Megújulásunk támogatója:  

Visegrádi határzár: kilométerenként erőd, őrtorony

Az egykori limeshez tartozó őrtornyot tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának munkatársai.
Az egykori limeshez tartozó őrtornyot tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának munkatársai.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160920visegradortorony/02.jpg1955-ben már volt egy kisebb ásatás a helyszínen, akkor Soproni Sándor azonosította az őrtorony maradványát Szentgyörgypusztán, azonban csak kis részen kutattak, a méreteit nem tudta pontosan meghatározni. Ezért volt fontos a múlt héten ez a néhány napos feltárás, amely ugyan nem volt teljes, s majd jövőre folytatódhat, azonban így is meghaladta a várakozásunkat” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gróf Péter, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának régésze. „A déli fal mellett sikerült feltárni a torony bejáratát a küszöbkővel együtt. A leletanyag azt bizonyítja, hogy az őrtornyot Valentinianus korában, a 370-es években építhették, vagyis soká nem, legfeljebb húsz-harminc évig szolgálhatta a határ védelmét.

A mai Visegrád, s vele a Dunakanyar a limes (pontosabban a ripa, hiszen a határ egy folyam mentén húzódott) kritikus pontja volt. A kanyarulat miatt itt nem lehetett hosszabb részeket belátni, ezért a mai Visegrád 10 kilométeres folyamszakaszán a későrómai korból biztosan 6 őrtornyot és 2 erődöt, ismerünk, vagyis kilométerenként védték a határt, illetve tudtak jelezni egymásnak. Az itteni szakasz kiépítésére még I. Constantinus korában került sor a 4. század első harmadában, majd I. Valentinianus új védműveket építtetett szűk fél évszázaddal később. A császár a birodalom utolsó erős kezű uralkodója volt, halála után néhány évvel a hivatalos katonaság feladta Pannonia védelmét. Feltehetően a 4-5. század fordulóján hagyta el az őrség a most feltárt tornyot is.

A fokozott védelemnek a terep szerencsétlen voltán túl is megvolt az oka: a túlparton a kvádok éltek, s kevéssel keletebbre, hozzávetőlegesen a mai Vác térségében húzódott a szarmaták felségterületének határa. Ezt a Constantinus idejében épült Csörsz árkának maradványai is bizonyítják, hiszen a több mint 1200 kilométer hosszú védmű a Római Birodalommal szövetséges szarmatákat védte a keleti, északi betörésektől. Vagyis Visegrád közelében hármas határ húzódott, s bár a barbárok egymás mellett élése sem volt konfliktusmentes, általában vonzotta őket a provincia gazdagsága.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160920visegradortorony/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160920visegradortorony/08.jpgMost ideiglenesen hagytuk abba a feltárást, hiszen mindössze néhány százezer forintja volt a múzeumnak erre. Jövőre feltétlenül folytatni szeretnénk, immár teljes terjedelmében feltárni a tízszer tíz méteres alapterületű, több mint egy méter falvastagságú őrtornyot, amely építésekor öt-tíz méter magas lehetett. Szeretnénk konzerválni a maradványokat és egy kis pihenőhelyet is kialakítani, valamiféle információs ponttal, hogy a látogató tudja, hol jár. Szükséges a tereprendezés, a növényzet ritkítása, hiszen az itteni erdő nem túl régi, az 1955-ös feltáráskor a fotók szerint még egy árva fa sem volt, vagyis a növényzet kiirtása után ismét át lehetne látni a túlpartra, s akár egy kilátót is lehetne építeni” - tette hozzá a régész.

A mostani feltárás leletei még feldolgozásra várnak, azonban éppen a korszakról láthat kiállítást a nagyközönség a Mátyás Király Múzeumban, vagyis a királyi palota Anjou-termében jövő tavaszig. A "Római kor utolsó évszázada a Duna-kanyarban” című tárlat az NKA támogatásával született meg és az esztergomi-, a szentendrei-, valamint a visegrádi múzeum válogatott anyagát vonultatja fel.

Ugyan az egykori limes magyarországi szakasza már 2009 óta óta szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján, s évtizedünk elején az érintett településekkel is konzultáltak, 2011 év végére pedig elkészült a nevezési dokumentáció, az utóbbi években jelentősen lelassult a szervezés folyamata. 2008 októbere és 2011 decembere között a „Duna Limes – UNESCO Világörökség projekt” munkája keretében megtörtént 161 magyarországi és két szlovákiai helyszín régészeti és tudományos kutatása, valamint a majdani világörökségi területek lehatárolása. A magyar nevezési dokumentációba 121 helyszín került be. A munka végeztével úgy becsülték, hogy 2013-ban nyújthatják be a világörökségi jelölést, azonban ma már ilyen határidő sincs. Így természetesen a szükséges beruházások (például összefüggő kerékpárút, a bemutatható emlékek felújítása) nem történt meg, sőt a tulajdonosi, fenntartási, üzemeltetési jogokat és kötelezettségeket sem tisztázták, így vélhetően a települések egyelőre jobban teszik, ha maguk gondoskodnak római kori emlékeikről.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Pénzt hozna a limes

Limes világörökség: 2013-ban jöhet a jelölés

Nagyüzem, világ, örökség

Gödnél bukott el a római birodalom?

Tyúkólak őrzik a császár emlékét

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.09.20


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)