Kriptahangulatot kaptak a váci múmiák

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170717vacmumiak/ciml.jpgTizennyolc év után megújult a Tragor Ignác Múzeum múmia-tárlata. Több hangulat, erőteljesebb látvány várja a látogatót.

2016.07.17
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170717vacmumiak/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170717vacmumiak/02.jpgA nagyközönség 1994 őszén halhatott először a váci Fehérek temploma furcsa temetkezéseiről, amikor a kripta felújításakor nyilvánosságra került egy korábban elfalazott teremrész tartalma. Az itteni temetkezések azonban azelőtt sem voltak teljesen ismeretlenek, hiszen az elfalazást már évekkel korábban megbontották, azonban az akkoriak anyagi források hiányában nem akartak foglalkozni az egymásra halmozott koporsókkal. Mert a szenzációs leletegyüttes a felfedezés pillanatában inkább jelentett problémát, semmit tudományos, muzeológiai lehetőséget. A koporsók megbontásakor derült ugyanis csak ki, hogy a tetemek nagy része természetes módon mumifikálódott, így valósággal ablakot nyitott egy barokk város lakóinak életére és halálára a kripta.

Tizennyolc éve nyílt meg a múzeumunk állandó kiállítása Vácott, s az elmúlt csaknem két évtized alatt a leletegyüttes világhírű lett. Konferenciákon éppúgy bemutatkozott, mint nagyszabású kiállításokon, amelyeken a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tára, mint a múmiák kezelője volt a rendezők partnere. A mi kiállításunknak csak egy része a tetemek bemutatása, hiszen a testeken túl sokkal többet, a 18-19. századi Vácot is megjelenítjük az elhunytakon keresztül, hiszen legtöbbször a nevüket, élettörténetüket is ismerjük” – mondta el portálunknak Forró Katalin történész, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója. „Az új kiállításban a kripta érzékeltetésén túl természetesen hangsúlyos szerepet kapnak a kézzel festett, egyedi koporsók, a temetkezési tárgyak, vagyis keresztek, rózsafüzérek is, de az eddigi, most megújult Memento mori mellett a kialakítottuk a középkori pince felett álló barokk házban az Ars memorandi kiállításrészt is még tavaly, amely a kriptában eltemetetteknek az életéről szól. Ezzel nyitjuk tágabbá a tárlatot, hiszen így a barokk Vácról is tudunk mesélni a múmiák kapcsán.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170717vacmumiak/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170717vacmumiak/03.jpgA csaknem háromszáz váci múmia (262 koporsót találtak, majdnem harminc ember maradványait pedig egy nagyobb, közös koporsó rejtette, amibe még a 19. században gyűjthették össze a korábban eltemetett tetemeket) korántsem csupán mint látványosság, potenciális kiállítási anyag fontos. Hiába az egykori kripta rendkívül szerencsés mikroklímája, természetesen csak egy részük mumifikálódott részben vagy egészben, azonban a konkrét személyekhez köthető szervesanyag-maradványok nagyon sok vizsgálat, kutatási program lefolytatását tették lehetővé. Komoly eredményeket értek el a TBC- és a Kaposi-szarkóma előfordulási gyakorisága kapcsán, s feltehetően a jövőben is izgalmas történeti-, illetve orvostörténeti kérdésekre kapnak majd a kutatók magyarázatot.

Persze tárlatként is páratlan a leletegyüttes: az elmúlt egy évtizedben nem csak Magyarországon, de külföldi nagyvárosokban is bemutatkozott az anyag. Az 1794-ben a vajúdás közben elhunyt Borsodi Terézia és újszülött gyermeke jelenleg a hildesheimi Roemer- és Pelizaeus Múzeum múmiakiállításán látható augusztus végéig 

A mi váci tárlatunkon Stefanovics György szabómester, egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna nyugszik üvegkoporsóban. A testeket a Természettudományi Múzeumtól kaptuk, hiszen ott van az állandó őrzési helyük” - tette hozzá Zomborka Márta néprajos muzeológus. „Természetesen be lehetne mutatni több emberi maradványt és még inkább több temetkezési tárgyat, hiszen utóbbiaknak alig tíz százalékát tudjuk kiállítani. A helyünk azonban igencsak véges és a Fehérek temploma alatti kripta ma már szóba sem jöhet, hiszen urnatemetőt alakítottak ki benne a felújítás során.” 

 

Rádióriport a megújult kiállításról a Közkincs-keresőben

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Királylány a templomfalban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170329szentmargitpozsony/ciml.jpgEgy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.

» tovább

Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább