Megújulásunk támogatója:  

Bronzkori temető Jobbágyinál

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelye került elő a Nógrád megyei Jobbágyi határában.
Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelye került elő a Nógrád megyei Jobbágyi határában.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140826jobbagyibronz/ketto.jpgVáczi Gáboraz ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régésze elmondta: a 21-es számú főút szélesítése miatt elvégzett ásatásokon a 3400-3500 éves bronzkori temetőben több mint száz sírt tártak fel. A temetésekre a vegyes rítus volt a jellemző.

"Előkerültek gyerekek és tizenévesek csontvázai, őket nem hamvasztották el. A felnőtteket viszont igen, valószínűleg egyetlen máglyán, amelynek a helye nem került elő az építési területen. A hamvakat ezután kétféleképpen temették el, vagy csak beleszórták a sírgödörbe, vagy valamilyen edényben helyezték el azokat. Nem erre a célra készített díszkerámiát használtak, hanem olyan korsókat, fazekakat, amelyek mindennapi használatban voltak. Erre a különféle kopásokból, apró sérülésekből is következtetni lehet. Mind a három temetési rítus esetében háztartási edényeket helyeztek el a halottak, illetve a hamvak mellett. Eddig úgy tudtuk, ezekbe ételt és italt tettek. Ezen a lelőhelyen viszont, a 3400 éve nem bolygatott sírokban azt láthattuk, hogy szinte minden esetben lefelé fordítva helyezték el az edényeket!" - mondta Váczi Gábor.

Az ELTE tudományos munkatársa kifejtette: ezt abban a hitben tehették, hogy az elhunyt a túlvilágon is használja majd a háztartási edényeit, akárcsak a bronzékszereit. Utóbbiak is előkerültek a lelőhelyen, egy részük megolvadt a hamvasztás során, míg másokat, egy-két tűt, gyűrűt és tőrt közvetlenül a sírba tettek. Mivel a bronzékszerek divatja gyorsan változott, a feltárt leletek alapján száz éves pontossággal lehet következtetni az adott lelőhely korára.

Váczi Gábor elmondta, hogy ma már a hamvakban fellelhető csontmaradványokból is számos, az elhunyt nemére, életkorára, fizikai állapotára vonatkozó, viszonylag pontos következtetés levonható. A pollen- és a botanikai vizsgálatok még arra is választ adhatnak, hogy az év melyik szakában temették el az elhunytat.

A Jobbágyi határában feltárt sírok nagy része kőkamrás, ami azt jelenti, hogy élükre rakott, lapos kövekkel vettek körül egy kisebb, legfeljebb fél négyzetméternyi területet, amelyet aztán egy-két nagyobb kőlappal borítottak. A szakemberek ezen meglepődtek, mert a térségben csak későbbről ismert ilyen temetkezési mód.

A régész elmondta: a sírok közül néhányat feldúltak, valószínűleg a halottal eltemetett fegyvereket, bronz ékszereket keresték a sírrablók. Ők vagy ott voltak a temetésen, vagy pedig úgy jelölték egykor a sírt, hogy fel lehetett ismerni az előkelő temetkezéseket. Elképzelhető az is, hogy az 500-600 sírosra becsült temetőt több tanya vagy kisebb falvak lakói közösen használták.

Váczi Gábor végül hozzátette: a 21-es számú főút nyomvonala éppen a temető központi része felett megy át, így csak a két oldalán lévő sírok feltárására nyílt lehetőség.

Alig egy kilométernyire a bronzkori lelőhelytől, egy másik ásatáson, Szurdokpüspöki határában jégkorszaki mamutvadászok ténykedésére utaló maradványokat és egy rézkori erődített telepet tártak fel a régészek.




Forrás: MTI, fotó: Komka Péter
2014.08.26


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)