Megújulásunk támogatója:  

A rom-műemlékek jövője

Mit tehetünk a rom-műemlékek megőrzése és bemutatása érdekében? Buzás Gergely régész-művészettörténész írása.  
Mit tehetünk a rom-műemlékek megőrzése és bemutatása érdekében? Buzás Gergely régész-művészettörténész írása.  

A magyar műemlékvédelem, régészet és művészettörténet világában több mint egy évszázada folyik az eszmecsere, vita és kísérletezés arról a fontos kérdésről, hogy mit is tehetünk a rom-műemlékek megőrzése és bemutatása érdekében. Kardinális kérdésről van szó, hiszen hazánk XVIII. századnál korábbi műemlékállománya döntő részben ilyen, régészetileg feltárt, vagy még feltáratlan romokból áll. A kérdés ezért nem is csak a szakembereket érinti, hanem mindenkit, aki számára a múlt a jelen és a jövő elválaszthatatlan részét, építőkövét jelenti, akit hajt az az alapvető emberi kíváncsiság, hogy valódi és személyes élményekkel gazdagodhasson elődei világáról.

A rom-műemlék régészeti lelet, és mint ilyen történelmi forrás. Éppolyan dokumentum, mint egy oklevél vagy egy krónika, és ezért alapvetően úgy is kell kezelni: fel kell tárni, meg kell érteni, interpretálni kell jelen tudásunk szerint saját korunknak, és megőrizni a jövő generációi számára.

Ezek a feladatok semmivel sem kevesebb speciális szakértelmet, hozzáértést és szakmai gyakorlatot kívánnak, mint egy középkori oklevél felkutatása, elolvasása, értelmezése és megőrzése, csak éppen sokkal drágábbak, bonyolultabbak, idő- és munkaigényesebbek. Egy rom-műemlék nem szakítható ki az őt körülvevő világból, társadalomból, amely számára értékeket hordoz, de amelytől meg is kell védeni. Egy régészeti rom szakszerű kezelése számos különböző felkészültségű szakember: régész, történész, művészettörténész, építész, restaurátor, informatikus, pedagógus, jogász, hatósági tisztviselő, gazdasági és marketing szakember, valamint politikus összehangolt együttműködését kívánja meg, és szükségessé teszi mindannyiuk sajátos értékrendjének kölcsönös tiszteletben tartását és egyeztetését. Ráadásul nincs két egyforma rom: nem csak műszaki állapotuk, földrajzi környezetük, építészeti és régészeti paramétereik különböznek, de az őket körülvevő társadalom és annak a romhoz való viszonyulása is más és más, sőt mindez állandóan változik.

A romok e bonyolult viszonyrendszere illuzórikussá tesz minden olyan kísérletet, amely íróasztal mellett született elméleti elgondolások alapján általánosan használható kulcsot kíván adni valamely chartában vagy jogszabályban a romokkal való helyes bánásmódhoz. Bármilyen, a múltban vagy a jelenben sikeresnek kikiáltott receptre lehet találni elborzasztó ellenpéldát: a stílszerű kiépítésre éppúgy, mint a védő ráfalazásokra, vegyszeres konzerválásokra, védőtetőkre vagy a visszatemetésre. De mindezekre a módszerekre néha jó példák is vannak. A lényeg nem magában az építészeti módszerben van: a sikeres megoldás kulcsa mindig az szakemberek személye. Jó romkezelés csakis megfelelő felkészültségű tagokból álló, megfelelően együttműködő csapat végezhet, és az is csak hosszú és fáradtságos munkával, és csak úgy, ha folyamatosan figyeli, és ha kell, változtatja az alkalmazott eljárásokat, tanulva saját és mások hibáiból, és alkalmazkodva a változó környezethez.

Éppen tíz éve, hogy a rom-műemlékek körüli viták megkerülhetetlen pontjává vált a visegrádi királyi palota. Sokféle vélemény hangzott el: különböző képzettségű szakértőké és laikusokét egyaránt. Voltak köztük elmélyült gondolatokról, szakértelemről és széles tapasztalatokról árulkodó komoly kritikák, őszinte érdeklődésről és jószándéktól vezérelt javaslatok, valamint sztereotip, háttérismeretek és egyéni gondolatok nélküli hozzászólások is, függetlenül attól, hogy pozitív, vagy negatív véleményt fogalmaztak-e meg. E viták tanúsítják, hogy a visegrádi palota az ezredforduló magyar műemlékvédelemének egyik legnagyobb szabású kísérlete a rom műemlékek sorsáról folytatott évszázados vitában. Visegrádon létrejött az a csapat, amely egyedi megoldásokat keresett a rom által felvetett egyedi kérdésekre. E csapat elért sikereket és elkönyvelhetett kudarcokat is. Hogy ezeket felismerjük segítettek a szakemberek és a látogatók kritikái, az általuk megfogalmazott vélemények és elvárások. Egyértelműen sikernek tartjuk, hogy sikerült megállítani a pótolhatatlan történeti forrásértékkel bíró középkori falak és építészeti elemek korábban rohamos méreteket öltő pusztulását, hogy a visegrádi palota ma a szakemberek és a látogatók százezreinek sokkal gazdagabb és történetileg hitelesebb képet nyújt a XIV-XV. századi Magyarország udvari kultúrájáról, mint a korábbi pusztuló romkert állapotában. Kudarcnak tekinthetjük, hogy nem sikerült érdemben túllépni a második ezredforduló magyar építészeti kivitelezésének, kulturális és műemléki finanszírozásának, hivatali döntéshozó mechanizmusainak, valamint tudományos közéletének általános problémáin, ami számos, a végeredményt lerontó, kényszerű kompromisszumra vezetett úgy a tervezésben, és kivitelezésben, mint a tudományos és az idegenforgalmi hasznosításban. A történet azonban még nem fejeződött be: a Visegrádi palota halott romból élő épületté vált, pusztulásának veszélye jó időre elhárult, és így mint minden más épület, folyamatosan változhat, fejlődhet, igazodhat az új igényekhez, ismeretekhez, úgy, hogy közben megőrzi történeti forrásértékét. A helyreállítás ma is folyik, és a jövőben is folytatódhat, közben változhat, figyelembe véve a viták során elhangzott komoly véleményeket, és a munka során leszűrt tapasztalatokat.

A visegrádi palota helyreállításának a fő tanulsága ennyi: ez egy tudományos alapkutatásra támaszkodó, műemléki, muzeológiai és idegenforgalmi szempontból következetesen, egységes szemlélettel végigvitt program. Mindazok, akik ezt nem veszik észre, hanem pusztán a visszaépített tereket látják benne, akár lelkesednek, akár háborognak emiatt, a műemlékvédelem lényegét nem értették meg. A visegrádi helyreállítás tanulságait csak az tudja hasznosítani, aki nem áll meg a homlokzat előtt, hanem odafigyel arra, hogy mi minden van mögötte, aki nem csak a látványra, hanem a létrejöttét lehetővé tévő és meghatározó módszerre is kíváncsi.

Elérkezett az ideje, hogy a magyar műemlékvédelem intézményei ne charták, prekoncepciók, elméletek és a tekintélyelv alapján döntsenek a műemlékek sorsáról, hanem a komoly, elmélyült szakmai munka, és a gyakorlati tapasztalat hozhasson ítéletet múltunk jövőjéről. Jó volna, ha a visegrádi palota közelmúltja, jelene és remélem jövője is, ebben lehetne igazi mintakép a hazai műemlékvédelem számára.

 

Buzás Gergely

régész-művészettörténész

Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, Visegrád

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

Mátyás palotájából épültek a barokk városok

 

A visegrádi királyi palota a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.10.03


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)