64 kapuval szerepelt. A falu központjában, az országút mellett, enyhe magaslaton emelked...
Hinga-domb Hinga-domb, Nosza
A Dél-Alföld síkjából itteni viszonylatok szerint magasan kiemelkedő domb fontos régészeti lelőhely a Ludasi-tó keleti partja közelében. Tudománytörténeti jelentőségű, hogy a II. Világháborút követően megalakult Szabadkai Városi Múzeumnak a hingai volt az első jelentősebb feltárása, 1948-1949-ben. A...
Nyitrai vár Nyitrai vár, Nyitra
Jelenlegi formájában szabálytalan alaprajzú, fülesbástyákkal erődített vár a nyitrai várhegy csúcsán. Elsősorban a Szent Emmerám-székesegyháznak és a püspöki palotának ad helyet, viszonylag kevés számú középkori emléket mutat be. A 9. században a várhegyen volt a szláv hercegségi központ. A honfogl...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink