Megújulásunk támogatója:  

Adventre készül az újjászülető Majk

Megújult a rendházépület, állandó kiállítást rendeztek be, s az adventi vasárnapokon jótékonysági programot rendez a műemlékegyüttesben a Forster Központ.
Megújult a rendházépület, állandó kiállítást rendeztek be, s az adventi vasárnapokon jótékonysági programot rendez a műemlékegyüttesben a Forster Központ.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141128majk/02.jpgAz Európa-szerte különlegességnek számító Oroszlány – majki kamalduli remeteség műemléki rekonstrukciója fontos állomásához érkezett. Megújult a barokk műemlékegyüttes rendházépülete, amelynek kiállítása bemutatja a remeteség XVIII. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. Megjeleníti azt az időszakot, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől. A tervek szerint a fejlesztés 2015 tavaszán fejeződik be, s attól kezdve lesz látogatható a műemlékegyüttes egész területe. Mindezzel együtt, a Forster Központ, a majki kamalduli remeteség vagyonkezelője lényegesnek tartja, hogy az esztendő végéhez közeledve megismertesse a nyilvánossággal a fejlesztés előrehaladását, valamint, hogy ennek szellemében advent idején, minden vasárnap megnyissa a remeteség kapuját, s hagyományteremtő szándékkal jótékonysági programot szervezzen.

 

A projekt

Az „Oroszlány – Majkpuszta Kamalduli Remeteség Foresteria épületének műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása” elnevezésű projekt (KDOP-2.1.1/B-2f-2009-0008) munkálatai 2010 októberében kezdődtek meg. A Közép-dunántúli Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztés összköltségvetése 885 millió forint (a támogatás mértéke 100 százalékos). A projekt keretében megvalósul:  

- a 2300 négyzetméter szintterületű konventépület (más néven foresteria) teljes szerkezeti és külső helyreállítása (közműellátás, fedéscsere, nyílászárók, burkolatok, teljes padlószerkezeti csere), a pince, a földszint, az emelet, valamint a drogpadlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása

- a belső díszudvar felújítása (díszkút helyreállítása, a négy, szentet ábrázoló szobor másolatának elkészítése, az eredetik a kiállításon láthatók)

- kiállítóterek, kiállítások létrehozása

- látogatóparkoló építése a horgásztó előtt és a remeteséghez vezető út felújítása.

A látogatóparkoló és felvezető út kivitelezéséhez kapcsolódó közbeszerzés KFF minőségbiztosítása jelenleg folyamatban van, a kéthónaposra tervezett kiviteli munka előreláthatólag jövő év elején kezdődhet meg.

Ebben az esztendőben az adventi vasárnapokon, hagyományteremtő szándékkal jótékonysági, népi és keresztény programot rendez a Forster Központ a térség szociálisan nehéz sorsú gyermekei és idős lakói számára. 

Advent négy vasárnapján, november 30-án, december 7-én, 14-én, 11 és 16 óra között korcsoportok szerint kézműves foglalkozások, hagyományőrző, népi játékok, drámajátékok, uzsonna várja a gyermekeket. A negyedik vasárnap az időseké, akik karácsonyi dalokat, felolvasásokat hallgathatnak meg, misén vehetnek részt. Őket is uzsonnával várják a szervezők.

A cikk a képek alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141128majk/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141128majk/04.jpgMajk története

A XI. században Szent Romuald követőiből alakult, itáliai eredetű kamalduli rend csak a XVII. század végén jelent meg Magyarországon. A majki kamalduli remeteséget 1733-ban alapította gesztesi birtokán gróf Esterházy József horvát–szlavón–dalmát bán.

A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült (az adományokra a szerzetesi lakok főhomlokzatán elhelyezett nemesi címerek emlékeztetnek) a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.

Az épületegyüttes tervezésével Esterházy József az osztrák építészt, Franz Anton Pilgramot (1699–1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le. Pilgram elképzelése nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét épült meg. 

A konventépületben – más néven foresteria, vendégház – volt a remeteség felügyelőjének (prior) és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a vendégházban megszálltak ebédlője, valamint a refektórium, a könyvtár, a levéltár és a gyógyszertár. A hajdani refektórium freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. A refektórium a remeteség – a templom mellett – leggazdagabban díszített helyisége volt. Ebben a díszebédlőben a szerzetesek csak nagy ünnepek alkalmával étkeztek. Falain, stukkódíszes keretekben, a rendalapító Szent Romuald életének jelenetei, magyar szentek, valamint a szerzetesi ebédlőkre jellemző Utolsó vacsora-jelenet kapott helyet. Bár a refektórium figurális jelenetekkel díszített faburkolata és felolvasó pulpitusa mára megsemmisült, egy gazdagon faragott eredeti ebédlőasztal – és ennek másolatai – ma is megidézik berendezésének egykori gazdagságát. Az épület a szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez.

A cellaházakban egy-egy, némasági fogadalmat tett, fehér habitust viselő szerzetes élt. Szigorú napirendjük az év nagy részében böjtölve, a megszabott imaórák zsolozsmáival, a cellaházak kápolnájában végzett egyéni imádságokkal, magányos elmélkedésekkel és fizikai munkával telt.  Szabadidejükben írtak, lelki olvasmányokat végeztek, a cellaházuk kertjét művelték.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141128majk/05.jpgA rend önfenntartó volt. A gazdálkodással, halászattal, földműveléssel némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt, laikus barátok foglalkoztak. A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majkpusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendeket. 

1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Majkon ebben az időben a környék legnagyobb posztógyára működött, a cellaházakban munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be. 1860-ban az Esterházy-család a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakíttatta át. 1880 körül alakították ki a vadásztermet, amelynek falain ma az 1902–1903-ban készített tölgyfaburkolat látható, Franz Xaver von Pausinger salzburgi festő kartonra festett és rajzolt, szarvasokat és őzeket ábrázoló képeivel. Az eredeti hatból négy karton tekinthető meg eredeti helyén. 

1810 nyarán egy villámcsapás következtében leégett a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A megmaradt templomtorony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. 

A II. világháború idején az egykori konventépület keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár, számos könyvritkaság, értékes bútor. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. 

Majk az 1980-as évektől került a turisztikai érdeklődés körébe, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét. Az állami tulajdonú műemlékegyüttes kezelője 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012 óta a Forster Központ. 

 

Kapcsolódó cikkünk:

Majk: startra kész a második ütem is

 

Majkpuszta védett építészeti emlékei a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2014.11.28


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)