Közös királynak közömbös az emléke?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/ciml.jpgA bécsi császári kriptát akár a magyar történelem egyik emlék- és kegyeleti helyeként is számon tarthatná a köztudat.

2012.11.13
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/02.jpgBár a Bécs belvárosában lévő kapucinus templom alatti császári kriptát magyar turisták is tömegesen keresik a fel, a többségük aligha tartja magyar királyok temetkezőhelyének. Magyar nemzeti színű szalagokkal díszített koszorú többnyire csak Erzsébet királyénak, Ferenc József feleségének jut, aki az osztrák császár (és magyar király) valamint fiuk, Rudolf koronaherceg társáságában külön teremben nyugszik és a tavaly elhunyt Habsburg Ottónak, akinek szívét, végakaratának megfelelően a pannonhalmi apátsági templom altemplomában, szívurnában helyezték el.

Bár a Habsburg uralkodók emléke iránt a nemzeti emlékezet gyakorta legalábbis ellentmondásosan viseltetett és viseltetik, s az „eb ura fakó” szellemében kriptájuk sem magyar kegyeleti hely honfitársaik többsége számára, vélhetően meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy Bécsbe kell mennünk, ha magyar király valóban létező, ismert temetkezését akarjuk látni (elutazhatunk persze IV. Károly koporsójához is Madeirára).

Leszámítva ugyanis III. Béla földi maradványait, amelyek a Mátyás-templomban nyugszanak feleségével, Chatilloni Annáéval együtt, a Habsburgok kriptáján kívül nincs felkereshető, kegyeleti helyként valóban működő „királytemetőnk” - leszámítva persze a székesfehérvári bazilika romjainál kialakított osszáriumot, amely azonban megőrzési, konzerválási célokat szolgál, s amelyben más csontokkal együtt minden bizonnyal Mohács előtti uralkodók maradványai is megtalálhatók (eredetileg III. Béla és felesége is Fehérváron pihentek, mai nyughelyükre 1848-as megtalálásuk után 1898-ban kerültek).

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/04.jpgA közös sírbolt, vagy a királyi temetkezőtemplom gondolata egyébként későbbi mint a keresztény európai királyságok létrejötte. Ahogyan a magyar történelem első másfél évszázadát az utazó királyok uralták, amikor – bár volt, voltak székhelyek – a király a kíséretével együtt szinte állandóan úton volt, részben racionális, részben sprirituális okok miatt, hiszen személyében testesítette meg a királyság isteni intézményét is. Így temetkezőhelyül is egy többnyire általuk alapított, vagy hozzájuk erősen kötődő templomot, apátságot választottak, ahol a családból csak ők nyugodtak, legfeljebb néhány hozzátartozójuk társaságában.

Ebből a szempontból egyébként kakukktojás Székesfehérvár már a 11. században is, hiszen az első magyar királyt, Szent Istvánt itt temették el, valószínűleg nem messze attól a helytől, ahol apja, Géza fejedelem nyugodott. Az őt követő, nem egyenesági – hiszen Péter és Sámuel után a Vazul-ág került hatalomba – uralkodók temetkezési hely választása azonban követte az utazó királyi mintát, s Kálmán volt az első, akit csaknem nyolcvan év után ismét Fehérváron temettek el. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy időközben István királyt és Imre herceget szentté avatták, így felértékelődött a környezetükben lévő, sírok kialakítására alkalmas, koronázóhelyként már tradicionálisan használt templombelső.

Nyolc évtizedig ide temetkeztek a királyok, ám a kisgyermekként elhunyt III. Lászlóval a sor 1205-ben megszakadt – sőt már előtte egy évvel, hiszen apját, Imre király az egri székesegyházban temették el. Imre testvére, II. András Egrest, az ő fia IV. Béla Esztergomot, a mai napig azonosítatlan ferences templomot választotta végső nyughelyéül.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/06.jpgHa már IV. Béla: ugyan berzenkedhetünk a Habsburg királyok ellen, azonban részben neki is köszönhetjük őket. A tatárjárás során a Babenberg-családból származó II. Civakodó Frigyes osztrák herceg nem habozott ugyanis sajátos módon segíteni a bajba jutott IV. Bélán, így a határ menti, nyugati magyar megyéket gyorsan elfoglalta, nyilván, hogy enyhítsen a kormányzás terhein (magát Bélát is fogságban tartotta egy ideig). Béla már 1242-ben visszafoglalta az elveszett területeket, ám a torzsalkodás nem ült el, így 1246-ban a Lajta mentén ismét összecsaptak. Bár a csata az osztrákok győzelmével végződött, a küzdelemben meghalt Frigyes herceg és vele kihalt a Babenberg-család.

Az osztrák hercegi koronára többen is pályáztak, s végül I. Habsburg Rudolf szerezte meg, hosszas viszály után 1278-ban, a dürnkurti csatában, ahol IV. Kun László segítségével győzte le ellenlábasát, II. Ottokár cseh királyt, aki maga is elesett az összecsapásban. Így Béla és unokája, László nyilván akaratán kívül, ám megágyazott a Habsburgok innentől töretlen, több mint hatszáz éves hatalmának.

De vissza a magyar királyokhoz: az Anjou uralkodók (Károly és Lajos) ismét Fehérvárra temetkeztek (sőt itt kapott végső, ám korántsem háborítatlan nyughelyet Albert is 1439-ben, aki az első Habsburg volt a magyar trónon), ám Luxemburgi Zsigmond Nagyváradot választotta, hogy I. Szent László közelében várja a feltámadást. I. Ulászlónak, aki a várnai csatában 1444-ben halt meg, Krakkóban alakítottak ki díszes sírhelyet (bár a földi maradványainak a sorsa vitatott, a hagyomány úgy tarja, hogy az ő lenyakazott holtteste nyugszik itt).

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/05.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/07.jpgSzékesfehérváron utolsóként Szapolyai Jánost temették el 1540-ben, míg az utolsó koronázásra 1527-ben került sor, amikor I. Ferdinánd fejére került a nyitrai püspök kezéből a korona. Ezzel kezdetét vette az egészen 1918-ig tartó Habsburg-korszak a magyar trónon, amit még a férfiág kihalása sem tört meg, hiszen Mária Terézia és férje sikerrel alapította meg a Habsburg-Lotaringiai házat.

A bécsi kripta 1633 óta szolgál a Habsburg-dinasztia tagjainak temetkezési helyéül. Előtte I. Ferdinándot például a prágai Szent Vitus székesegyházban temették el, s II. Mátyás volt az első, aki a bécsi kapucinus templomban kapott végső nyughelyet, utóda, II. Ferdinánd viszont Grazban építtetett díszes mauzóleumot.

A kriptában a bejárat mellett I. Lipót és I. József barokk szarkofágja áll, Johann Lukas von Hildebrandt alkotásai. A legimpozánsabb Mária Terézia és férje, I. Lotaringiai Ferenc István óriási szarkofágja, Balthasar Ferdinand Moll barokk műhelyének három méter magas és széles, hat méter hosszú alkotása. A királyi párt fekhelyükön ülve ábrázolták, az alkotás egyik sarkában egy gyászoló nőalak a magyar koronát tartja kezében. A kripta maga a történelemkönyv, amelyből jó néhány lap a miénk is.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Királyi sarjak és kakukkfiókák

Királysírt rejthet az elveszett apátság

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Ausztriában magyar a második legnagyobb kripta

 

A székesfehérvári romkert a műemlékem.hu adatbázisában

A bécsi kapucínus templom és császári kripta a Határeset adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább

Róma fotópályázat: eredmények és kiállítás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917romafotoeredmeny/ciml.jpgMegnyílt a Róma örök, a város változik című fotókiállítás a Fürdő múzeumban. Most kiderül, kik győztek, s mely képek láthatóak a tárlaton.

» tovább

Táblát kap végre az elfeledett építész

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170914honelemlektabla/ciml.jpgSzeptember 16-án szombaton felavatják Hőnel Béla emléktábláját Mosonmagyaróváron, hajdani lakóháza, a postapalota homlokzatán.

» tovább

Róma fotópályázat: eredményhirdetés, megnyitó!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170912romafotokiall/ciml.jpgSzeptember 17-én, 13 óra 45 perckor megtudjuk, kik kapják a díjakat, s mely fotók szerepelnek a kiállításon. 

» tovább

Vitányvár: összedől, mire feltárnák?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170906vitanyvar/ciml.jpgA jó hír, hogy szépen halad Vitányvár régészeti kutatása. A rossz, hogy helyenként már életveszélyes a romterület.

» tovább