Már osztogatnak és nem fosztogatnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160828femkeresos/ciml.jpgA múlt évtizedben a fémkeresősök a régészeti leletek hiénáiként vonultak be a köztudatba. Ideje újraértelmezni ezt a „köztudatot” - írja publicisztikájában az Archeologia.

2016.08.28
Szöveg: Kovács Olivér, forrás: Archeologia

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160828femkeresos/02.jpgAz orosházi Nagy Gyula területi múzeum tavaly tavasszal kötött szövetséget a helyi fémkeresőkkel, hogy azok immár az intézmény keretein belül, önkéntesként segítsék a gyűjtőmunkát. Alig másfél év alatt 13 ezer tárgy került a jóvoltukból a múzeumba – egy részüket maguk gyűjtötték a terepen és szolgáltattak be, a komolyabb együtteseknél pedig pontos koordinátákat adtak át, hogy hol csipogott a műszer. A játékszabályokat betartják: maguk nem fognak feltárásba, illetve a szántás szintje alá nem merészkednek a terepi gyűjtés során. A tárgyak leltározásából, értelmezéséből is kiveszik a részüket, kéthetente klubszerűen összeülnek, egyeztetnek a múzeum régész-igazgatójával. Részben a munkájuk eredményeként született meg az intézmény legújabb tárlata, amelyben a kiállított tárgyak többsége ennek a szövetségnek hála került napvilágra.

Orosházán csoda történt volna? Vagy itt élnének a „jó” fémkeresősök, míg az ország többi részében a keselyűk, akik alig várják, mikor csaphatnak le egy lelőhelyre? 

A fémkeresős társadalmat a kétezres évek elején kriminalizálta a régész-muzeológus szakma. A sztereotípia megszületésének persze volt alapja: az akkor megvásárolható fémkeresők drágák voltak, sokan gondolták úgy, hogy érdemes keresgélni a lelőhelyek környékén, legalább az árát visszahozza a műszer. Persze az akkori keresők többsége sem volt gazfickó (a legtöbben nem is a régészeti leletekre, hanem a világháborús roncsokra és tárgyakra buktak), ám a szakma „farkas” kiáltása az illegális tevékenységek közé taszította a fémkeresőzést. „Neca ecos omnes. Deus suos agnoscet”, azaz Öljétek meg mindet, Isten majd kiválogatja az övéit. Ennek szellemében a jóhiszemű és jó szándékú fémkeresős is ment a többivel a levesbe. A műszer feltárásban hasznos voltát ugyan senki sem tagadhatta, de a kétezres évek első felében a múzeumok többsége nem használta, stigmatizált tárgy lett. Olyan eszköz, amelynek segítségével akár lelőhelyeket foszthatnak ki. Szerencsére a kenyérvágó kést, amivel akár ölni is lehet, nem jutott eszébe betiltatni senkinek.

A technika azonban fejlődik, ami tíz éve még luxusnak számított, az már tömegcikk. Sokan vettek ilyet olyanok, akiknek eszükbe sem jutott soha, hogy a leleteket megtartsák, értékesítsék. Akik a szó eredeti, nem rosszízű jelentése szerint amatőrök, vagyis szerelmesek a tevékenységükbe, s azt fizetség nélkül végzik. Egyszerűen megszállottan vonzza a múltból megmaradt tárgy és a megtalálás izgalma.

Néhány múzeum az elmúlt években persze felismerte, milyen jó szolgálatot tehetnek a terepen a némely régésznél is otthonosabban mozgó segítők, így mind a pécsi, mind a kecskeméti múzeum elkezdte lebontani a falakat. A teljes „társadalmasítás” azonban az orosháziak érdeme. A térségükben ezzel „kifehérítették” ezt a tevékenységet, hiszen a csapatba szerveződött fémkeresősök nem csak egymást figyelik, de riasztanak, ha idegen téved a felségterületükre. Ráadásul olyan tárgy- és ami még fontosabb, információrengeteggel látják el a múzeumot, aminek a feldolgozása a szakma oldaláról is komoly erőfeszítést követel. S emellett korántsem mellékesen kialakulhat egy támogatói mag a múzeum körül, ami minden intézménynek csak hasznára lehet a kultúra általános talajvesztésének korában.

Nem lett persze minden rablóból pandúr, valamennyi farkasból bárány. Ám a gyorshajtást sem úgy kell megszüntetni, hogy betiltják az autókat. A tapasztalat most azt mutatja, hogy némi előrelátással szabálykövetővé tehető sok olyan ember, aki eddig éppen a meghaladott szabályok miatt az illegalitás határán táncolt.

Annyit mindenképp megér az orosházi példa, hogy a szakma elgondolkodjon rajta, elkezdődjön a párbeszéd. Lehetőség szerint egyenlő felek közti vita, s nem a hatalom bástyáiból hangoztatott dogmatikus kinyilatkozások. A régészet érdekérvényesítő ereje, intellektuális hatalma már odavan – ideje szövetségeseket és nem ellenfeleket keresni.

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Zrínyiújvár: itt az első arany!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170525zrinyiujvar/ciml.jpgÖsszeomlott kútház, embercsontok, használati eszközök – már vagy 15 méter mélyen jár a kutatás Zrínyiújvár kútjában.

» tovább

Keresik a császár mását a Floralián

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170518floraliahadrianus/ciml.jpg1900 éve lépett a császári trónra Hadrianus, aki korábban Pannonia helytartója is volt. A Floralián hasonmásversenyt rendeznek majd az emlékére.

» tovább

Sátoraljaújhelyre kerül az Év Múzeuma díj

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170517evmuzeuma/ciml.jpgAz eddigiektől eltérően már a Múzeumok Majálisa előtt nyilvánosságra hozta a Pulszky Társaság a díjazottak névsorát.

» tovább

Fémkeresősökkel rekonstruálhatják a muhi csatát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170511muhicsatakeres/ciml.jpgIdén áttörésre kerülhet sor a 13. század leghíresebb csatájának kutatásában: a több száz hektár átvizsgálása csak a közösségi régészet keretén belül sikerülhet.

» tovább

Vác: nem kell a vár, nem kell Géza király?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170507vacivar/ciml.jpgKüszöbön áll a váci ferences kolostor részleges felújítása. Ám míg a barokk épület megmenekül, a középkor alighanem föld alá kerül.

» tovább