Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Keresztelő Szent János plébániatemplom Keresztelő Szent János plébániatemplom, Kisszeben
Az Árpád-korban létrejött település a 12-13. századtól Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa. A 15. század elején szabad királyi városi jogot kapott települést részben ma is álló, tornyokkal erősített fallal vették körül. Jellegzetesen középkori, orsó alakú főterén (Námestie slobody) áll az...
Vasgyár romjai (Rosszgyár) Vasgyár romjai (Rosszgyár), Beretke
A Murány folyócska völgyében a közeli vasérclelőhelyek bányakincsére alapozva számos vasfeldolgozó üzem jött létre a 18-19. században. A Jolsvától északra fekvő Nagyrőczén (Revúca) 1790-ben épült az első nagyolvasztó, melyet a következő évtizedekben újabb üzemek követtek. Hisnyóvízen (Chyžné) nagyol...
Szent György nagyvértanú görögkatolikus templom Szent György nagyvértanú görögkatolikus templom, Túrterebes
A középkori eredetű településen élő református jobbágyok mellé a földbirtokos Perényi család görögkatolikus ruszinokat telepített a 17. században. Az egyházközség korai fatemploma már e században fennállhatott. 1778-ban e templomot már "réginek" mondták és feljegyezték, hogy 50 évvel korábban már eg...
Nepomuki Szent János kápolna Nepomuki Szent János kápolna, Gyepűfüzes
A település nevét arról a fűzfákkal benőtt területről kapta, amely a honfoglalás idején a gyepüvonal része volt. Magát a települést 1221-ben említik először. A középkorban a vörösvári uradalom része volt. Az Erdődy család 1499-től birtokolta. A Nepomuki Szent János kápolnát és harangtornyot a vá...
Bâleanok temploma Bâleanok temploma, Felsőszelistye
Az Iza folyó völgyében, a Cibles hegység északi előterében elhelyezkedő, középkori eredetű, máramarosi településen két műemlék fatemplom is található, de egy, a határában lévő dombon is áll egy (újabb építésű) kápolna és harangláb. A település közepén, egy dombon elhelyezkedő, házakkal körülvett...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink