Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Ferences templom és kolostor Ferences templom és kolostor, Kolozsvár
Keletelt, mai formájában a nyugati nézetén többnyire barokk külső jegyeket hordozó középkori eredetű templom, hozzá észak felől csatlakozó, négyszöget bezáró kolostorépülettel. Jelenleg a ferences rendhez tartozik, de alapítása a domonkosokhoz kötődik. A templomhoz nyugat felől karcsú torony csatlak...
Ciszterci templom- és kolostorrom Ciszterci templom- és kolostorrom, Kerc
A ciszterci templom és a kolostor a 13. század közepén épült (források szerint 1202-ben alapították) az egresi apátság filiájalént. A 16. században már pusztulásnak indult. Az egykori templomának szentélyét leválasztották és evangélikus templommá alakították át. A kolostor egyik fala még nagy magass...
Szent Ferenc templom és kolostor Szent Ferenc templom és kolostor, Érsekújvár
A templom karcsú, keletelt, egyhajós épület, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel, nyugaton egy toronnyal. Délről csatlakozik hozzá a kolostor négyszöge – az emeletes, négyszárnyú, barokk épület, a közepén udvarral. Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épül...
Csicsóvár Csicsóvár, Csicsóújfalu
Az Ilosvai-hegység területén, a Mihályi (Mihályfalvi)-patak mellett fekszik Csicsóújfalu község. A falutól mintegy 2 km-re keletre, a 758 méter magas Magura déli nyúlványán, impozáns sziklaszirten állnak Csicsó várának még fennmaradt romjai. Csicsó várát a XIII-XIV. század fordulója táján épített...
Ipoly-híd maradványai Ipoly-híd maradványai, Szécsénykovácsi
A történeti korokban az Ipoly folyón egyszerre sok tucat híd állt. Ezek egy részén átmenő forgalom zajlott, országút szelte át a vizet. De voltak kevésbé jelentős hidak, amelyeket a helyi lakosok egész egyszerűen a folyó túlpartján lévő szántóföldek megközelítésére használtak. (Sok évszázados gyakor...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink