Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Miklós plébániatemplom Szent Miklós plébániatemplom, Lice
A Túróc-völgyi, Árpád-kori eredetű, magyar kisközség az írott forrásokban először a 13. században tűnik fel. Ma is álló temploma 1804-ben épült a település központjában. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Nyugati homlokzatából emelkedik ki a barokkos, fémlemezzel...
Tompa Mihály sírja Tompa Mihály sírja, Hanva
Tompa Mihály költő, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1817-ben született a közeli Rimaszombatban, elszegényedett nemesi családban. Nehéz, félárva gyermekkor után, vasakarattal és mindvégig nagy szegénységben járta ki a pataki kollégiumot majd a teológiát is elvégezte, így lelké...
Szentháromság plébániatemplom Szentháromság plébániatemplom, Lajtakáta
A Magyar Királyság nyugati határszélén már a korai Árpád-korban létrejött a határőrök települése, Gata. A ma szinte teljesen barokk külsejű temploma román kori (13. századi?) eredetű. Erre az 1978-as renoválás során találtak bizonyítékot: megtalálták a román kori kapuzatot. Szintén ekkor bukkantak a...
Középkori városszerkezet Középkori városszerkezet, Hum
Három házsorból, s az azokat lehatároló két északnyugat-délkelet irányban futó utcából álló, nagyrészt kora középkori városfallal elkerített település. Középkori elrendezését a mai napig őrzi, az utcakép egységes, alig bontják meg modernebb épületek. Állandó lakosainak száma 30 körül van, a horvát t...
Báthory-vár Báthory-vár, Szilágysomlyó
A település 1351-ben került a Báthory család birtokába. A magyar történelemben kiemelkedő család e városról elnevezett somlyai ágából származott többek között Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Báthory András, aki szintén erdélyi fejedelemségig vitte. Somlyó korábbi várát...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink