Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent László vára Szent László vára, Sajómagyarós
A Borgói-hegység Ny-i lábánál húzódó, a Nagy-Szamos, Sajó és Beszterce által határolt dombvidéken, az ÉK-ről érkező Csetátye-patak mellett fekszik Sajómagyarós (Şieu-Măgheruş) község. Sajómagyaróstól ÉK-re, az 580 m magas Várhegyen (Cetate) állt egykor a sajómagyarósi vár. A Szt. László vára név...
Szászorbó vára Szászorbó vára, Szászorbó
Árpád-házi II. Géza magyar király uralkodása idején érkeztek meg az erdélyi területekre azok a németajkú, szász telepesek {„hospesek”}, akik eleinte földműveléssel és állattenyésztéssel, majd a középkor későbbi századaiban kereskedelemmel és fejlett kézműiparukkal virágzó területet varáz...
Nepomuki Szent János-szobor Nepomuki Szent János-szobor, Bucsány
A Nagyszombatból keletre, Galgócra, ill. Pöstyénbe tartó, régi országút Bucsány községnél keresztezi a Vág vízrendszeréhez tartozó Blava-patakot. (Az országút eredeti nyomvonala nem a mai 61. főút falut elkerülő íve volt. Az út kelet felől érkezve egy hídon behaladt a községbe, majd belterületen for...
Zichy-Ferraris-kastély Zichy-Ferraris-kastély, Oroszvár
A 18. századi épületet 1841-44 között építették át brit stílusú kastéllyá, Franz Beer tervei alapján. Mivel az épület barokk volt, még nem tiszta Tudor stílusú, hiszen alaprajzilag elődjét idézi a cour d honneur-ral (az U-alaprajzból adódó nyitott díszudvar). Berendezése neogót stílusú. A maga korá...
Református templom Református templom, Érmihályfalva
A Nagyváradtól 68 kilométerre fekvő település a szatmári főútvonal mentén fekszik. Nevét egykori Mihály nevű földbirtokosáról kapta. Első okleveles említése 1270-ből való Michal néven, majd Nogmihal és Nogmichal, 1434-től Nagmyhalfalua, Ér-Mihályfalva formában 1828-ban jelenik meg. A kisváros refor...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink