Egy évtizeddel ezelőtt nyitotta meg a kapuját a látogatók előtt az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Szombathelyen. Az egykori római birodalom harmadik legnagyobb ismert Isis-szentélyét is bemutató múzeum azóta a határon túl is ismert lett. 
2021. október 24-én Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke adta át Csíkmenaságon a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával teljes körűen megújult Adorján-kúriát. 
Az utóbbi időben előkerült műtárgyakat, épületelemeket, fotókat és egyéb dokumentumokat mutat be a Budavári Palota újkori történetét áttekintő, megújult állandó kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. 
Bár a Somoskői vár leginkább abszurd sorsa miatt meglehetősen ismert a magyarországi közvélemény körében, tudományos szempontból szinte ismeretlen, hiszen dokumentált feltárás most először folyt a falai között. 
A Kárpát-medence egy részében az 5-6. században élő gepidákat keleti-germán népként tartja számon a történetírás. Ez a dogma kissé más színezetben látszik a jelenleg a kecskeméti múzeumban látható Átkelők a túlvilágra című kiállításnak hála. 
A Szlovák Nemzeti Múzeum 2023 őszén szeretné megnyitni Krasznahorka várának legalább egy részét a látogatók előtt. Ehhez arra van szükség, hogy jövő nyáron már meginduljon a kivitelezés a várban és a környezetében is. 
2021. október 2-án és 3-án, vagyis szombaton és vasárnap rendezik meg a Barbár Napokat az Aquincumi Múzeumban. Hagyományőrzők, rendhagyó tárlatvezetések és előadások várják a többi közt az érdeklődőket. 
A 14-15. századi hitvilág, a boszorkányüldözés és a mágia elevenedik meg szeptember 25-én, szombaton este a visegrádi királyi palotában. 
Újra megrendezik a több mint húsz éves múltra visszatekintő Füleki Várjátékokat. XXI. évad főszervezője – ahogyan az elmúlt 5 évben megszokhattuk – a Füleki Vármúzeum. 
Számos érdekes épület nyílik meg, illetve események, séták sora várja a látogatókat a hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett Kulturális Örökség Napjai alkalmából. 
Ha hivatalos tudósítást kellene írnunk, így kezdhetnénk: „Szenzációs középkori freskók kerültek elő egy kis abaúji falu templomában!” Ezután következhetne, hogy ki, mikor, mekkora felületen... De én inkább arra hívnálak, hogy gyere és tekints be a kulisszák mögé! Nézz és láss, tudd meg, hogyan is zajlott ez a felfedezés az ország északkeleti csücskében, Mérán! Paszternák István beszámolója. 
A Népi Építészeti Program keretében szeptember 6-tól nyújtható be támogatási kérelem helyileg, vagy országosan védett épületek felújítására és annak szakmai előkészítésre. 
Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is. 
Aki kíváncsi a Lovasíjászok Budapest múltjából című kiállításra a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, jó, ha fejben már vágja a centit, mert a sok érdekességet bemutató tárlat szeptember 5-én zár. 
Szeptember 4-én és 5-én ismét testközelbe kerül az ókor az Aquincumi Múzeumban a Római Fesztiválon. A látogatók az antik város mindennapjaiból kapnak átélhető ízelítőt. 
Véget ért a fél évtizedre tervezett kutatás-sorozat első ásatási évadja a soproni Várhelyen. A halomsírok után immár a területen emelt építményekről, azok használatáról igyekeznek részleteket megtudni a régészek. 
Bár a fiumei kikötőben álló egykori Kivándorló szálloda alig egy évtizedig töltötte be eredeti funkcióját, így is több százezer magyar intett a kapuján belépve búcsút az óhazának. Részben kihasználatlanul még ma is áll, mementójaként egy szomorú korszaknak. 
Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át kiépített piactérként szolgált. A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről Magazinunknak összefoglalót. 
A III. kerületben működő kulturális helyszínek összefogásának köszönhetően tavaly nyáron első ízben megrendezett Óbudai KultÉj idén újra várja az Óbudát felfedezni vágyó közönséget. Július 31-én egy kora délutántól késő éjszakáig tartó élményekkel teli programsorozatot kínálnak azoknak, akik ellátogatnak Óbudára. 
Folyik a jáki volt bencés apátsági Szent György-templom belső falfelületeinek tisztítása. Valószínű, hogy újabb falkép-részletek is előkerülnek a munka során. 
Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr, városvédő, a civil műemlékvédelem ikonikus alakja. 
Életének 78. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Bodó Sándor etnográfus, muzeológus, címzetes egyetemi tanár, a Budapesti Történeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója. 
Négy év alatt nagyjából a felét sikerült feltárni az egykori pálos kolostornak. Most a romkonzerváláson van a sor, sőt, már el is kezdődött, hamarosan pedig kiállítást rendeznek be Gombaszögön a leletek bemutatására. 
Európai viszonylatban is jelentősek a dél-szlovákiai Százd Szent Miklós templomának a 14. századi falképei. A templom kutatása és helyreállítása mégsem halad igazán jó tempóban, feltehetően még legalább egy-két év kell a befejezéshez. 
Június 19-én, szombaton adják át a felújított borsi várkastélyt, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét. Az újjászületést Wittinger Zoltán építész, a kastély felújításának társ-építész tervezője mutatja be olvasóinknak fotósorozatával. 
A tihanyi altemplomban folytatott régészeti feltárás lezárultával új szakaszba lép I. András király temetkezési helyének átfogó kutatása. 
Elhunyt Szalay Ákos, akit a Műemlékem.hu csaknem egy évtizeden át tartó fotópályázata révén Szya néven ismerhettünk. Az épített örökségre érzékeny váci lokálpatriótaként hagy betölthetetlen űrt. 
A végéhez közelít Ság falu feltárása. A települést az avar kortól egészen a tizenöt éves háborúig lakták folyamatosan, ekkor a krími tatárok égették fel. Nyolc évszázad régészeti emlékeit sikerült feltárni a pusztulása óta szinte érintetlen területen. 
Ha valaki éppen azon gondolkodott volna, hogy melyik magyarországi múzeumnak van a legjelentősebb honfoglalás kori gyűjteménye, választ kaphat a kérdésére Nyíregyházán egy napokban nyílt kiállításon. 
Egy feltehetően 11-12. században épült, egyhajós templom maradványait azonosították a jáki Szent György-templom főhajójában. A kutatás újraírta az emblematikus műemlék történetének első fejezeteit. 
Egy határon átnyúló pályázat keretében kutatták és mutatják be Letkés történelmének részleteit. A genetikai vizsgálatok a ma ott élők több ezer éves gyökereit is feltárták. Batizi Zoltán régész, a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény intézményvezetője írt összefoglalót. 
Fél év szünet után szombattól ismét várja a látogatókat az Aquincumi Múzeum és Régészeti Park. Az első két nap ingyenes lesz, s még egy sötét varázslat megszüntetésére is módjuk lesz az érdeklődőknek. 
Tájházak veszélyelhárításához, állagmegóvásához, részleges vagy teljes felújításához lehet támogatást igényelni, utóbbi esetén legfeljebb 20 millió forintot. Június 4-ig várja a Teleki László Alapítvány a kérelmeket. 
Ha sikerül elérni a 4 millió oltottat, szombaton, május 1-jén megnyitja kapuját a látogatók előtt a visegrádi királyi palota. A belépéshez a jegyváltáson kívül felnőtteknél védettségi igazolvány is szükséges. 
A füleki vár május 1-jétől ismét tárt kapukkal várja a látogatókat és a Vármúzeum igazgatása alá tartozó Városi Honismereti Múzeum és Nógrádi Turisztikai Információs Központ is nyitva tart. 
A héten már megkapják a példányaikat azok, akik előzetesen megrendelték Varga Kálmán A gödöllői kastély századai című munkáját, amely ügyesen egyensúlyoz az ismeretterjesztés és a szakmai publikáció mezsgyéjén. 
Magyarországi támogatásból mentik az erdélyi Tacs református templomának értékes famennyezetét, ami a statikailag menthetetlen épület legértékesebb része. 
Citrom-díj nélkül maradt idén a Műemléki Világnap, ám Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke szavaiból kiderült, mely műemlékekhez kapcsolódó beavatkozásokkal nem ért egyet a szervezet. Születtek viszont ICOMOS-díjak és Példaadó műemlékgondozásért díjak is. 
A föld alatt, pontosabban a Kisföldalatti állomásain találhatják meg az érdeklődők azokat a plakátokat, amelyek az Aquincumi Múzeum régészeti emlékanyagából mutatnak be tizenöt különleges leletet a hozzájuk tartozó egy-egy kérdéssel és három lehetséges válasszal. 
Kedden este rendkívüli online fórumot rendez az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. A rendezvény a Műemlékvédelmi Nyári Egyetem idei eseményeire igyekszik ráhangolni az érdeklődőket. 
Hét éve már, hogy bezárták a győri Rómer Flóris Múzeum legnagyobb alapterületű bemutatóhelyét, az Apátúr házat a remélt felújítás előtt. Ezzel a gazdag helytörténeti gyűjtemény kiállítóhelye is megszűnt. A barokk palota rendbetétele pedig azóta sem kezdődött el. 
Idén is rangos kitüntetésekkel ismerték el az örökségvédelemben dolgozó szakemberek munkáját március 15-e alkalmából. A díjazottak teljes listájából őket emeljük ki összeállításunkban. 
A nagyközönség gyakran vitatja a várak esetében a modern kiegészítéseket, ám Szolnokon nem rivalizál a modern a megmaradt emlékkel, hiszen ennek az erősségnek nincs a felszín felett látható nyoma. Az új torony erős alkotás, üresen, kiállítás nélkül is magával ragad a hangulata. 
Néhány héten belül befejeződik a teljes felületű régészeti feltárás a Bécsi út 68 - 84. számú telken, ahol az aquincumi katonaváros hosszan elnyúló temetőjének több mint ötezer négyzetméterét kutatták meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a templom déli toronyaljában egy olyan, 13. századra datálható téglasírt sikerült föltárni, amelyről megkockáztatható a feltételezés, hogy Jáki Nagy Márton csontjait rejtette. 
Áprilisban jelenik meg Varga Kálmán összefoglaló munkája a gödöllői kastélyról A gödöllői kastély századai címmel. A kötet már most előjegyezhető – olvassunk hát bele! 
Március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, s az eredeti tervek szerint ezen a napon adták volna át szülőházát, a teljes körűen felújított borsi várkastélyt. 
2021. január 29-től nyújtható be támogatási kérelem szakmai előkészítésre a Teleki László Alapítványhoz a Népi Építészeti Program keretében. 
Saját kézzel, társadalmi munkában felújított múzeumépület, az alapítói sírhely előkerülése a türjei templomban, felújítást megelőző kutatás a népi műemléki pályázatok esetében – ezek voltak a dobogós témák 2020-ban a Magazinban. 
Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban. 
A volt döblingi elmegyógyintézet, Széchenyi István gyógykezelésének és halálának bécsi helyszíne lett a 2020-ban legtöbbször felkeresett adatlap a Határeset adatbázisában. 
A kisvárdai vár légifotó sorozatát Jászai Balázs (Civertan Grafikai Stúdió) készítette – ezt nézték meg a legtöbben 2020-ban a márciusban indult új rovatunkban. 
A járvány miatt nem csak a születésnapi megemlékezést rendezték meg végül online formában 2020-ban, de akadozott az UNESCO megbízásából végzett Világörökségi helyszínekhez kötődő szakmai munka is. 
Bár a Határeset-program csak 2011 késő tavaszán lett nyilvános, az első adatlapunk napra pontosan egy évtizede készült el és került bele az adatbázisba. 
Az apró, kereszt alakú ezüst ereklyetartó egy apró faszilánkot rejtett. Ez az ötvösmunka is látható – egyelőre csak virtuálisan – a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának Középpontban a középkor című kiállításán. 
A Gödöllőn élő Kresz Albert a kastéllyal közös fotópályázatainkon volt a zsűri elnöke, s fotósaink lelkes támogatója. 
Restaurálták a szombathelyi római helytartói palota fogadótermének 4. századi mozaikját, ám helyszíni védő- és bemutatóépület híján múzeumi raktárba kerül, csak néhány motívumával találkozhatunk majd a kiállítótérben. 
Bár feltehetően éppen a hagyományőrzők tiltakozhatnak leginkább a cím ellen, mondván, a lehetőségek szempontjából gyászos év volt 2020, ám nézőként a produkciók színvonala korábban nem tapasztalt szintet ért el. 
Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak – adtuk közzé három évvel ezelőtt a szakértők borúlátó véleményét a romegyüttes állapota kapcsán. Most egy kormánydöntésnek hála elkezdődhet a rekonstrukció előkészítése. 
Vizsgálják, miként lehetne feltárni és bemutatni a budavári középkori nagyzsinagóga maradványait – közölte Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. A kutatás leglelkesebb szorgalmazója, Budai Aurél évtizedeken át küzdött a romok bemutatásáért, azonban már nyolc éve elhunyt. 
A civil társadalom ereje képes egy középkori templom megmentésére is – Szlovákiában. A henckói Mindenszentek-templom felújításáról David Raška, a Gótikus Út Egyesület tagja írt olvasóinknak beszámolót. 
A magyar régészet doyenje decemberben ünnepelte volna 106. születésnapját. Páratlanul hosszú és színes életpálya adatott meg neki, idén tavasszal kapta meg zafírdiplomáját - az ELTE történetében ezt volt az első eset, hogy valakit oklevele megszerzésének nyolcvanadik évfordulóján köszönthettek. 
Augusztus utolsó hetében rendezték meg a „Nyitva a Gótikus út“ című progamot, amely a történelmi Gömör-Kishont vármegye középkori szakrális emlékeit igyekszik megismertetni. Ám a Gótikus Út Polgári Társulás céljai ennél nagyobb ívűek. Minderről David Raška írt portálunknak összefoglalót. 
253 helyszín, 136 rendezvény, 113 séta – bár a járvány árnyékában, de roppant színes kínálattal várja szeptember 19-20-án az érdeklődőket a Kulturális Örökség Napjai. 
Nem volt pénz a szakmunkákra, így saját kezűleg újítják fel a szobi muzeális gyűjtemény, vagyis a korábbi Börzsöny Múzeum épületét az ott dolgozók, családtagjaik és a múzeumbarátok. A munkálatokról Batizi Zoltán intézményvezető írt kordokumentum értékű összefoglalót. 
Szombaton három szlovákiai járás középkori templomaiba várják az érdeklődőket a Felvidék talán legsikeresebb civil műemlékes mozgalma szervezésében. 
Kiváló állapotban megmaradt ókori pincét tártak fel a régészek Komáromban, az egykori katonaváros területén. Római falfestmény részletei is előkerültek, amely egy egykor mellette álló épület pusztulásakor, a ledőlt fallal került be a pincébe. 
Komoly falmaradványok kerültek elő az idei feltárási évad során az egresi ciszterci templom szentélyéből. Egyre biztosabb, hogy korábban helyesen azonosították II. András király és második felesége sírhelyét. 
Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet. 
Bár mostanság senkit sem biztatnánk dalmáciai utazásra – se –, lesz nyár járvány nélkül is, és érdemes felidézni, hogy Horvátország tengerparti városai, köztük Zára, vagyis a középkori dalmát királyság milyen szerepet játszott a magyar történelemben. 
Július 31-étől újra várják a támogatási kérelmeket a Népi Építészeti Programban. Az odaítélhető vissza nem térítendő támogatás összege kérelmenként legalább 500 ezer, legfeljebb 20 millió Ft. 
Patikus, azaz dr. Bihary Gyula sok más érdeme mellett a Műemlékem.hu emblematikus alakja is volt. Nyolcvannyolc éves korában hunyt el. 
Július 1-jétől ismét látogatható a füleki vár. A hosszú kényszerszünet után az elkövetkező hónapokban több újdonság is várja majd a múzeumot és romvárat felkeresőket. 
Az elmúlt hónapok hangulatához igazodva a középkor legrettegettebb járványa, a pestis lesz a témája a Múzeumok Éjszakájának a visegrádi Királyi Palotában. 
Losoncon a tavaszra tervezett városnéző séták a járvány miatt elmaradtak, ezért a korlátozások feloldása után az első séta június 28-án vasárnap délután kettőkor kezdődik. 
Idén tizennégy intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, így sokfelé az országban találhatnak tartalmas programot az érdeklődők. 
Nyáron két újabb lehetőség nyílik támogatási kérelem benyújtására: júniusban a tájházak, míg júliusban a népi műemlékek gazdái pályázhatnak. 
Lezárult a kolostor feltárása Türje Árpád-kori temploma mellett: bár a szerzeteseknek helyet adó első épületszárnyat már a 13. században felépíthették, a teljes kolostor csak Luxemburgi Zsigmond korában, a 15. század elején készült el. 
Több mint két hónapos kényszerszünet után kinyitott a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának régészeti parkja. A szombati nyitást hagyományőrzők tették emlékezetessé. 
A visegrádi Mátyás Király Múzeum a héten újra megnyitotta a királyi palota kertjét és udvarait, valamint a Mátyás Király Játszóparkot. Várják a látogatókat, ám azok biztonsága érdekében a belső terek egyelőre zárva maradnak. 
Az építmény műszaki átadására tegnap került sor, s bár a hivatalos, ünnepélyes átadó késik a járványhelyzet miatt, egyre több látogatója van a nagyobbrészt még feltáratlan, egyelőre foghíjas bemutatású erődnek. 
Több hazai kitüntetés után Europa Nostra Díjjal /Európai Örökségdíjjal jutalmazták a Gödöllői Királyi Kastélyt, az Egy kastély titkos élete című rendhagyó ifjúsági projektjükért. Nem csak a kiállítást, hanem az angol nyelvű pályázatukat is diákok készítették. 
Az egyik legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi elismeréssel díjazták a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukcióját. A felújítás után 2018-ban újranyílt múzeum épülete a Megőrzés kategóriában nyerte el az Europa Nostra, más néven az Európai Unió Kulturális Örökség Díjat. 
Idén rendhagyó módon szervezett ünnepi megemlékezést és konferenciát az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. A Műemléki Világnap alkalmából „Újragondolt Műemlékvédelem” címmel rendezett online konferenciát az érdeklődők a szervezet honlapján követhették, s utólag is megnézhetik. 
Bár a zeleméri csonkatorony – ami egy gótikus templom tornyának nagy magasságban megmaradt torzója – ismert látványossága a Hajdúságnak, tudományos szempontból rendkívül hiányosak az ismereteink róla, illetve a középkori településről. Ez némiképp változhat az újabb kutatásoknak hála. 
A zágrábi székesegyház egyik tornya is megsérült a vasárnap reggeli horvátországi földrengés során. 1880-ban már a pusztulás szélére sodorta a templomot egy másik, még súlyosabb következményekkel járó földmozgás. 
Új rovatot indítottunk a Műemlékem.hu portálon. A légi- és drónfotók az épített örökség újabb perspektívából való megismerését és megismertetését segítik elő. 
A nyolcszáz éve élt Dénes bán falazott sírjában ugyan nem voltak csontok, de az egykor az oltár előtt kialakított sírhely, ha más halottal is, de átvészelte az elmúlt évszázadokat. 
A visegrádi királytalálkozóról sokan hallottak, a bagotairól azonban, amelyre nyolc évtizeddel később került sor, feltehetően alig néhányan. A hajdúböszörményi kutatók nemrég azonosították a középkori nemzetközi diplomáciai esemény helyszínét és erődítésmaradványokat is találtak, amelyek pontos kora még nem ismert. 
Február 14-én, pénteken rendezték Budapesten az Élhető örökség című népi építészeti konferenciát a Teleki László Alapítvány szervezésében. 
Nem kell vakon beleugrani a felújításba, állagmegóvásba, veszélyelhárításba. A Népi Építészeti Programban mostantól a szakmai előkészítésre is lehet támogatást igényelni. 
Az egykori helytartói palota fogadótermének mozaikpadlóját restaurálják Szombathelyen, viszont a romkert állapota továbbra is kritikus, védőépület híján a mozaikot sem lehet majd bemutatni a helyszínen. 
A Hajdúböszörményben talált, arccal lefelé eltemetett holttest vonzotta a legtöbb olvasót 2019-ben a magazinban. A kaposvári vár feltárása, valamint Vajdahunyad várának felújítása is felkerült a képzeletbeli dobogóra. 
A 2019. október 30-án elhangzott Közkincs-kereső adást hallgatták meg legtöbben a portálunkon a perceken belül véget érő év folyamán. Három témája közül valamelyik – vagy akár mindhárom – ugyancsak felkelthette a figyelmet. 
Egy több mint ezer éves, ma is álló templomot, egy délvidéki erődöt és egy elmegyógyintézetet kerestek, s nyitottak meg legtöbbször a Határeset csaknem négyezer önálló adatlapja közül portálunk látogatói 2019-ben. 
Ha valaki december 24-én egyszerre sprirituális és esztétikai élményre vágyik, bátran induljon a felvidéki Pelsőcre, a Bebek-család hajdani templomába, amelynek volt szentélyében Krisztológiai ciklus gyönyörködtet. 
Bár viszonylag szerények a közvetlen magyar vonatkozásai a stájer nagyvárosnak, mégis érdemes „magyar szemmel” fürkészni látnivalóit, utcáit, különösen a Karácsony közeledtével. 
Aki csak belekóstol Budapest történetébe, alighanem rögvest találkozik Felhévízzel, a középkori településsel a Margit-híd budai lábánál. Eddig azt hihettük, hogy nyom nélkül pusztult el, ám két épületének a maradványa is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum folytatta ásatás során. 
Megjelent Buzás Gergely és Kovács Olivér kötete az Árpád-házi uralkodók temetkezéseiről. A könyv a sírok utáni nyomozás mellett ismeretterjesztő céllal végigvezet a magyar állam Kárpát-medencei történetének első négy évszázadán is. 
Öt hónap alatt csaknem harmincezren nézték meg a Budai Várnegyed Táncsics utca 9. szám alatt és a BTM Vármúzeumban található, Az első bástya című pop-up kiállítást. A tervek szerint 2020 tavaszán újra nyitják a helyszínt a látogatók előtt. 
Néhány napja újabb ősnyomtatványra, azaz a 15. század végéről származó iratra bukkantak a betléri kastély könyvtárában. Az Andrássyak egykori rezidenciája még hetven év elteltével sem fedte fel minden titkát. 
Az elsősorban díszes nyugati kapujáról közismert Szent György templomban és környezetében az az építészettörténeti, restaurátori és régészeti kutatás célja, hogy kellő ismeretet adjon a műemléki helyreállításhoz és az emlékek bemutatásához. 
Zala megye legértékesebb szakrális építménye az Árpád-kori templom, amelynek műemléki helyreállítása évtizedek óta váratott magára. A hozzá egykor tartozó kolostorból jelenleg semmi nem látható, azonban az ásatás és a teljes fejlesztés befejezése után ezt is megismerhetik a látogatók. 
Október 26-án nyitják meg a legutóbbi években jobbára Olof Palme-házként ismert, eredetileg Műcsarnoknak tervezett épületet a Városligetben. Az elmúlt évek egyik legigényesebb műemlék-felújítása a belső térben érdekes kiállítással lesz látogatható. 
A nagyváradi királytemetkezések kapcsán többnyire I. (Szent) Lászlót és Luxemburgi Zsigmondot szoktuk emlegetni. Pedig a középkori székesegyházhoz közel lehet a sírja a méltatlanul elfeledett II. Istvánnak is. Az egykori premontrei prépostság helye régészetileg védett, ám mellette már elkezdtek telkeket beépíteni. 
Az épített emlékek megőrzésének egyik lehetséges módja az élményszerű, átélhető bemutatás, amikor egy történelmi épület önmagát fenntartóvá válik. Jó példák erre a budapesti törökfürdők, és Sághi Attila szerint példa lehetne egy római-kori palota, amely még a föld alatt várja a jobb időket. 
A Liget Budapest Projekt egyetlen vidéki helyszíneként befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése. A létesítmény 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gyarapodott, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait mutatják majd be. 
Szeptember 21-22-én rendezik a Kulturális Örökség Napjait. A helyszíni séták közül különösen ajánljuk Mosonmagyaróváron Magyarország talán egyetlen fennmaradt bordélynak épült házát, amelyről Beregszászi Balázs írt kedvcsináló összefoglalót. 
A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik. 
Tíz pontos zárónyilatkozattal fejeződött be a Csepel Épített Öröksége 2019. című konferencia, amely a remények szerint a kezdete lehet a közös párbeszédnek, kiútkeresésnek. 
Sághi Attila évtizedek óta dolgozik „terepen” a műemlékvédelemben: projektekben működik közre, vagy teljes egészében vezényli le azokat. A Forster Központ volt elnökével beszélgettünk a szakma és a védett épületek jövőjéről. 
Feltehetően két tumbában, vagyis felszín feletti síremlékben nyugodhatott II. András király és felesége a már Romániához tartozó egresi apátság templomában. A földi maradványaik megtalálására azonban alig van remény. 
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik. 
Belgrádban, azaz az egykori Nándorfehérvárral szemközti parton, Zimonyban kap szobrot legemlékezetesebb győzelme évfordulóján a legendás törökverő. 
Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült. 
Magyarország legrégibb – először 1985-ben megrendezett – történelmi fesztiválját idén július 12-től 14-ig, vagyis péntektől vasárnapig rendezik meg a visegrádi királyi palotában és környezetében. 
A korábban már feltárt templomtól nem messze megtalált nagy méretű kőépületet 12. századi érmék datálják, vagyis ebben a korszakban is fontos szerepet töltött be a fa-föld szerkezetű vár. 
A Népi Építészeti Program idén 1,5 milliárd forint keretösszegből valósul meg és ettől az évtől a Teleki László Alapítvány gondozásába kerül. A jelentkezőknek harminc napjuk lesz a kérelmek beadására. 
A májustól ismét látogatható Máré-vár 1956-ban kapott gyászos szerepet. Igazán mégsem a szovjet páncélosok támadása miatt fontos és érdekes, hanem azért, mert olyan nagy számban kerültek elő faragott kövei, hogy azokból hitelesen bemutatható volna az erősség reneszánsz korszaka. 
A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be. 
Idén a Floralia már pénteken, május 10-én, elkezdődött, ugyanis ezen a napon ünnepelte az Aquincumi Múzeum megnyitásának 125. évfordulóját. 
Befejeződött az első és megkezdődik a borsi Rákóczi-kastély felújításának második üteme. A magyar kormány az első ütem után újabb 1 és negyed milliárd forintot ad a további rekonstrukciós munkálatokra. 
Vezetett sétákat indít a budai vár alatt húzódó, több mint három kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeiben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. 
A felújítás után a közelmúltban megnyitott Galambóc váránál járt a Műemlékem.hu fotópályázatának ikonikus alkotója, Tóth-Piusz István. Képet és szöveg hozott az Al-Duna kapujából. 
Átadták az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság műemlékek felújításáért és gondozásáért odaítélt díjait a műemléki világnaphoz kapcsolódó ünnepi rendezvényen, Ozorán. Egy éve valótlanul híreszteltük, ám idén valóban nem osztottak Citrom-díjakat. 
Megújult az ország egyik leginkább látogatott tájháza. A poroszlói népi műemlékben évente legalább százezer látogató fordul meg – leginkább a fenntartó Tisza-tavi Ökocentrum vonzerejének hála. 
A közép- és török kori források szerint sánccal, palánkkal vették körbe Kaposvár várát. Most nem csak ennek maradványai kerültek elő, de ágyúgolyók is, amelyek ostromokról tanúskodnak. 
Bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját. 
Felújítani ugyan nem sikerült, de legalább az életveszélyt elhárították – a korábban kalákaként ismert családiház-építést megszégyenítő együttműködéssel. Csináld magad a műemléked? 
Ha nem is restaurált valójukban, de ismét láthatjuk Szent Borbála és Szent Apollónia alakját a felvidéki zselízi templom szentélyének északi falán. A feltételezések szerint lehetnek még ismeretlen középkori falképek az épületben. 
Több mint 3 milliárd forintból újul meg a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a felújítást megelőző alapkőletétel már megtörtént. 
A napokban nyílt meg a miskolci Herman Ottó Múzeum új kiállítása, amely egy időutazó expedíció történetének keretében ismerteti meg a látogatókat a mezozoikum élővilágával. A képzeletbeli kalandtól a valóságos gyűjtemény gyarapodását is várják. 
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy Budai Várnegyed ismét a magyarok mindennapjainak része lehessen - mondta Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa kedden Budapesten. 
Adakozással szeretnék összegyűjteni a szakemberek a Nagyvázsony határában azonosított római sírépítmény immár teljes feltárásának költségét. Tavaly a sírkamra valószínűleg ezerötszáz éve elzárt bejáratában fejezték be ideglenesen a kutatást. 
Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is. 
Huszonhét hónapig tart majd a felújítás az erdélyi várban, amely az államilag finanszírozott magyar műemlék-helyreállítás bölcsője is – 1868-tól építészek, kutatók több nemzedéke hagyta rajta a nyomát, olykor eredeti részeket, vagy az előző helyreállítást bontva, átépítve. 
A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki. 
A budavári Erdélyi bástya feltárása során két kincsleletet, azaz elrejtett pénzeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Januárban megnézhetjük őket a Vármúzeumban. 
Ismét egy, a mohácsi csatáról, azaz pontosabban annak kutatásáról szóló cikk lett a legolvasottabb a Műemlékem.hu Magazinban 2018-ban. Szent László király sírjának remélt bemutatása a második, a Kecskemét melletti gigafeltárás a harmadik helyre volt elég. 
A budai vár Erdélyi bástyájának feltárásáról, a Balaton-felvidék ismeretlen kolostorairól és a negyvenöt évvel ezelőtti Aquincumi nagy betörésről hangzottak el riportok a Közkincs-kereső október 3-i adásában. Ezt hallgatták 2018-ban a legtöbben a műsorarchívumban. 
Tavaly kora nyáron bukkantak a római kori kelta kocsis temetkezésre a BTM régészei a III. kerületi Csillaghegyi Strand területén. Folyik a gazdag leletanyag restaurálása, az eredményét feltehetően 2020-ban látatja a nagyközönség. 
Bár a római császárkorban egy héten át tartott a megünneplése, az Aquincumi Múzeumban egy napig tart majd. Nem lesznek gladiátorjátékok, nagy ivászat sem, cserébe a gyerekek is jól fognak szórakozni. 
Két, Visegrád történelméről szóló könyv bemutatójára és a Mátyás király várai című kiállítás megnyitására is sor kerül szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban. 
Festőművész unokája is mesélt az építészről és nagyapáról, azaz Sándy Gyuláról a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállításának megnyitóján. 
A templom falszerkezete sok helyen a megsemmisülésig korhadt, gombásodott. A legnagyobb kárt 1982-ben okozták, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták. A mostani helyreállítást a Teleki László Alapítvány szervezte a Rómer Flóris Terv keretében. 
Az első világháború egyik utolsó epizódja szinte teljesen ismeretlen a közvélemény előtt. A szerencsétlenül járt magyar katonák tömegsírba kerültek a horvátországi Splitben, ám nem nyugodhattak háborítatlanul. A legnagyobb magyar tengeri katasztrófa áldozatainak emléke azonban még megmenthető volna. 
A kilenc éve kezdődött terepi kutatás során összegyűlt adatok és leletek alapján egyre valószínűbb, hogy a mai Majs határában pontosan azonosítható az a terület, ahol a magyar lovasság jobb szárnyát felmorzsolták a janicsárok. 
A szentély freskói az Anjou-kor egyik legértékesebb mesterművei a Kárpát-medencében, de a hajó is rejthet meglepetéseket. A templomon belüli régészeti feltárás pedig még mindig várat magára. 
Megemlékezést rendeznek a százötven éve született Komor Marcell lakóházánál Budán. Az ünnepségen részt vesz az építész unokája is, aki maga is a Komor-villa lakója. 
Jövőre új épületszárnyban mutatja be a "Hajdúság Szent Koronáját", azaz annak és a fejedelmi jelvényeknek a hiteles másolatát a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum. 
Megnyílt Csengel-Plank Ibolya és Csengel Péter kiállítása a budapesti FUGA kiállítótermében a budaörsi reptér építészettörténeti emlékeiről, elsősorban a forgalmi épületről és a benne található fotómontázs körképről. 
A Nemzeti Kulturális Alap huszonötödik születésnapja alkalmából rendezte meg az Örökségvédelem Kollégiuma Budapesten az Aquincumi Múzeumban a Múltunk jövője jelen időben című konferenciát és emléktáblát is avattak a nyáron átadott Mithrász szentélynél. 
A szlovákiai Losonc melletti Gácson az elmúlt évek során luxusszállodaként újult meg a Forgách-várkastély, amelyet tömegesen keresnek fel az épületre kíváncsi látogatók. Kevesebben tudják, hogy a településen áll egy másik ház is, amelynek története és bemutatása legalább ennyi érdeklődőt vonzhatna. 
A műemlékvédelem Oscar-díját egy olyan projekttel szerezte meg a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet, amely a vár felújítását idegenforgalmi és oktatási céllal valósítja meg. A Pannon RTV tudósítása. 
Kúptetőt kap a visszamagasított ágyúbástya, jövő nyáron megnyílik benne a látogatóközpont, amelyben a környék látnivalóit is kínálják majd a betérőknek. 
A határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektjének első ütemére a magyar állam 805 millió forint támogatást biztosít. A kastélyban született II. Rákóczi Ferenc, s egyébként is a felvidéki reneszánsz építészet jelentős emléke. 
A lovagkirály földi maradványai szinte biztosan elvesztek, Luxemburgi Zsigmond azonban talán még a nagyváradi várudvar alatt nyugszik, csaknem négy méter mélységben. 
Egy dalmáciai vár, az ugyancsak gyakori nevű Novigrad őrzi a középkori magyar történelem egyik shakespeare-i ívű és drámaiságú eseménysorának az emlékét. Bár Zárától alig fél órás autóútra van, kevesen szánnak rá időt nyaralásuk során. 
Öt hetes munkával kutatták meg a nógrádi vár barbakánját. A több méter magas falak között a későbbiekben akár egy lefedett teret is létrehozhatnak. Egyébként is elkelne a helyreállítás a várromnak, hiszen a maradványok egy része vészesen pusztul. 
Tizennyolc éve várja a Szent Margitról megemlékező kőtábla, hogy felkerülhessen a 13. századi Árpád-házi királylány valószínűsített szülőhelye, a dalmáciai Klissza várának falára. Tavaly ugyan felszentelték, de az elutasító várfenntartók eltökéltségét az ima sem enyhítette. 
Kezdetét vette a Vaskor-Duna projekt rendezvénysorozata: a régészeti tábor keretében a többi közt ásatás megtekintésére, előadásokra, erdei sétákra is várják az érdeklődőket. 
A gedipa nép több évtizedes távlatban is egyik legizgalmasabb Kárpát-medencei régészeti emlékanyagát tártak fel a szakemberek Tiszaug határában. A tárgyakat rendkívül jó állapotban őrizte meg az agyagos talaj. 
Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában. 
Magányos temetkezés volt az a halomsír, amelyben egy nagyon magas rangú szkíta nőt temettek el Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen. A sírmellékletet feltehetően még az ősszel bemutatják a nagyközönségnek. 
Szombaton, szeptember 1-jén ünneplik a szolnoki RepTár második születésnapját. A térségünkben egyedülálló repüléstörténeti gyűjtemény egy részének közlekedéstörténeti szempontból fontos épület ad helyet, amelyet még a repülés korszaka előtt építettek. 
Római kori parcellázás nyomait találták meg – több más korszak emlékei mellett – a kutatók a fenékpusztai erőd határában. Halmai Margó riportja. 
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban. 
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában. 
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója. 
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon. 
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések. 
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja. 
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról. 
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település. 
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással. 
A bűnös fejének elvesztését is figyelemmel kísérhették a Visegrádi Mátyás Király Múzeum látogatói a Múzeumok Éjszakáján. Képekkel a kivégzésről! 
Szombat estétől a látogatóké az Aquincumi Múzeum Mithrász szentélye – a Múzeumok Éjszakája keretében országszerte négyszáz intézmény tárja ki kapuit. 
A pontos program még titok, de az biztos, hogy testközelből ismerkedhet meg a látogató a Visegrádi Mátyás Király Múzeumban a középkori igazságszolgáltatással a Múzeumok Éjszakáján. 
2008. június 17-én lett nyilvánosan a látogatható a portál a látogatók számára. Egy évtized alatt változott a világ, változtunk mi is. 
Szombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg. 
A víz alatti régészet nagy éve lehet az idei – az átfogó kutatást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Legalább huszonöt helyen kutathatnak, gyűjthetnek és elemezhetnek adatokat. 
Magyarország legépebben megmaradt középkori lakótornyának pusztul a vasbeton kiegészítése, ökölnyi darabok hullanak a kövezetre. 
Kihirdette a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Múzeuma, illetve az Év Kiállítása pályázat győzteseit. 
Két hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van. 
Szinte hihetetlen a műemlék abaújvári református templom sorsa. Olyan, mintha átok ülne az épületen, ahol épp a freskók egy részét restaurálják. 
Bár a Műemléki Világnapon nem kapott nyilvánosságot, idén is három Citrom-díjat osztott ki az ICOMOS-MNB. Két budapesti és egy váci épületnek jutott hely a szégyenpadban. 
Közös örökség - közös felelősség címmel tartottak konferenciát a műemléki világnapon a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. 
Áprilisban végeznek az épület kivitelezésével, utána következik a kiállítás berendezése, a megnyitásra pedig a tervek szerint egy júniusi estén kerül sor. 
Április 11-én nyitják meg a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumában a középkori kályhacsempék világába betekintést nyújtó tárlatot. 
Idén is megrendezték a Műemléksorsok nyomában – Kisnemesi Otthonok Országos Találkozóját Békéscsabán, Célja a tájékozódás, a helyzetek, lehetőségek és lehetetlenségek számbavétele. 
Kolozsvár emblematikus műemlékét húsvét után kezdik felújítani, s 2021 őszéig jobbára zárva lesz a látogatók előtt. Lássuk, mit nem láthatunk több mint negyven hónapig. 
Az ICOMOS-pályázat célja a hiteles népi építészeti értékek továbbélésének segítése a példák ismertté tételével, ahol a jelenkori használat és az értékek megőrzése kiemelkedő színvonalon valósult meg. 
Március 12-én nyitják meg a múzeum régi-új állandó kiállítását, a Kiscelli Nyomda című tárlatot. Forradalmi hangulatú látogatók az eredeti gépeken nyomtathatnak tizenkét pontot. 
Magánszemélyek akár a költségek nyolcvan százalékát is igényelhetik, de sietni kell, hogy a tulajdonosok ki ne csússzanak a határidőből. 
Bolygatatlan gyermekszarkofág került elő a Budapest III. kerületi Zápor utcában tíz másik gyermek temetkezésével együtt – számolt be a Régészet Budapesten honlap. 
Kormányzati döntés értelmében 570 millió forintos felújítási támogatást kap a váci Szent Kereszt ferences templom - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. 
A sátoraljaújhelyi vasútállomással szemben, a Fasor bal oldalán egy mesterséges dombon áll az az épület, amelyet a helyiek Bortemplomnak neveznek, pedig istentiszteletet nem tartottak benne soha. 
Az egykor szebb napokat is megélt Olimpia Hotel a következő hetekben végképp az enyészeté lesz. A halálos ágyán felfedi néhány titkát a a Hispan's photoblog szerzőjének. 
Sietnie kell annak, aki látni akarja a Középpontban a középkor című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában: a tárlat vasárnap zár – tudósít a Régészet Budapesten honlap. 
Tizenkét milliós költséggel restaurálják az ország első Ford márkakereskedésének falképeit. A makói épület egy zseniális autó-konstruktőr emlékét is őrzi. 
A kaputorony tetőcserepei hullása után a várfal is omlani kezdett. Ha nem sikerül a veszélyt elhárítani, részleges lezárásra készülhetnek a látogatók. 
Egy másodlagosan felhasznált szarkofágra bukkantak az Aquincumi Múzeum közelében. A hírről a megújuló Régészet Budapesten honlap számolt be. 
Tízmillió forintból restaurálják a sólyi református templom falfestéseit – jó hír, de az épületre hússzor ennyit is el lehetne költeni. 
Valószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek. 
Négy félév során szerezhetik meg a hallgatók a speciális, elsősorban elméleti tudást a Műegyetemen. Dr. Mezős Tamás tájékoztatója a képzésről. 
A szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja! 
A magyar királyok azonosítása, a rézkori kincs, vagy a környei szarkofág és erőd vonzotta inkább a hallgatókat az archívumba? 
A település azt reméli, hogy 2018-ban új lendületet kaphat a vár felújítása – pályázati győzelem esetén feltárással folytatódik a munka. 
A magyar királyok temetkezései, földi maradványaik azonosítása, romemlékeink visszaépítése, teljes rekonstrukciója – ezek voltak a legnépszerűbb témák. 
Az eszéki erőd, a zenggi Nehaj-vár és Traianus dunai hídjának maradványai voltak idén a leglátogatottabb adatlapok a Határeset adatbázisában. 
Kétmilliárd forintos költségvetési támogatásból megújul Vas megye egyik legfontosabb épített öröksége, a jáki templom. 
Symphorus mithreumának már állnak a falai, néhány hónap múlva léphetnek majd be a látogatók a múzeum új kiállítóterébe. 
A kormány összesen 850 millió forinttal támogatja a fóti plébániatemplom felújítását és a katolikus óvoda megépítését. 
A magyar kormány 800 millió forintos támogatást nyújt II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi Rákóczi-várkastély felújítására. 
Elérhető A kulturális örökség számít Európának - Összefoglaló és stratégiai ajánlások magyar fordítása. 
2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene. 
A most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé. 
Egyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről. 
Feltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra. 
A többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is. 
Az épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum. 
Egész napos konferenciát követően nyílik meg a BTM új kiállítása, amely a 2016-ban végzett budapesti feltárások eredményeit mutatja be. 
Bucakemencében gyártanak majd vasat október 6-án az Ózdi Gyártörténeti Emlékparkban a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében. 
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton. 
A három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be. 
Fotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában. 
Megnyílt a Róma örök, a város változik című fotókiállítás a Fürdő múzeumban. Most kiderül, kik győztek, s mely képek láthatóak a tárlaton. 
A legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet. 
Szeptember 16-án szombaton felavatják Hőnel Béla emléktábláját Mosonmagyaróváron, hajdani lakóháza, a postapalota homlokzatán. 
Szeptember 17-én, 13 óra 45 perckor megtudjuk, kik kapják a díjakat, s mely fotók szerepelnek a kiállításon. 
A jó hír, hogy szépen halad Vitányvár régészeti kutatása. A rossz, hogy helyenként már életveszélyes a romterület. 
Rohamosan romlik a Rákóczi Zsigmond fejedelem maradványaiként ismert csontok állapota – a konzerválás mellett meggyőződnének kilétéről, hitelességéről is. 
Lezárult a Róma örök – a város változik című fotópályázat első szakasza. A zsűri hamarosan összeül. 
Győr-Moson-Sopron megyében egy nagyberuházás keretében végez régészeti próbafeltárásokat a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a Lekri Group Kft közreműködésével. A kutatást és a feltárt lelőhelyek dokumentálását a Pazirik Kft. légi fotózással segíti. 
Négy betűvel nőtt a megfejtésre váró kérdések sora a balatonszemesi pálos kolostornál. Az alapkő jó hatszáz éve pihent a föld alatt. 
Állami gyorssegéllyel állítják meg a római villagazdaság hanyatlását, mielőtt egyes részeit le kellett volna zárni a látogatók elől. 
Olyan épületmaradványt tártak fel Brigetioban, amely alig néhány évvel I. Valentinianus császár tragikus halála előtt épült. 
Félidőben jár az Aquincumi Múzeum fotópályázata. De vajon hogyan lehet a fotósnak minél nagyobb esélye, hogy az alkotását kiválasszák a kiállításra? 
Folytatódik a helyreállítás, előbb azonban régészeti feltárásra kerül sor a vár legígéretesebb pontján. Hogy volt-e öregtorony, most kiderül. 
Két gyapjas mamut maradványaival kezdődött 2012-ben Feldebrő –Bakoldal lelőhely kutatása, amely hamarosan Európa akár egyik legígéretesebb paleolitikus lelőhelyévé válhat. 
Ma még a látogatók be sem mehetnek be arra a területre a visegrádi fellegvárban, ahol a késő középkorban a Szent Koronát őrizték. 
Időarányosan és jól halad előre az országszerte összesen 39 épületet érintő nemzeti kastély- és várprogram - mondta Virág Zsolt. 
Tavaly a templom hozzáférhető részét tárták fel Esztergom-Kovácsiban, most a temető egy részét kutatják a szakemberek a vasúti töltés mellett. 
Fotópályázatot ír ki az Aquincumi Múzeum. A cél a városi környezetben lévő római kori emlékek megörökítése. 
Az utolsó ásatási napon, szinte az utolsó órában bukkantak rá a legendás monostor bizonyíthatóan középkori kőtöredékeire. 
Páratlan aranykincs került elő Szeged határában. A bronzkori arany lábvértre gombászás közben bukkant egy állampolgár. 
Akár több millió forintos örökségvédelmi bírság is kiszabható, ha lezárul a Szentendrei úti baleset vizsgálata. 
Az új utak építése miatt szükségessé váló régészeti feltárásokon a gépi földmunka után veszi kezdetét a tényleges ásatás. A kevéssé közismert előkészületek világába a Lekri Group munkatársai avatnak be. 
A térség országgyűlési képviselője számolt be a kormánydöntésről. A ciszterci apátsági templom megérett már a felújításra. 
A szükség nagy úr – többszörösen is ennek szellemében készül bástya-rekonstrukció Hajdúdorogon, a görögkatolikus székesegyház kertjében. 
A közvéleményt felcsigázta Zrínyiújvár napokban befejeződött feltárása, ám a döntéshozókat mindeddig kevésbé. A kútház feltárt elemeit a pusztulás fenyegeti. 
A szombaton kigyulladt XII. kerületi műemlék villa már évek óta az összeomlás határán állt. Egy játékosunk dokumentálta az agóniát. 
Alig két hét múlva elkészülnek az ötszáz éves bútor restaurálásával. Látni kis szerencsével már a felújított múzeumban fogjuk. 
Összeomlott kútház, embercsontok, használati eszközök – már vagy 15 méter mélyen jár a kutatás Zrínyiújvár kútjában. 
1900 éve lépett a császári trónra Hadrianus, aki korábban Pannonia helytartója is volt. A Floralián hasonmásversenyt rendeznek majd az emlékére. 
Az eddigiektől eltérően már a Múzeumok Majálisa előtt nyilvánosságra hozta a Pulszky Társaság a díjazottak névsorát. 
Idén áttörésre kerülhet sor a 13. század leghíresebb csatájának kutatásában: a több száz hektár átvizsgálása csak a közösségi régészet keretén belül sikerülhet. 
Küszöbön áll a váci ferences kolostor részleges felújítása. Ám míg a barokk épület megmenekül, a középkor alighanem föld alá kerül. 
A füzéri vár, mint "rekonstrukciós hamisítvány" helyreállításért adott Citrom Díj vitája új fejezethez ért. Válaszolt az ICOMOS MNB. 
Másfél évtizede még a szemetet hordták a környékbeliek a kiskunfélegyházi templomdombra, mára takaros emlékhely lett. 
Nagyon magas építészeti, kivitelezési színvonalat sikerült elérni a losonci zsinagóga felújításánál. Ideje átértékelnünk, amit korábban a szlovák örökségvédelemről gondoltunk. 
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága április 18-án, a Műemléki Világnapon négy ICOMOS Díjat, három Példaadó Műemlékgondozásért Díjat, és két Műemlékvédelmi Citrom Díjat osztott ki. 
Több mint hatszáznegyven, feltehetően a tatárjárás idején elrejtett ezüstérmét találtak Tótkomlós határában az orosházi múzeum munkatársai. 
A bontás után, az építési munkákkal megkezdődött a komáromi Csillagerőd csaknem hatmilliárd forintos felújítása, várhatóan 2019 közepén fogadhatja az első látogatókat. 
Az Alaszka délnyugati partján fekvő nunalleqi lelőhelyen feltárt tárgyak drámai eseményekről tanúskodnak - írja a National Geographic. 
Ahogy a muhi csata sem örömünnep a magyar történelemben, úgy az emlékművének is hányatott és – legalábbis eddig – szomorú sors adatott. 
Újdonságok a múltból – Budapest régészeti örökségének feltárása címmel nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. 
Az Országos Onkológiai Intézet vezetésével zajló program első fejezete lezárult, ám az eredményekre még várni kell. 
Részlegesen felújítják a vár homlokzatát, rendezvény- és kiállítótereket, vetítőtermet alakítanak ki, várhatóan interaktív történeti tárlatokat rendeznek be. 
Folytatják a rézkori kincslelet tudományos vizsgálatát a Lekri Group szakemberei. Egy hatezer éves kultúrát ismerünk meg ezáltal. 
Elsősorban a római kor kutatásában szerzett múlhatatlan érdemeket, ásott Dunapentelén és Fenékpusztán éppúgy, mint Núbiában és Tuniszban a legendás régész. 
Egy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban. 
Bár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár. 
Késő bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról. 
Az egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló. 
Átadták a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat, illetve a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat a nemzeti ünnep alkalmából. 
Szakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is. 
Túlteljesített a régészeti magáncég: a Lekri Group nem csak feltárta a páratlan rézkori leletegyüttest, de restaurálta, megújulását pedig filmen is dokumentálta. 
Hangodi László történész műve roppant alapos munka, Csobánc történetének több mint három és fél évszázadát dolgozza fel. 
A középkori magyar királytemetkezéseinkről indított cikksorozatot az Archeologia. A fejedelmi temetkezések és Szent István után már Aba Sámuelnél tartanak. 
A középkori Székesfehérvár kutatóját, a város közéletének ismert régészprofesszorát hatvannyolc évesen érte a halál. 
Rejtélyes „cseppkőtemetkezések”, kannibalizmus nyomai – a Baradla-barlag kutatásainak eredményeiről Rezi Kató Gábor őskoros régész írt összefoglalót. Kezdjük a kőkori kételyekkel! 
A Magyarország várainak topográfiája sorozat negyedik kötete a mai Nógrád megye erődítményeit veszi sorra az őskortól a kuruc korig. Néhány hét múlva már olvashatjuk! 
Még ha nem is kalandozó magyar harcos nyilaz hátrafelé az altemplom falképén, Aquileianak az egyetemes történelemben fontos, a magyarban pedig epizódszerepe van. 
Háromezer emberrel több volt kíváncsi tavaly a komáromi Öreg- és Újvárra, mint egy évvel korábban. Összesen 12300-an váltottak jegyet. 
A műemlék helyreállítások gyakorlati feladatai címmel rendezi meg a 47. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága júniusban. 
Mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy az épített örökség az enyészeté legyen. Gyakorlati és elméleti tanácsok kezdőknek és haladóknak. 
Valóban bontottak, s bontanak a zugligeti lóvasút végállomás felújításán. Ezzel azonban éppen az eredeti állapotot állítják helyre. 
Jövőre lesz kész a látogatóközpont, a szentek útja, a későbbiekben pedig az érdeklődők is segíthetnek a monostor mása felépítésében. 
Százhetven éve hunyt el Budán József nádor, ám hiába ő teremtette meg a főváros alapjait, egy árva megemlékezésre sem futotta. 
Hatszáz millióból újul meg az Ybl Vízház (korábban kioszk), ám a mellette a ciszternák bemutatása és felújítása nincs napirenden. 
A legrosszabbat már túlélte az intézmény, most a teljes megújulást készítik elő Pápán a Kékfestő Múzeumban. 
Kétszer annyi fejfa, száz évvel korábbi alapítás: Láng-Kovács Éva kutatása alaposan átírja a legendás temető történetét. 
Kaposszentjakab egykori apátsága és a balácai római villa szerepelt abban az adásban, amit legtöbbször hallgattak az archívumunkban. 
A Csalogány utcai feltárásról és az ott talált, vélhetően világháborús temetkezésekről szóló cikkünket olvasták legtöbben 2016-ban. 
Klissza várának, a necpáli kastélynak és egy pozsonyi temetőnek az adatlapját nézték meg legtöbbször 2016-ban. 
Számos oka lehet annak, ha egy örökségvédelmi szempontból fontos helyszín, épület elsorvad, mozdulatlanságba dermed. Néhány a teljesség igénye nélkül. 
Év végére szétosztják a Forster feladatait, eszköz- és személyi állományát. Az intézmény története shakespeare-i léptékű dráma balkáni dramaturgiával. 
Míg a középkorban nyugatabbra többnyire a kóborló nincstelenek jelentettek veszélyt a közbiztonságra, a magyar királyságban a tehetős urak - írja az Archeologia. 
Hét évtized után jelent meg egy újabb, tudományos igényű kötet a városról. A szerző Balassa Zoltán olvasmányos formában mutatja be Kassa történetét, nevezetességeit. 
Elkezdődött az egykori zugligeti lóvasút-végállomás helyreállítása. A hajdani indóházban alakítják ki a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria új otthonát a felújítás után. 
Letölthető munkafüzettel vezeti be a város történelmébe a gyerekeket, fiatalokat a kolozsvári Korzo Egyesület. 
A díjnyertes animációs film a visegrádi középkori királyi székhely három évszázados történetét meséli el virtuális rekonstrukciók segítségével. 
Danuta pártáját és az előkerült többi lelet egy részét a szombati Avar Napon mutatják meg a debreceni Déri Múzeumban. 
Két hete maradt annak, aki az Iseum Savariensében meg akar ismerkedni a korral, amelyben Szent Márton megszületett. 
Az Esztergom-Kovácsi templomrom egy részét már feltárták korábban. Az azonban csak a napokban derült ki, hogy ilyen monumentális falmaradványokat rejt a vasúti töltés. 
A Belügyminisztérium veheti majd birtokba az 1979-ből származó, csupa üveg épületet. Tervezett lebontása ellen korábban több szervezet is tiltakozott. 
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Levéltárosok Egyesülete „Bővülő történelem” címmel új rendezvénysorozatot és vándorkiállítást hívott életre. 
A becslések szerint csupán a kétharmadát ismerik a budai vár alá vájt mesterséges járatoknak, üregeknek a kutatók. 
Konferencia a visegrádi királyi palotában pénteken, október 28-án – itt a végleges, részletes program. 
A korszak leghíresebb építészei alakították ki több mint egy évszázada a Felvidék emblematikus épületei többségének ma ismert arculatát. 
Római kori feliratos és domborműves kőemlékek kerültek felszínre a Duna medréből Dunaújvárosnál. 
A horvát identitás egyik legfontosabb helyszíne. Nin, magyar nevén Nóna a királyság központja volt, egész addig míg a magyarok több mint kilencszáz éve meghódították a Tengermelléket. 
Megnyílt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában az új időszaki tárlat 2015 feltárásairól, régészeti kutatásairól. 
A még csak körvonalaiban ismert terv szerint a soproni történelmi belvárosban minden homlokzatot felújítanának. 
Az első világháború egyik kevésszer emlegetett, ám annál jelentősebb vesztesége a magyar tengeri kijárat, Fiume elvesztése volt. 
Szombaton, szeptember 24-én nyitják meg a Paksi Városi Múzeum új kiállítótereit a felújított Deák-házban, s egy új épületben. 
Ókori graffitik, római wellness, értékes aranyékszerek, pompeji bordélyház: megjelent a Határtalan Régészet című magazin második száma. 
Az egykori limeshez tartozó őrtornyot tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának munkatársai. 
Megnyílt a Kulturális Örökség Napjai országos rendezvénysorozat pénteken Budapesten, a hétvégén több mint 250 helyszínen várják az érdeklődőket. 
Hatalmas vízivárosi telken folytat megelőző feltárást a Budapesti Történeti Múzeum. Hátborzongató, második világháborús temetkezéseket is találtak. 
Erre az évre befejeződött a legendás ercsi monostor és környezetének kutatása Szigetújfalu határában. 
A római ünnep termékenységgel kapcsolatos elemei is megelevenednek vasárnap Aquincumban, így lesz csak felnőtteknek szóló előadás is. 
Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét. Az Archeologia cikke. 
A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság, a kiíró további három pályázatot vásárol meg. 
A múlt évtizedben a fémkeresősök a régészeti leletek hiénáiként vonultak be a köztudatba. Ideje újraértelmezni ezt a „köztudatot” - írja publicisztikájában az Archeologia. 
Áll-e még olyan épület, amiben az első magyar király járhatott, fennmaradt-e tárgy, amit a kezében tartott? Az Archeologia cikke. 
Augusztus 14-én kapják vissza a hívek és az érdeklődők a pesti belvárosi templomot. Látható lesz a római örökség is. 
A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott tájékoztatón a kincslelet néhány darabját még restaurálás előtt mutatták be. 
1916. augusztus 6-tól 17-ig vívták a VI. isonzói-, s annak részeként a doberdói csatát. A fennsík ma is őrzi a sok tízezer áldozat emlékét. 
Nemzetközi kutatócsoport járt a barlangban mintákért. A Baradla ma is valóságos csontbánya, rejtélyes újkőkori, bronzkori temetkezésekkel. 
Hőnel Béla emléktáblájára gyűjtenek Mosonmagyaróváron. Az építész egykori lakóházán, a mai posta falán kapna helyet. 
Esterházy Péter író augusztus 2-i temetése a gannai sírboltba szomorú alkalmat ad az arisztokrata családi sírboltokat bemutató körképnek. 
Sárváry István augusztus közepén távozik posztjáról. Ám ezúttal valószínűleg nem elnökcsere történik, ahogy azt egy ideje megszokhattuk nyaranta. 
Tévedés, hiba lenne a hetvenes évek végén épült csupa üveg épület elbontása a Budai Várnegyedben az ICOMOS-MNB szerint. 
Tizennyolc év után megújult a Tragor Ignác Múzeum múmia-tárlata. Több hangulat, erőteljesebb látvány várja a látogatót. 
Újra ismert, látogatott kiállítóhellyé szeretnék tenni a balácai római villagazdaságot, ami kissé kikopott a köztudatból az elmúlt években. 
A körösszegi vár közelében ölték meg IV. Kun Lászlót 1290-ben, a források szerint éppen július 10-én. 
Feltárási eredmények és írásos emlék is arra enged következtetni, hogy a 9. században Karoling központ állt Kaposszentjakabon - írja az Archeologia. 
Megjelent a kormány határozata az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről 2016 és 2019 között. 
Az egy évtizede elkezdett feltárások eredményei már láthatók a felújított nagyváradi várban, a fejedelmi palota alatt, ám az ásatások kétharmada még hátravan. 
Ha nem virtuális rekonstrukciók formájában vagyunk kíváncsiak a középkorra (és persze másra is), kultúrsokkra a félsziget tökéletes. 
A magyarországi bútorművészet fél évezredes remeke a Báthori-stallum. A Nyírbátorban őrzött részének épp a legrosszabbkor maradt abba a restaurálása. 
Lezárult a középkori egri székesegyház próbaásatása, amely nem várt új tudományos eredményeket hozott. Az is kiderült, hogy a maradványok egy részét korábban épp a műemlékvédők pusztították el. 
Június 11-én lesz kétszáz éve, hogy lerakták a Kálvin téri református templom alapkövét. Nagy Gergely építész a kripta helyreállításának történetét meséli el. 
A Könyvhéten jelenik meg a Kossuth Kiadó építészettörténeti sorozata első kötetének új kiadása. Áttörőben a virtuális világ. 
Hosszas, súlyos betegségben elhunyt a magyar műemlékvédelem fontos szereplője, Kalmár Péter, az OMvH volt elnöke. 
Attila temetése és intrika a Római Birodalomban – új régészeti magazint indított a szegedi Móra Ferenc Múzeum. 
Ideiglenesen bezárták Budapesten a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes. 
Az abasári 11. századi királyi központ feltárása és bemutatása fél évtized alatt sem érte el a döntéshozók ingerküszöbét. 
Márciusban hirdetett fotópályázatot a Nemzeti Örökség Intézete az Emlékhelyek Napja kapcsán. A hatalmas érdeklődés és a számtalan jó kép miatt kettő helyett öt díjat oszt ki a NÖRI. 
A hétvégén valósággal lubickolhatnak a programokban Budapesten a múzeumok világa iránt érdeklődők. 
Bár a megnyitó esőben kezdődött, zeneszóra kisütött a nap. A fotópályázat eredményét hamarosan nyilvánosságra hozza a NÖRI. 
Mégha változékony is lesz a szombati időjárás, nem kell bárkát ácsolnunk, hiszen beltéri programokat is bőséggel kínálnak a helyszínek. 
Részben a szükség volt az oka annak, hogy a gyulai Almásy-kastélyban az ország egyik legkülönlegesebb kiállítását hozták létre. 
Május 14-én, az Emlékhelyek Napján adják át a nagyközönségnek a lezárult fejlesztések eredményeit az egri várban. 
Böngésszen a május 14-i Emlékhelyek Napja részletes programjai között! Ezt kínálják a helyszínek. 
Idén ősszel új, méltó helyre költözhet a református kollégium muzeális könyvgyűjteménye. Látványtervek a cikkben! 
A szervezet szerint növekszik a társadalmi, illetve a szakmai tájékozatlanság a műemlékvédelemben. 
Kőszeg 1532-es török ostroma és annak befejezése évtizedek óta remek teóriagyártási lehetőséget kínál a történészeknek. 
Háromszor ragyogott fel a történelem során a kastély csillaga – nem számítva a közelmúltat, így a magyar műemlékvédelem talán leggyorsabb felújítását. 
Már májusban megkezdődhet az egykori lovardaépület újjáépítése, és jó ütemben halad a projekt többi elemének előkészítése is. 
1616. április 18-án itt kötött házasságot Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György. Sárospatak ünnepel. 
A Kossuth tér lesz az eseménysorozat megnyitójának helyszíne, az Országgyűlési Múzeum kiállításai pedig ingyenesek lesznek május 14-én. 
A drávai átkelés német halottai még nem találhatták meg végső nyughelyüket. Bencs János helytörténész cikke kis Sztálingrádról. 
Természetesen a leleteket nem lehet hazavinni, de az önkéntesek sokat segíthetnek a kutatásban és életre szóló élményt szerezhetnek. 
Szombat helyett vasárnap, május 15-én nézhetik meg az érdeklődők Buda első református templomát a Szilágyi Dezső téren. 
A Nemzeti Áldozatkészség szobrának több mint 10 méter magas rekonstrukciója is várja majd a látogatókat a Kiscelli Múzeum I. világháborús kiállításán. 
A cél a magyarországi nemzeti és történelmi emlékhelyek bemutatása és népszerűsítése a fotográfia eszközeivel. 
A száz éve még csaknem színmagyar, ma szinte színszlovák város köztemetőjében kalauzol Böszörményi István helytörténész. 
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottsága pályázatot hirdet A múltját őrző ház címmel. 
Ismét önálló kollégiuma van a Nemzeti Kulturális Alapnál az örökségvédelemnek. Beszélgetés a vezetőjével, Deme Péterrel. 
Elátkozott lehet a város egykori vára: legutóbb 2015-ben bontottak véletlenül bele az egyetlen még látható részébe. 
Péntek este leomlott a Brassó megyei Szászveresmart (Rotbav) középkori műemléktemplomának tornya. 
Legalább tizenöt csontváz egy dél-afrikai barlang mélyén; a kutatóknak egyelőre komoly fejtörést okoznak a maradványok. A National Geographic cikke. 
Nem csupán a zsidó-, vagy a magyar kultúra része a Salgótarjáni úti zsidó temető: síremlékei közt világszínvonalú műalkotások is vannak és pusztulnak. 
A történelem kereke nem forgatható vissza – a rendhagyó túra rendhagyó emlékezésre adhat lehetőséget. 
Még ebben a ciklusban újjáépül a budavári lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, s 2018-ig rekonstruálják a palota Szent István-termét is - mondta L. Simon László. 
Életének 88. évében elhunyt Koppány Tibor Ybl- és Széchenyi-díjas építész, a magyar műemlékvédelem 20. századi történetének meghatározó alakja. 
Maga az elnevezés csupán a 20. század közepén született meg, s a busómaszkok egységesítését egy filmrendező találta ki. 
Több mint háromezer évvel ezelőtt készült a roppant bronzspirál. Másfél évtized alatt sem fejtették meg a titkát. 
Megelőző feltárás keretében dolgoznak a Nagyvásárcsarnok mellett a BTM szakemberei. A lelőhelyen hamarosan szálloda, valamint mélygarázs épül. 
Természetesen csak győztes pályázat esetén. Megjelent az Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma nyílt felhívása. 
Az intézmény tevékenységének sokszínűségét hangsúlyozzák, hogy látványosan leszámoljanak a poros levéltár sztereotípiájával. 
Az egri katedrális bástyává alakított monumentális szentélyéből lövette ágyúkkal az 1552-es ostrom idején Dobó a törökök ütegeit – írja az Archeologia. 
Varga Benedek történész lesz júliustól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója – írta a Magyar Idők. 
Géza király sírhelye Vácott, emberi csontdomb Lakiteleken, római temető a nagytétényi kastély előtt – a legnépszerűbb cikkek 2015-ből. 
Váci királytemetkezés, szolnoki cölöphíd, templom a templom alatt, Gül Baba türbéje, várépítő állam, belvárosi templom, óbudai szarkofág. Közkincs-kereső toplista, 2015. 
Elsősorban templomok, temetők érdekelték a Határeset adatlapjait olvasókat. Vár csupán a hatodik lett. 
Bár májustól megújult bemutatással várják a látogatókat Bélapátfalván, az apátsági templom felújítása sem késhet soká. 
Január 3-ig láthatja a nagyközönség a BTM Vármúzeumában a Mátyás-templomról szóló, grandiózus kiállítást. 
Befejeződött a nagyváradi vár hat éve tartó felújítása - közölte az Agerpres hírügynökség. Az épületegyüttes januártól válik látogathatóvá. 
Egy évtized után ismét új tulajdonoshoz került a jobb sorsra érdemes turai Schossberger-kastély. Műemlékmese felnőtteknek. 
Valószínűleg jövőre láthatja a nagyközönség a belvárosi templom alatt a 12. századi, korábbi templom szentélyének alapfalai felhasználásával kialakított altemplomot. 
Alig több mint száz éves az a teória, amely a 11. századi apátságot alighanem tévesen azonosította I. László ideiglenes nyughelyeként - írja az Archeologia. 
Csaknem másfél évvel a felújítás befejezése után látogatható a tiszadobi Andrássy-kastély. Megmutatjuk, mit nem láthatott Lázár János se! 
Felavatták Nagyváradon a felújított neológ zsinagógát, amelyet a város zsidó lakossága használatba adott az önkormányzatnak. 
Tíz érv egy bécsi utazás mellett – az osztrák főváros tíz kihagyhatatlan, s magyarokhoz is kötődő látványosága a Határeset adatbázisából. 
Skóciában és Franciaországban ez a rendszer jól működik és ott a kastélyban lakó tulajdonos sok esetben megnyitja az épületet és környezetét a látogatók előtt. 
Az ICOMOS-MNB tagjai együtt emlékeztek a tíz éve elhunyt Román Andrásra az Aulich utcai emléktáblánál november 13-án, pénteken. 
Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban címmel nyílik kiállítás az Aquincumi Múzeumban november 17-én. Fényes Gabriella régész, a tárlat rendezőjének ajánlója. 
A nagytétényi kastélynál közmű-fektetés során bukkantak rá Campona késő római temetőjére, a felnőtt- és gyermeksírokra. 
Nagyszabású ásatás folyik Afganisztán szívében, a tálibok fenyegető árnyékában - írja a National Geographic. 
Losonci Anna dúsgazdag volt, s mint a neve is mutatja, kötődött a városhoz. Logikus hát a feltételezés, hogy itt temették el. 
Új kiállítás létesül 2015 végére a Regéci Vár és Látogatóközpontban. A gyermek II. Rákóczi Ferencet is megismerhetik a látogatók. 
A völgységi „Pompei” előzetes kutatása - az Archeologia tanulmánycsokra a napok alatt legendássá vált templomról. 
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpontot nyitnak hamarosan a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban. 
Spekner Enikő könyve hiánypótló munka, hiszen egyszerre szól a középkori városfejlődésről és a hatalomszervezés változásáról. Az Archeologia ismertetője. 
Felavatták a Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított Millenniumi Emlékművet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. 
Néhány héttel ezelőtt tárták fel a szarkofágot, amelyben két mumifikált holttest maradványaira bukkantak. 
A budai vár Tabán felőli oldalán visszaépül az egykori lovarda és istállói, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró is. 
Tíz érv egy kolozsvári utazás mellett – és Erdély fővárosának tíz kihagyhatatlan látványosága a Határeset adatbázisából. 
Böszörményi István helytörténész elkészítette a losonci református temető teljes, portálunkon letölthető dokumentációját. 
Összesen tizenegy magyar épületet és tervet választott ki a rangos nemzetközi előzsűri. Döntés október 16-án. 
Tíz érv egy pozsonyi kirándulás mellett – és tíz kihagyhatatlan látványosság a Határeset adatbázisából. 
Zrínyi Miklós egykori erődje az egyetlen hely, amely Magyarországon őrzi a katona és költő emlékét. Túl jól őrzi. 
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága az idei évben is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz. 
Az első világháború végén háromezer-ötszáz lakosa volt Lendvának, napjaikban alig százzal több. A város Trianon óta szinte mozdulatlanságba dermedt. 
A látogatók számára is megnyílik hétvégén a veresegyházi római katolikus templom, amely a középkori egyház maradványait rejti. 
Háromszáznál is több helyszín nyitja meg kapuit és több mint 650 programmal várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 19-én és 20-án. 
Vagy éppen a tégla – épített örökségünk javát nem a tatár, vagy a török dúlta szét, mi magunk bontottunk szorgalmasan. Az Archeologia cikke. 
A nemzeti és a történelmi emlékhelyek szimbólumait ábrázoló új 50 forintos érmét bocsájtott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) kezdeményezésére. 
Gőzerővel folyik a középkori eredetű szászvári várkastély helyreállítása. Képriport a munkálatokról. 
Az Aquincumi Múzeum ásatásán nemcsak figyelhetik a régészek munkáját, de kérdezni is lehet. Láng Orsolya feltáró régész kedvcsinálója. 
Megtalálták I. Géza király feltételezhető sírhelyét a hajdani váci középkori székesegyház feltárásán. 
Megtörtént Szolnok török kori fahídjának a felmérése: a kutatásra a roppant alacsony vízszint miatt nyílt lehetőség - írja az Archeologia. 
Még a szakembereket is meglepte az emberi maradványok tömege a Lakitelken feltárt középkori templom tövében. 
Az egykori ferences kolostor területén nem kerengő, hanem komoly műhelyek nyomaira bukkantak Visegrádon. 
Az Aquincumi Múzeum sátrának központi témája a szigeten elhelyezkedő helytartói palota, melyet még Hadrianus kezdett építtetni pannoniai helytartóként. 
Minaret ugyan nem, de új fogadóépület és kiállítás épült a szigetvári várban. A helyiek a fejlesztések folytatásában bíznak. 
Nemzetközi ötletbörzét szervez az aradi önkormányzat a vár hasznosításáról, melyet a közeljövőben készül átvenni a védelmi minisztériumtól. A Krónika cikke. 
Augusztus közepén, a Körmendi Napok keretében nyitják meg a kastély egykori lovardáját látogatóközpontként felújítva. 
A rotundát idén teljes egészében sikerült feltárni. A most lezárult feltárási idényben a kolostor történetének újabb epizódjának találták meg a nyomait. 
A monumentális síremlék erősen vizesedett, az új szigetelések beépítése és a felújítás nem várathatott magára. 
Elindult végre a kivitelezés, év végére elkészülhet Magyarország egyik legépebben megmaradt középkori várkastélya. 
70 éves korában elhunyt Bachman Zoltán, a Nemzet Művésze, a Pécsi Tudományegyetem Kossuth- és Ybl-díjas professor emeritusa. 
Három ütem, harmincegy vár, 25 milliárd forint. Ez az öt éves program terve számokban. Jövőre kezdenek Diósgyőrrel, Egerrel, Kisvárdával és Sümeggel. 
Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban című darabját mutatják be az aquincumi romterületen július 3-4-5-én, 19.30-tól. A színmű aktuálisabb, mint gondolnánk. 
Európa a népvándorlások földje, egyúttal birodalmak határainak metszőpontja is volt, amelyek igyekeztek lezárni, megvédeni határaikat. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. 
Elpusztulhat a szombathelyi romkertben látható mozaikok, falfestmények egy része. A helyiek remélik, hogy Szent Márton még segíthet. 
Június 29-én adták át a Lépj be a múltba! – Történelmi időutazás Ópusztaszeren projektet a Nemzeti Történeti Emlékparkban. 
A 9. századi keresztelőtemplom után a Karoling-kori palota maradványait is visszatemetik Zalaváron. 
Június 20-án este 450 intézmény, 2500 programmal várja az érdeklődőket. Egy kis ízelítő a Múzeumok Éjszakájához. 
A Kaukázusban egy bronzkori lelőhelyen mézzel való balzsamozás jeleire bukkantak. A National Geographic cikke. 
Kiállítás nyílik Visegrádon a magyarok honfoglalást megelőző vándorlásáról és beilleszkedéséről. Sok évszázados hamis illúzióval kellene leszámolnunk. 
Csontváry Kosztka Tivadar képeiből nyílik tárlat a volt Honvéd Főparancsnokság épületében 2015 júliusában. 
A helyére emelték a kiscelli templom két tornyát öt méteres magasságban a belső térben összekötő hidat. 
Sárváry István kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár váltja Sághi Attilát a Forster Központ élén. 
2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi múzeum egykori igazgatója, Szeged város díszpolgára. 
A Budapesti Történeti Múzeum is programokat kínál a Régészet Napja alkalmából. Megismerhetjük a legérdekesebb budapesti ásatásokat. 
Befejeződött a füzérradványi kastélypark rekonstrukciója. Az épület még megújulásra vár, ám hamarosan a pusztuló részek is látogathatók lesznek. 
Elhunyt Winkler Gábor építész, egyetemi tanár, az MTA doktora, műemlékvédelmi szakember. 
A Bihari Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum lett a 2014-es Év Múzeuma. 
Fejérdy Tamást választották az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága új elnökének a szervezet közgyűlésén. 
Kétnapos, a budai vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferenciát rendeztek a Várkert Bazárban - összefoglaló. 
A Forster Központ 300 épület veszélyeztetettségi állapotát mérte fel a Budapest Andrássy út világörökségi területen. 
Május 16-17-én, 11 és 17 óra között rendezik meg idén a római tavaszünnepet az Aquincumi Múzeumban. 
Egy oroszországi barlangban talált ujjcsontocska, pontosabban az abból kinyert DNS révén emberi családfánk titokzatos új ággal gyarapodott. 
Május 2-3-án rendezi meg a Visegrádi Mátyás Király Múzeum a sokszínű, akár egy egész hétvégét is kitöltő programot. 
A műemléki világnaphoz kapcsolódva átadták a Forster Gyula- és Schönvisner István-díjakat, az ICOMOS szakmai elismeréseit, valamint a Példaadó műemlékgondozásért járó kitüntetéseket a Várkert Bazárban. 
Április 15-én nyitják meg a BTM-ben a Mátyás-templom történetét bemutató kiállítást. Képek a berendezés hajrájáról. 
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra nyilvánosságra hozta az Európai Unió Kulturális Öröksége-díj/Europa Nostra-díj 2015. évi nyerteseinek listáját. 
Valószínűleg májusban nyílik meg a pécsi középkori egyetem kiállítása, amely a többi között az egykori Aranyos Mária kápolna szobrait mutatja be. 
Április 15-én nyitják meg a BTM és a Mátyás templom plébániája közös, több helyszínes kiállítását. Néhány a kiállított tárgyak közül képben és szövegben. 
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanuló kerámiatervező hallgatók tárgyaiból nyílt kiállítás a nagytétényi kastélyban Hímesporcelán címmel. 
A vegyészet története helyett immár Thury György a hívószó az egyik legépebben megmaradt magyarországi középkori várban. 
Immár a nádasdladányi kastélyban láthatjuk a gróf Zichy Ilonáról korai halála után készült Barabás-festményt. 
Az Iparművészeti Múzeum felújítása nem cél, hanem eszköz. A valódi cél Budapest kulturális kínálatának új szintre helyezése. 
Másfél milliárd forintos uniós fejlesztés eredményeként új arcát mutathatja meg a látogatóknak a pécsi püspökség májustól. 
Hétvégén a Nőnap alkalmából ihletett programokkal várják a látogatókat a Vármúzeumban, az Aquincumi Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban és a Budapest Galériában. 
Schulek Frigyes elfeledett, szenzációs makettje a Mátyás-templomról. Farbakyné Deklava Lilla tanulmánya. 
Március 5-én ünnepli állandó kiállítása megnyitásának második évfordulóját a szombathelyi Iseum. 
Megújult szemléletű Iparművészeti Múzeumot szeretne és az intézmény átfogó rekonstrukcióját, valamint bővítését készíti elő Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. 
A hetven éven át látogatók elől elzárt, raktárként használt Román Csarnok emblematikus eleme a Szépművészeti Múzeum felújításának. Filmmel a munkálatok kezdetéről! 
A budai Gül Baba élt, de nem úgy, mint a közismert legenda elmeséli. Csontjai ma is a türbe padlója alatt nyugodhatnak. 
Elkészült a súlyos tűzkárt szenvedett Andrássy út 83-85. szám alatt álló palota védőteteje. 12 kilométer acélhuzal tartja a szerkezetet. 
Koncertekkel, tárlatvezetésekkel, filmvetítéssel, éjszakai nyitva tartással, különleges programokkal búcsúzik a február 15-én éjfélkor három évre bezáró Szépművészeti Múzeum. 
Öt perces, javarészt drónnal készített kisfilm mutatja be a dégi kastély parkjában jelenleg folytatott munkálatokat. 
Eddig a nagyközönség számára ismeretlen föld alatti terek nyílhatnak a Kiscelli Múzeum épülete, a hajdani kolostor és kastély alatt. 
Folytatódik Közép-Európa egyik legnagyobb angolkertjének, a dégi Festetics-kastély történeti parkjának a helyreállítása. 
Készül az esztergomi vármúzeum új kiállítása. Egy eddig szinte ismeretlen királyi-érseki rezidencia tárul majd elénk. 
A Határon túli örökségvédelmi programra év közepéig 31 millió forint jut. Ebből kutatásokat, dokumentációt, értékfelmérést, s kisebb értékmentést is végeznek. 
A Nemzeti Kastélyprogram beindítása után nincs megállás a Forster Központnál: két új tematikus program indul tavasszal. 
Vácott, a hajdani várban minden együtt van ahhoz, hogy a tömegek számára is vonzó műemléki együttest lehessen kialakítani. Ám mintha megállt volna az idő. 
Eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot. A munkálatok még idén tavasszal megkezdődnek a Városligetben. 
Január 22-én, amely a Várkert Bazár tervezőjének, Ybl Miklós halálának is évfordulója, az épületegyüttes kiállításait ingyen tekintheti meg a közönség. 
Bár Esztergomban a Bazilika turizmus szempontjából szinte mindent visz, nagyobb figyelmet szeretnének kapni a város egyébként jelentős múzeumai. 
Az iszlám a középkor egy szakaszában, még jóval a török hódoltság előtt, jelen volt a magyar királyság területén - az Archeologia cikke. 
Mi az emberiség legnagyobb vívmánya? Nem a kőszerszám, nem is az acélkard, hanem a világ dolgainak jelképes ábrázolása. A National Geographic cikke. 
Folytatódik a feltárás a pesti belvárosi templomban: a 12. századi épület alapfalai között rendre római kori falakat találnak. 
Kincskeresők előzték meg a régészeket. Igaz, nem mostanság, hanem vélhetően több mint másfélezer évvel ezelőtt. 
A római kort bemutató fotópályázatunk, a Nemzeti Kastélyprogram részletei és a pécsi püspökvár megnyitása vonzotta a legtöbb olvasót magazinunkban. 
Elveszett várak, újjáépült középkor, útmutató az NKA pályázataihoz, a pécsi középkori egyetem és újraálmodott városliget. Közkincs-kereső toplista, 2014. 
A képzeletbeli dobogó első és második helyére is a császárváros egy-egy műemléke került – ezeket az adatlapokat nézték a legtöbbször a látogatók. 
Megnyílt a BTM új bejárata a Király pincén át és a középkori királyi palotát bemutató kiállítás újjárendezett központi része. 
Hetvenöt százalékban uniós forrásokból újulhatnak meg a Nemzeti Kastélyprogramba bekerült műemlékek. Megmutatjuk őket. 
Nem csak a szakmai közösséget szólította meg, hanem széles társadalmi nyilvánosságot próbált teremteni a magyar örökségvédelem és a magyar építészet ügyének is. 
Csütörtöktől a milánói Palazzo Marinóban, a Városházán látható Raffaello Esterházy Madonnája, az itáliai reneszánsz egyik csúcsműve. 
Új bejáratot nyit a BTM Vármúzeuma a királyi palota déli részén, amelyen belépve a 15. századba csöppen a látogató. 
December 7-én, vasárnap, 11 és 16 óra között várják az érdeklődőket az ingyenes programokra az Aquincumi Múzeumba. 
70 év elteltével először nyílik lehetőség arra, hogy az épület visszakapja eredeti szépségét és a köz szolgálatába álljon – írja a Felvidék.ma. 
Megújult a rendházépület, állandó kiállítást rendeztek be, s az adventi vasárnapokon jótékonysági programot rendez a műemlékegyüttesben a Forster Központ. 
Megkezdődik a védőszerkezet építése a világörökségi területen álló, tűzkárt szenvedett épület további pusztulásának elkerülésére. 
December 1-jéig lehet pályázni a Nemzeti Kulturális Alap örökségvédelmi,vagyis műemléki és régészeti témaköreire. 
December 31-én zárul az „Élmény vár Szent István és a bencések korában a Pécsváradi Élményvárban” című projekt. 
A Kormány benyújtotta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény módosítására vonatkozó javaslatát. 
Emlékhelyet avattak az óbudai református parókia pincéjében: az óbudai vár egy részlete a helyszínen látható, s immár látogatható is. 
Megkezdődött a Forster Központ vagyonkezelésében lévő, dobai Erdődy-kastélyt körülölelő, kilencven hektáros angolpark történeti rekonstrukciója. 
Életének 84. évében elhunyt Ágostházi László, a magyar műemlékvédelem egyik meghatározó alakja. 
Vámosoroszi, Gacsály, Csenger, valamint Ákos temploma a legújabb lépcsőfoka a Középkori Templomok Útja attrakciófejlesztési projektjének. 
Üt a Forsternél az óra: a kiállítás a De la Motte – Beer palotában, a Dísz téren lesz látogatható, január végéig. 
A rekonstrukciós terv felülvizsgálatára, új alapító okiratra, akonfliktusok elsimítására van szükség az Iparművészeti Múzeumban Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató szerint. 
Látványuk élményt jelent hívők és nem hívők számára egyaránt. Íme, pár kevésbé ismert gyöngyszem - a Readers Digest Magazin válogatásában. 
Jövőre indulhat el a Táncsics-börtön udvarának feltárása. L. Simon László maga is kitér majd a Hauszmann-bizottság ülésén az ígéretes lehetőségre. 
A több mint 800 éves végakarat is beteljesedne, ha ismét Székesfehérvárra kerülnének III. Béla maradványai. De erre nem kerül sor egyhamar. 
Gróf Nádasdy Ferenc, felesége Zichy Ilona halála után négy évvel festtette meg Barabás Miklóssal az imádott nő egészalakos portréját. A festmény most hazatér. 
Hamarosan megérkezik a nyomdából az újabb adag az európai várépítészet fejlődését bemutató, gazdagon illusztrált kötetből. 
Ybl Miklós munkássága, s annak megörökítése fotókon - rendhagyó programot kínál a Forster központ. 
A honfoglaló magyarság megjelenése előtt évszázados lyuk tátong a magyar történelmi tudaton. Jól sikerült a Magyar Nemzeti Múzeum kísérlete a befoltozására. 
A látogathatóság határait feszegetik a diósgyőri várban: az augusztus végén átadott műemlékre kis túlzással ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. 
Rendhagyó I. világháborús kiállítást, valóságos frontot rendeztek be a Paksi Városi Múzeum pincéjében az intézmény munkatársai. 
Aligha a napokban kezdődik el a Táncsics-börtön udvarán lévő középkori épületmaradványok feltárása. 
Kedvezményes áron kínál könyveket és látványtérképeket akár karácsonyi ajándéknak is a Civertan Grafikai Stúdió. 
A Forster Központ vállalta, hogy statikai szakvéleményen alapuló acél- védőszerkezetet épít a július 15-én súlyos tűzkárt szenvedett Andrássy út 83-85. számú palotára. 
Színes, nagyközönségnek szóló programok, kiállításmegnyitó, könyvbemutató – ezzel várják az érdeklődőket szombatra a visegrádi királyi palotába. 
Szombaton rendezik meg az Alsóvárosi Paprikafesztivált Szegeden – a mulatság mellett meg is szentelik az idei termést. 
Október végére elkészülnek Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben a Bánffy-kriptaként ismert sírépület felújításával. 
Globális probléma, hogy a műemlék-helyreállításoknál legtöbbször a gazdasági és a turisztikai szempontok kerülnek előtérbe - hívta fel a figyelmet az ICOMOS elnöke. 
Állandó régészeti kiállítás nyílik a Herman Ottó Múzeumban Miskolcon, a Papszer 1. alatt október 6-án. Az intézmény ajánlója. 
Pénteken megnyílt az Aquincumi Múzeumban a Mutasd meg a római kort! pályázat fotóiból rendezett kiállítás. 
329 helyszín, több mint hatszáz program és egy dupla fotókiállítás Hack Róberttől a KÖN alkalmából. 
Szeptember 19-én, pénteken 14 órakor nyílik meg a Mutasd meg a római kort! fotókiállítás az Aquincumi Múzeumban. 
Hiányoztak volna az ősz vibráló színei a fotókról? Nem kell abbahagyni az élménygyűjtő kirándulásokat, hiszen meghosszabbítottuk a pályázat határidejét. 
Sághi Attila a Forster központ új vezetője szeretné, ha a műemlék- és örökségvédelem nem lenne megközelíthetetlen elefántcsonttorony. 
A felújítási munkák még nem értek véget, ennek azonban örömteli okai vannak, hiszen további források felhasználására nyílik lehetőség. 
Csaknem húsz éven át a terepi munka töltötte ki mindennapjait. Beszélgetés Sághi Attilával, a Forster központ új elnökével. 
Hat kiállítás, parknyitó művészeti promenád valamint táncelőadások várják augusztus utolsó hétvégéjén a látogatókat a Várkert Bazárban. A programokra a belépés díjtalan. 
Augusztus 30-án adták át kevesebb mint egy éves kivitelezői munka után az újjászületett diósgyőri várkastélyt. Az Archeologia két részes riportot közöl ennek alkalmából. 
Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelye került elő a Nógrád megyei Jobbágyi határában. 
Néhány napon belül átadják a szlovákiai véglesi várat. A felújítása egy időben haladt rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak. 
Öt év múlva lesz az ezredik évfordulója a zalavári bencés apátság megalapításának. A készülődést már most el kellene kezdeni. 
Szeretne pompás palotákban, lenyűgöző főúri rezidenciákban gyönyörködni? Nem kell messzire mennie. A Readers Digest körképe. 
Magyarsárd középkori templomába csak a bozót kiirtása után tud bevergődni a látogató. A burjánzó vegetáció legalább védi a műemléket. 
Nem csak az apátsági templom szentélye, de egy rotunda maradványai is előkerültek az almádi monostorban végzett régészeti kutatás során - írja az Archeologia. 
Mintául is akar szolgálni a vajai református templom felújítása arra, miként lehet érdekesebbé tenni egy történelmi szakrális teret a látogatók számára. 
A korábbi ásatások során feltárt maradványokat félti Sirok polgármestere, hiszen azok az időjárásnak kitéve pusztulnak. 
A National Geographic Magyarország 2014. júliusi számában a szaúd-arábiai Hidzsáz sivatagból tudósít. 
Lezárult a dégi Festetics-kastély történeti kertrekonstrukciójának I. üteme, a Parktó és környezete helyreállítása. 
Ahány túra, annyi mese! – kezdetét veszi a Középkori templomok útja élményeinek megosztására buzdító „Meséld El Te!” pályázat. 
Fenntarthatóbb szemléletet szeretne meghonosítani az örökségvédelemben L. Simon László, a Miniszterelnökség új parlamenti államtitkára. 
Páratlan ipartörténeti látványosság lesz látogatható a keddi megnyitó után a sárospataki vár parkjában. A látogatók is belekóstolhatnak az ágyúöntésbe. 
2014. július 11-12-13-án várják az érdeklődőket a XI. Gyulaffy Napok Csobáncért rendezvényeire. A teljes programot megismerheti! 
Kit ne érdekelne, mi van a zárt kapuk mögött? Milyen értékeket rejt egy lakóház, kastély vagy éppen valamelyik ismert közintézményünk épülete? 
A feltárásra a padlózat cseréjéhez kapcsolódva kerül sor. A közép-, sőt néhol római kori falak egy része a későbbiekben is látható marad föld alatti sétával. 
Lezárult „A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” című kiemelt projekt. 
Átláthatóbb NKA-t szeretne Doncsev András, a szervezet új alelnöke. A korábbi alelnök, L. Simon László kijelentette: nagy változást terveznek az örökségvédelemben. 
Június 28-án, szombaton kerül sor a pályázat keretén belül az első fotózási alkalomra az Aquincumi Múzeum területén! 
Az Esterházy-kastélypark legnagyobb kiterjedésű részének, az úgynevezett Lés-erdőnek a helyreállításával kezdődött meg a kertrekonstrukció Fertődön. 
200 milliót szánt volna az önkormányzat a szabadkígyósi kastély néhány részletének megújítására. Nem sikerült elkölteni az összes pénzt. 
A Múzeumok éjszakáján a Forster Központ az ország különböző tájain, hét helyszínen várja hosszabbított nyitva tartással, különleges programmal az érdeklődőket. 
A zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák nyomtatásban is megjelennek majd, illetve pdf-ben letölthetők lesznek.
A világ egyik legnépszerűbb szentjéhez, Szent Antalhoz kapcsolódó Liliomfesztivállal több évszázados, 1950-ig élő hagyományt idéznek meg Szegeden. 
Augusztusban megnyílnak a szekszárdi vármegyeháza állandó kiállításai, amelyeket még 2011-ben, a műemléképület felújítását követően rendeztek be. 
Eger helytörténetében járatos szakértők, helyi polgárok mesélnek és kalauzolnak az okostelefonos alkalmazásban másfél órán át. 
A Lágymányosi Dohánygyár épületeit, a Lechner Lajos Tudásközpont főhadiszállását mutatja be Prakfalvi Endre művészettörténész írása Hack Róbert fotóival. 
A BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskolájának hallgatói ilyennek álmodták meg a múzeumépületet és a romterületet nyertes tervükben. 
A szombathelyi Iseum, az Óbudai Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai József emlékház örülhetett leginkább az idei a Múzeumok Majálisán. 
Hagyományőrző bemutató, kísérleti régészeti bemutató, laborlátogatás, miniatűr ásatás - már elérhető a Magyar Régészet Napja programja. 
A Salgótarjáni utcai temetőről jelentetett meg látványos monográfiát a Nemzeti Örökség Intézete. Ám ez csupán az első lépése a sírkert megmentésének. 
2014. május 9-én kezdődik az Aquincumi Múzeum és a műemlékem.hu közös fotópályázata. A képek már feltölthetők! 
Az Aquincumi Múzeum 120 éves történetét mutatja be az új tárlat, amely egy pályázattal kiegészítve a terület fejlesztési lehetőségeiről is tájékoztat. 
Június 19-én rendezik meg a Velencei Charta 50 éve 1964-2014 című konferenciát az MNM Esztergomi Vármúzeumának Nagytermében. 
A helyi asszonyok kézzel tapasztották a falat, s bár a tájházat alapvetően maguknak csinálták a perőcsényiek, azért ugyancsak várják a látogatókat is. 
A projektzáró ünnepségre április 25-én, pénteken a Fáy-kastély Zenetermében a tizenkét együttműködő intézmény növendékei szerepelésével került sor. 
A szekszárdi vármegyeháza kutatása, felújítása idén egyike volt az ICOMOS-díjazottaknak. Az előzményekkel csaknem ezer évet ölel fel az épület története. 
Ybl Miklós épületei a XXI. században - Műemlékek napi használatban címmel rendezett világnapi ülést az ICOMOS. 
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nagy örömmel tudatja, hogy azonosították a Szent Koronát hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit. 
Magyarország legimpozánsabb középkori lakótornya, a Salamon-torony a felújításra vár: a közelmúlt műemlékvédelmi beavatkozásait kellene javítani - írja az Archeologia. 
A helyszínen 27 mérnök irányítása mellett naponta 800 ember dolgozott és negyvennél is több hazai cég kapott szerepet a kivitelezésben. 
Április 1-jén tartották a felújított hatvani Grassalkovich-kastély és a benne kialakított Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum szakmai átadását. 
Március utolsó hétvégéjén a Közép-magyarországi régióban, Budapesten és környékén zárult az uniós fejlesztések nyílt napja sorozat. 
A rekonstruált bronzolvasztó kemence és a fúróberendezés lesz vélhetően a legfőbb látványossága I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelyének. 
Megújult az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély és parkja. A jelentősen leromlott kastély 2,4 milliárd forintból, zömmel uniós forrásból született újjá. 
Az első, pénteki nap célközönsége az iskolai csoportok lesznek, szombaton pedig a felnőtt korosztályt és a családokat szólítják meg. 
Az épített örökség településléptékű dokumentálása Erdély magyarlakta térségeiben. Sebestyén József építész írása. 
A hagyományokhoz híven, a tavasz beköszöntével újra látogathatók a Forster Központ kastélyai, műemlékei szerte az országban. 
Március 18-án nyitják meg ünnepélyesen a pécsi középkori egyetem épületét. Bemutatják a szomszédos Aranyos Mária kápolnát is. 
Évi egymillió turistára, viszonylag gyors megtérülésre számít Baán László, a megaberuházás miniszeri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. 
Valóban gyökeresen átalakította volna a Kárpát-medence kulturális képét a magyar honfoglalás? Az Archeologia cikke szerint át kell írni az államalapítás történetét. 
Úszott a művérben vasárnap a budai várhegy gyomrában lévő Sziklakórház: megnyitásának 70. évfordulójára emlékeztek a látványos programmal. 
Közgyűjteményi, gazdálkodási és turisztikai feladatokat is ellát a március 1-jétől működő Eszterháza Központ. 
Tájékoztazó füzet avat be a műemléki topográfia rejtelmeibe. A kiadvány az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány gondozásában látott napvilágot. 
A műemléképületek állagmegőrzésének és karbantartásának lehetőségeiről rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten. 
A legmodernebb technológiával épült újjá és a virtuális térben bejárhatóvá vált a Vértes egyik várromja, Vitányvár - írja az Archeologia. 
A Magyar Régész Szövetség (MRSZ) a kincslelet felvételét javasolja a Magyar Nemzeti Bank új műkincs-visszavásárlási programjába. 
Neki köszönhetjük a barokk Vácot. Az idén háromszáz éve született Migazzi Kristóf püspök bécsi sírját Szalay Ákos kereste fel. 
Kezdetét vette a "Fiatalok a magyar műemléki topográfiáért" című pályakezdőknek szóló Eu-s foglalkoztatási projekt. 
Az új intézmény kastélymúzeumként, illetve mint az életművet kutató és bemutató Haydn Kutatóközpont 2014. március elsejétől működik majd. 
Ybl Miklós halálának 123. évfordulóján, január 22-én veszi kezdetét a Ybl-emlékév, amely a 200 éve született építész munkásságának állít emléket. 
A törvény módosításai – az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény alapján – 2014. január 12-én léptek hatályba. 
Megújult a múzeum régi kiállítási épülete és új tegulárium is épült a terület déli részén. Hamarosan sor kerülhet a rommezőre is – legalább a tervek szintjén. 
Október első szombatján rendezte meg a Forster központ az ozorai konferenciát. A 44 oldalas tanulmánykötet letölthető portálunkon. 
Biztonságosan tervezett költségvetés készült 2014-re a Nemzeti Kulturális Alapnál – mondta el az MTI-nek alelnöke, L. Simon László kormánybiztos. 
Egy rejtélyes őskori véset, a Mutasd meg a középkort fotópályázat cikke és a hatvani kastély alatt talált templom - ezeket olvasák legtöbben 2013-ban a magazinban. 
A Forster központ új kiadványa a pécsi Jakováli Haszan pasa dzsámi múltjával és jelenével ismerteti meg az olvasót. 
A Határeset adatbázisában is vannak ugyancsak népszerűnek számító objektumok: legtöbben egy olyat kerestek 2013-ban, ami már nincs. 
Bár néhány nap még hátravan az évből, eredményt hirdetünk: mely adásokat hallgatták legtöbbször a Közkincs-kereső-archívumban. 
Tizenhárom év után eltűnt az állványzat, így valódi térélmény fogad az esztergomi vár kápolnájában. Érdemes felkerekedni a látványért. 
Egy teljes egészében uniós finanszírozású, 300 millió forintos projektnek köszönhetően újul meg a pécsváradi vár. 
Elhunyt Szablyár Péter barátunk, kohómérnök, barlangász, örökségvédő szakember, a Jósvafői Tájház megteremtője. 
Kötetben jelentette meg a Forster központ az ozorai régészeti konferencia előadásainak anyagát. Az első írások már olvashatók az Archeologia portálon. 
Bemutatták a Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig című könyvet és a Középkori templomok útja programot a Forster központban. 
A Teleki László Alapítvány szervezte és bonyolította a tavaly kezdődött munkálatokat. Erdély egyik jelentős műemlékét vasárnap adták át. 
Időkalandozásra invitálja az érdeklődőket a Forster központ: mintha a 18. század végén sétálnának a budai várnegyed polgárvárosában. 
A tervek szerint csaknem egy éve kellett volna átadni a megújított gorsiumi régészeti parkot. Talán most elkezdődhet a beruházás az elromosodott intézményben. 
A Podmaniczky Rendezvénykastélyban került sor az egy éven át tartó, az NKA által támogatott programsorozat nyitókonferenciájára. 
A budavári De la Motte – Beer-palota volt a színhelye a Forster központ rendezésében az Európai Táj Egyezmény tárcaközi munkacsoport műhelykonferenciájának. 
Hamarosan lebontják az esztergomi vár kápolnájában lévő állványokat, s alkalmanként látogatható lesz a mesés gótikus emlék. 
Ünnepélyes keretek között helyezték el a füzéri alsóvárban azt az időkapszulát, melyben az utókor számára kívántak üzenetet hagyni a résztvevők. 
Migazzi váci püspök 1778-ban építtette a ma álló veresegyházi katolikus templomot. A kutatás azonban román kori és gótikus falakat, sőt mumifikálódott holttesteket is talált. 
Az itáliai barokk és rokokó festészetet mutatja be a Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata. Világszínvonalú, emberöltőnként legfeljebb egyszer látható anyag. 
Szombaton Fertődön az Esterházy-kastélyban, vasárnap Pécsett a Jakováli Haszan-dzsámiban rendezik meg a Múzeumok mindenkinek projektzáró programját. 
Kormánybiztossá nevezte ki L. Simon Lászlót Orbán Viktor miniszterelnök - közölte a Fidesz-frakció hétfőn az MTI-vel. Zumbok Ferenc munkáját folytatja majd. 
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendhagyó diákprogramot szervezett a Fiumei úti sírkertben, az 1956-os szabadságharcosok parcellájánál október 18-án. 
Megnyílt a nádudvari művelődési házban a Mutasd meg a közékort! című – immár – vándorkiállításunk. November első hetének végéig bizonyosan megtekinthető. 
Elhunyt Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztos - közölte a Kormányzati Információs Központ. 
A középtopográfia programjával, Veszprém, Zemplén megye sajtátosságaival, sőt a marosvásárhelyi helyzettel is megismerkedhetnek az érdeklődők. 
Kelta családi nappal és katonavárosi sétával várja az érdeklődőket az Aquincumi Múzeum. A ráadás egy előadás a molekuláris régészetről. 
A bugaci monostor, a Sibrik dombi ispáni vár Visegrádon, honfoglalók Cseljabinszkban - az elmúlt hónapok legjelentősebb régészeti eredményeit mutatják be a várkastélyban. 
A vizek házai kerülnek a középpontba idén, így forrásházakba, víztornyokba, tározókba is ellátogathatnak az érdeklődők országszerte. 
A középkori Kána története újabb epizóddal bővült: felavatták a rég tervezett emlékművet. Tennivaló persze akad még a völgyben éppúgy mint a hegygerincen. 
Az alacsony, szerény tömegű épület még néhány éve is a budai Víziváros egyik szégyenfoltja volt. Hétvégén a büszkeségévé vált, s az is marad. 
Olyan leletek is megtekinthetők a visegrádi Mátyás Király Múzeumban pénteken megnyitott kiállításon, amelyek néhány napja még a földben voltak. 
A 11. század végétől 1241-ig nem folyt kiterjedt háború a magyar királyság területén. A béke elképesztően gazdag tárgyi kultúrát hagyott maga után - írja az Archeologia. 
A nyár utolsó, az ősz első élményével kecsegtetnek a Középkori templomok útján. A cél a látnivalókban gazdag útvonal tesztelése is. 
Pénteken nyitják meg a magyar várépítészet történetét, érdekes fejezeteit látványosan bemutató tárlatot a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. 
A Heves megyei Visonta templomának szentélye ma is gótikus eredetéről tanúskodik. Most bebizonyosodott, hogy van román kori előzmény - írja az Archeologia.hu. 
Augusztus 9-ig lehet jelentkezni az Agora Vidékfejlesztési Alapítvány által meghirdetett képzésre. Döntés augusztus 13-án várható. 
Jövőre az első világháború kitörésének századik, a holokauszt hetvenedik évfordulójára készül az intézmény. A legfontosabb cél a fiatalok megnyerése. 
Július 20, 27-én, augusztus 3, 10, 17, 24-én koncertekkel, harcművészeti bemutatókkal és kiállítási szakvezetésekkel várja látogatóit a visegrádi királyi palota. 
Bár lenyűgöző az ozorai várkastély hatalmas tömbje, valójában torzó, hiszen az egykori várfalakat, bástyákat eddig csak melléképzelhették a látogatók. 
Négy és félezer éves település maradványait tárták fel a BTM szakemberei Újbudán, rekordsebességgel, mindössze két hét alatt. 
Papírforma szerint térinformatikai ügyintézők lesznek azok, akik elvégzik az OKJ-s tanfolyamot. Munkanélküliek, kismamák előnyben! 
A félmilliárd forintos pályázati forrásból bemutathatóvá válik az esztergomi vár kápolnája és a négy erénynek köszönhetően világhírű studioló is. 
Epicentrummal, rendhagyóan nyitott, a többi látványosságot is ajánló épülettel bővült hétvégétől a Forster központ kínálata a budavári Dísz téren. 
Altemplomot alakíttatna ki a mai kriptából a Március 15-e téri templom plébánosa, így egy látogatható térrendszer születne. 
Csapek 1935-ben alkotta meg a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el. 
Folytatjuk az Archeologia portál szó szerinti útikalauzát a Kárpát-medencéről. Kiderül az is, hogyan és miért is maradt le a térség Európa nyugati felétől. 
Március 15-e alkalmából kapott Ybl-díjat Molnár Csaba építész, részben a fertődi Eszterházy-kastély, azon belül a marionett színház lenyűgöző felújításáért. 
Bár a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságából nőtt ki, az új intézmény nem váltja le, hanem kiegészíti azt. 
Barokk jelmezben indult a tájékoztató, ám kiderült: az Eszterházi Vigasságok című fesztiválsorozat igazán sokszínű zenei csemege lesz. 
Még hogy haszontalan volna a szegénység? Szabolcs-Szatmár-Beregben az őrizte meg eredeti formájukban a középkori templomokat. 
Archeologia: szó szerint útikalauz a kezdetektől az újkor hajnaláig a Kárpát-medencéről – a teljesség igénye nélkül. 
Idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán adták át a Pulszky Társaság által meghirdetett Év Múzeuma díjat. 
A misszió felméri, milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három, új szélerőmű telep a kiemelkedő egyetemes értékre – áll a Forster központ közleményében. 
Cselovszki Zoltán látogathatóvá szeretné tenni a Táncsics utcai székház mögötti területet: a tervezett gesztus egyúttal egy nagyobb szabású terv része. 
Egy Árpád-kori épület, valószínűleg templom maradványait azonosították a Nemzeti Örökségvédelmi Központ szakemberei a Grassalkovich-kastély pincéjében. 
A műemlék épületek tetőszerkezetének felújítása időről időre újabb kihívások elé állítja a tetőcserép gyártókat.
Bár a látogatók év végétől a majki kamalduli remeteség felújításnak, fejlesztésének első ütemét élvezhetik, a Forster központ készen áll a folytatásra. 
A visegrádi Királyi Palotában évente megrendezett tavasz-ünnepen megelevenedik a középkor, az ódon falak közé visszaköltözik Mátyás király udvara. 
A rózsamenyasszony hagyományát élesztik fel vasárnap Solymáron. Még nem keresik a legerényesebb, szegény sorsú leányt, de ki tudja, mit hoz a jövő? 
A pécsi Várostörténeti Múzeum épületében tekinthető meg új időszaki kiállításunk, mely a Pécs mindennapjai a török félhold alatt címet viseli. 
Az egyébként sem éppen kicsi, leginkább romvár növekedéséhez ásni fognak, hiszen az alsóvárból ma még szinte semmi sem látható. 
Jelenleg ugyan pályázati tartaléklistán van a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi felújítása, ám a Forster központ arra számít, hogy még idén elkezdődhet a felújítás és fejlesztés. 
A fotópályázat eredményeként összeállt kiállítási anyag május 5-ig tekinthető meg a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. 
A közösen megrendezett pályázat díjátadójára és a kapcsolódó kiállítás megnyitására 2013. április 5-én pénteken 16 órakor kerül sor a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. 
A Nemzeti Örökségvédelmi Központban vizsgálják az egyik legfurcsább magyarországi vésett követ. A megalitot a magyar-román határ közelében találták. 
A visegrádi középkor témájában a Finom fény, az általános középkoréban a Prágai sziluett című alkotás lett a legjobb a zsűri ítélete szerint. 
Az Archeologia portál korántsem elvont elmélkedése, hogy miként vívjuk meg és vesztjük el az újabb szellemi Mohácsunkat – úgy, hogy mi vagyunk a saját ellenségeink. 
Három új kiállítással készül a Füleki Vármúzeum a turistaidény megnyitására. Dokumentumok, fényképek, fegyverek, céhek, nyelvhasználat - van választék! 
Korábban már írtunk a bényi sáncokról. Az Archeologia cikke azonban az új kutatási adatok alapján alaposan átértékeli a földvár történetét. 
A március tizenötödikei hosszú hétvége a nyitás kezdete volt a Forster központ műemlékeiben: már most látogatható több is közülük. 
Bár a Középkori templomok útja részben örökség-, részben vallásturisztikai komplex program, egyetemesebb hatása is van. 
A Forster központ a tervek szerint átveszi a Nemzeti Örökségvédelmi Központ műemlékvédelmi feladatkörét. Ez is elhangzott az egri konferencián. 
A Monumentenwacht a hollandoknál igencsak bevált. Cselovszki Zoltán itthon is bevetné a műemlék-figyelő, szakértő csapatokat. 
1863. júniusában égett le a máriacsalád-pusztai pálos templom és kolostor. Ám ez csak egy stáció volt a szinte biztosan a teljes pusztuláshoz vezető úton. 
Egyik oldalukon szöveges vésetű, ám eddig arccal lefelé fordított kövek kerültek elő a Baross téri aluljáró bontásakor. Izgalmas? Igen. Meglepő? Természetes. 
Február 16-án kezdődik a visegrádi Mátyás Király Múzeum, az Archeologia – Altum Castrum Online és a műemlékem.hu fotópályázata.
Mutasd meg a visegrádi középkort!
Mutasd meg a középkort - bárhol! 
A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Az Archeologia portréja és tanulmánya. 
Vác középkori német lakosságának állít emléket a kiállítás. Nem csak a bemutatott tárgyak érdekesek, de maga a kiállítóhely is, hisz jó öt méter mélyen a belváros alatt van. 
A volt érsek visszaadná a földi maradványokat és már Meciarék is szívesen megváltak volna a szlovák történet(újra)írásba nem beilleszthető kuruc vezérektől. 
Tartogathat még meglepetéseket a solymári vár. A részben – évről évre mindinkább – megkutatott és helyreállított erősség egyre büszkébben magasodik a település fölé. 
Bár a műemlékeket szeretők többsége joggal borzad a falfirkáktól, akadnak olyanok, amelyeket a tartalmuk, vagy az idő valódi értékké tesz. Néhány a teljesség igénye nélkül. 
Fotópályázatot hirdet a visegrádi Mátyás Király Múzeum, az Archeologia – Altum Castrum Online és a műemlékem.hu. Időutaz(tat)ók előnyben! 
A limes világörökség nem csupán kulturális rang, de komoly gazdasági lehetőség is. Ezt is nyomatékosítani igyekszik a szombati konferencia. 
A hajdan 70 pincéből álló pinceterületet nem csupán megmenteni, de újraformálni is kellett – a helyi civilek a pusztulásból hozták vissza a másfél hektáros ligetet. 
A szombati vihar kezdte meg a toronysüveget, annyira, hogy a templom melletti utcát is lezárták. Most statikusra várnak a Tolna megyei településen. 
Milyen volt az érdi középkori kastély? Tanulmány idézi fel az épület sorsát, amelyet egy publicisztika is kísér a műemlékvédelem mulasztásairól. 
Átadás-átvétellel, a munkaterület bejárásával vette kezdetét Székesfehérvár Fő utcájának felújítása. A munkálatokkal kevesebb mint fél év alatt akarnak végezni. 
Létezik a Bécsnek egy olyan arca, amelyet a magyaroknak tartogat. Történelmi túraútvonal honfitársainknak a császárvárosban. 
Aba Sámuel királyi központja, az elveszett és megtalálásra váró egresi apátság, a részben újjáépített szendrői vár - 2012. legnépszerűbb témái a magazinban. 
Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban és annak udvarán berendezett kőtár kiállítás. 
Ősszel indult el a Közkincs-kereső adásait archiváló alportál. Mit hallgattak az elmúlt három hónapban legtöbbet a látogatók? 
A negyven éves világörökség egyezmény és az első magyar helyszínek negyedszázaddal ezelőtti listára kerülése a tárlat apropója. 
Vélhetően jelentős maradványai vannak a föld alatt az érdi középkori kastélynak – mondta a helyszíni bejárás után portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész. 
Négy szent királylánnyal írta be nevét az Árpád-ház a 13. század történelmébe. De vajon hogyan alakult ki az általuk képviselt szenttípus? Az Archeologia összefoglalója. 
December közepén lesznek kész a tervek, utána indulhat a várhatóan több hetes munka: a karácsonyi mise idén valószínűleg elmarad a bátaszéki templomban. 
Most novemberben negyven éves a világörökség egyezmény. Példátlan sikerű értékőrzés, vagy a globális turizmus-marketing hű szolgálója lett belőle? 
A bécsi császári kriptát akár a magyar történelem egyik emlék- és kegyeleti helyeként is számon tarthatná a köztudat. 
Befejeződött a feltárás a győri Dunakapu téren, bár a régészek még a hónap közepéig dolgozhatnak a területen. Hogy azután mi lesz, egyelőre rejtély - írja az Archeologia. 
A megújuláshoz a TONDACH Magyarország Zrt. is hozzájárult hódfarkú antik színű tetőcserepével. 
Tavasszal befejeződhet a budavári Nagyboldogasszony-, ismertebb nevén Mátyás-templom belső felújítása. 
2012. október 20-án hivatalosan elkezdődött a március 10-i tűzvészben megrongálódott vár felújítása. A munkálatok alatt nem lehet látogatni a várat – írja a FELVIDÉK.ma. 
Sajtótájékoztatón mutatták be az Archeologia Napok és ArchExpó céljait, programját a szervezők a Nemzeti Örökségvédelmi Központban. 
Hétszáz milliós keretből gazdálkodhatnak a szakemberek: teljes felújításra persze nem futja, de egy év múlva már látogatható lehet a csonka épület. 
A régészet rejtelmeibe kap bepillantást a látogató, sőt a részese lehet a felfedezésnek az első ízben megrendezett Archeologia Napokon október utolsó hétvégéjén. 
Már a régészeti feltárás és az állagmegóvás munkálatai során is magasabbak, monumentálisabbak lettek a regéci vár falai - tudósít az Archeologia. 
Kulturális örökségünk megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a műemlékek tetőszerkezetére a régi korokat idéző, ám a mai kor legmagasabb minőségi követelményeinek megfelelő tetőcserép kerüljön. A TONDACH számos olyan híres épület műemlékvédelmi felújításában vállal szerepet, amely jelentős történelmi múlttal büszkélkedhet– például a Műegyetem tetőszerkezete. 
Az oroszvári kastély még jelen tetszhalott állapotában is lenyűgöző. A bencések öröksége, ám a szlovák állam nem adja. 
Különleges programokban lesz részük szombaton a látogatóknak Mátyás király második feleségének, Aragóniai Beatrixnak az ünnepén a visegrádi palotában. 
2012. szeptember 30-án adják át a megújult siroki várat. Legalábbis az alsóvár megújult részeit, hiszen a romos és még részben meg sem kutatott felsővár újabb ütemért kiált. 
Bár óránként tervezték a túrákat, húsz percenként indultak végül a csoportok. A Magyar Gyógyszerészi Kamara székháza befogadóképessége határán járt a hétvégén. 
Műkincsek és Bűnesetek, a Kulturális Örökség Napjai, a Fertő-táj öröksége, téglaarchitektúrás épületek Tolnában - néhány téma a legújabb számból. 
A KÖH helyét a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ veszi át, amelybe október 31-én a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is beolvad. 
Bár halottról vagy jót, vagy semmit, tanulságos visszaidézni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal életének és haldoklásának főbb mozzanatait. S elgondolkodni, mi lesz utána. 
A középiskola 2013 január elején adja át a kiürített nyugati szárnyat a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának. 
Egy gazdag, a 20. század eleje óta ismert római kori villagazdasághoz tartozhatnak azok a falak és ókori emlékek, amelyek egy pinceépület bővítése során kerültek elő a Csúcshegy oldalában. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régi-új elnöke komoly lehetőséget lát a közmunkások foglalkoztatásában az örökségvédelmi projektek esetében. 
A nyomvonalszakasz megkutatása során majd minden ismert lelőhelyen előkerültek régészeti jelenségek – tudósít a Budapesti Történeti Múzeum. 
Interjú Cselovszki Zoltánnal pályája alakulásáról, az elmúlt tíz évről, az alsóbogáti Kiskastély példaértékű helyreállításáról, az örökségvédelem helyéről. 
A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia. 
Augusztus 17-én adják át a szendrői várhegyen az egykori lőportorony helyén épült kilátótornyot és a visszafalazott délkeleti bástyát. 
A közép-európai komolyzenei élet egyik fellegvárává tennék a fertődi Esterházy-kastélyt. Ennek érdekében a jövőben újjáépítenék a barokk Operaházat is. 
Az évszázadokon át eltemetett kora barokk kriptában ismerkedhet meg hamarosan a látogató a gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom történetével. 
Eddig csak az ókeresztény sírkápolnáról tudtak a szakemberek, ám a területet az új lelet szerint már emberöltőkkel korábban is temetkezésre használták - tudósít az Archeologia. 
Immár kilencedik alkalommal rendezik meg a hagyományőrző programot. A bevételt a csobánci vár állagmegóvására, rekonstrukciójára fordítják. 
Az épületet egy csaknem negyven éve folytatott feltárás azonosította. Bár ez nem volt teljes, a szolnoki dzsámi története már felvázolható - írja az Archeológia. 
A hétvégén adták át a visegrádi királyi palotában az újjáalkotott Múzsák kútját. Ahogy egykor a Mátyás-kori eredetiből, ebből is bor folyik. 
Július 1-jén lép hivatalba Cselovszki Zoltán, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régi új elnöke. Az építész 2000 és 2002 között már vezette az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt és az abból általa létrehozott KÖH-öt. 
Pályázati forrásból tárná fel és mutatná be az abasári önkormányzat a 11. századi királyi központot. A maradványok páratlanok a Kárpát-medencében. 
Megjelent Lupescu Radu monográfiája Mátyás király kolozsvári szülőházáról. Bár a borító külcsínre nem túl ingergazdag, a csaknem 160 oldalon alaposan feldolgozott, színes történet tárul elénk - írja az Archeologia. 
A középkori templomok korai építési periódusainak a padlója általában megsemmisül az átépítések miatt. Miskolctapolcán azonban szinte érintetlen a valószínűleg 12. századi kőpadló – írja az Archeologia. 
Lemondott vezetői munkaköréről Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke július 1-jei hatállyal - tájékoztatta a KÖH kedden az MTI-t. 
Új élményelemek, két hektárral nagyobb bejárható terület, 600 négyzetméterrel bővült múzeumi tér – ez az Aquincumi Múzeum legújabb fejlesztésének mérlege. 
A Parlament után a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában látható a Megmentett Örökség – Kincsek Európa szívéből című kiállítás. 
Az együttműködés célja, hogy az örökségvédelem valamennyi ágazat politikájában megjelenjen, az oktatáson, gazdaságon keresztül áthassa az emberek mindennapjait. 
L. Simon László lesz a kultúráért felelős államtitkár Szőcs Géza lemondása után - adta hírül az MTI. A távozó államtitkár korábban szerencsét és sok sikert kívánt utódainak. 
Magának a térnek nevet adó kapu maradványainak megtalálása lehet az idei ásatási szezon egyik nagy eredménye Győrben – írja az Archeologia. 
A Tondach Magyarország Zrt. évek óta elkötelezett a műemlékvédelem és a műemléképületek felújítása mellett, amit több műemlék-felújítási projektjük és arra alkalmas termékük is alátámaszt. A gyártó nemrég megjelentetett egy új termékcsomagot, amely kifejezetten a műemlékvédelem alatt álló épületek tetőszerkezeteinek felújítására ajánlott. 
A hollókői Ófalu sorsa, magyarországi harangok históriája, Tolna megye rejtett építészeti kincsei – csak néhány téma a legfrissebb számból. 
Barbár módra tettek tönkre egy feltárt, 17. századbeli, latin nyelvű feliratot a marosvásárhelyi középkori vár restaurálásán dolgozó építőmunkások. 
A Mária-úthoz kapcsolódóan mérnek fel történelmi épületeket hamarosan Kolozsvár környékén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárai és hallgatói. 
Heteken át folyt a talajradaros és elektromágneses felmérés a Szentendrei út nyugati oldalán, az aquincumi polgárváros még feltáratlan területén. 
A balatonfelvidéki település lakói fűrésszel, kaszával küzdenek a 12. század elején épült apátság és a körülötte lévő hajdani település kutatásáért és bemutatásáért. 
Kedden kezdődik el Győrben a Dunakapu tér alatt található, páratlan épségben megmaradt erődrészlet feltárásának újabb üteme. 
A közgyűlés három évre meghosszabbította az elnök és a főtitkár mandátumát. Viszont mindhárom alelnöki helyre újakat választottak. 
Az Év múzeuma a Magyar Természettudományi Múzeum és a keszthelyi Balaton Múzeum, az Év kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata lett. 
Bár a jásdi bencés apátság pontos helye nem ismert, s az oklevelekben is ritkán említik, kőtöredékei és következtetések útján nem teljesen feltárhatatlan a története - írja az Archeologia. 
Miskolc belvárosának műemléki jelentőségű területe, dr. Tamási Judit Parlamentben elhangzott beszéde - csak néhány téma a lapból. 
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció feltárja a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják. 
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia. 
Május közepén indul a feltárás, majd az állag- és műemlékvédelmi munkálatokra kerül sor. Aki ásni, falazni, talicskázni szeretne, bátran jelentkezhet. 
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával. 
A visegrádi Királyi Palotában évente megrendezett tavasz-ünnepen megelevenedik a középkor, az ódon falak közé visszaköltözik Mátyás király udvara. 
Elszámolási vita alakult ki a Mátyás-szoborcsoport felújítása nyomán Kolozsvár és Budapest között. 
Hamarosan elkezdődhet a bükkszentléleki pálos kolostor feltárása: a templom helyreállításával egy időben az újonnan talált falak bemutatására is sor kerül. 
Az ivánci templom tetőfelújításának kapcsán interjú Híves Zsolttal a TONDACH Magyarország Zrt. projekt szaktanácsadójával. 
A középkori Szombathely várát Savaria egykori helytartói palotája helyén, s annak átépítésével emelték: a nyolcszögletű központi épületből a vár lakótornya lett – írja az Archeologia. 
Nyílt napot tartott a Parlament Felsőházi termében az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága – a konferenciát díjátadó, majd kiállításmegnyitó követte. 
„A rövidtávú látszat haszonért adjuk fel múltunkat” - Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének kissé keserű világnapi köszöntője. 
Hamarosan megjelenik a kiírás, májusban pedig már pályázni is lehet a Nemzeti Kulturális Alap új ideiglenes kollégiuma 300 millió forintos keretére. 
A Műemléki Világnap alkalmából egy napig nyitva lesz az edelényi L’Huillier–Coburg–kastély. Belépődíjat sem kell fizetniük azoknak, akik a megújuló műemlékre kíváncsiak. 
Ipolyi Arnold és az intézményes magyar műemlékvédelem, amely fennállásának most van a 140. évfordulója, Pécs Zsolnay-negyede - csak néhány téma az Örökség áprilisi számából. 
A KÉK – Kortárs Építészeti Központ és az OSA kezdeményezésére 60 idén százéves budapesti épület tárja ki kapuit április 14-15-én a látogatók előtt. 
Az abasári templom nyugati bejárata fölött egy faragott kőlap van befalazva a toronyba. Érdemes megszemlélni, hiszen egy római szarkofág részlete - írja az Archeologia. 
A tervek szerint június 17-én adják majd át a siroki várat. Az alsóvár megújul, ám a felsővár helyreállítására még várni kell. 
A hellenisztikus gondolkodás és hit késő ókori világából törésmentesen vezetett át az út a kora középkorba. A két korszak határán Szent Ágoston munkássága áll - írja az Archeologia. 
Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. A szendrői Felsővár kutatása még mindig szolgálhatna meglepetésekkel. 
Sok oka volt a római birodalom, s vele a hellenizmus bukásának, ám a hitélet területén tanúsított túlzott szigorral általában aligha vádolhatjuk a korszakot - írja az Acheologia. 
Júliusra megújul az Aquincumi Múzeum: a fejlesztések közt lesz rekonstrukció, virtuális élménytér, kilátódomb egyaránt. 
Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt nyoma az államalapítás-kor világi építészetének a Kárpát-medencében. Pedig igen, csak épp nem okvetlenül követ, vagy téglát kell keresnünk. 
Az 1545-ben épült Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély két zsindelytetős bástyája, valamint a tetőszerkezet 1000 négyzetmétere égett porrá. 
A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély tervezett megújulása, a KÖH nyilvántartásának revíziója és térinformatikai revíziója - csak néhány téma a lapból. 
Április 1-jén lesz húsz éve, hogy megalapították a Műemlékek Nemzeti (akkor még Állami) Gondnokságát. Interjú Varga Kálmánnal, az intézmény igazgatójával. 
Vasárnap este néhány helyen ismét égett a krasznahorkai vár. A szombati tüzet a rendőrség szerint két gyerek okozta. 
A 19. század második feléből származó, dekorációs célt szolgáló falfestményeket találtak a nagyváradi várban. 
Bár nem szemtanú jegyezte fel a budavári Nagyboldogasszony-templomban bekövetkezett katasztrófát, az eseménynek nyomai maradtak még több mint hatszáz év távlatából is. 
Húsz építményt le kellene bontani ahhoz, hogy a székelyudvarhelyi Székely Támadt vár falain a felújítási munkálatokat elkezdhessék. A Krónika.ro cikke. 
Valószínűleg egy 10-11. századi település szélére is sikerült rábukkanni az egri érseki palota kertjében folytatott feltáráson. Az Archeologia cikke. 
Az egri középkori székesegyház már a 16. század közepén súlyosan megsérült, ám az épület agóniája a 18. századig tartott. Az Archeologia cikke. 
A dégi Festetics–kastély Közép-Európában egyedülálló, másfél kilométer hosszú tavának leglátványosabb része, a kastéllyal szemközti tószakasz újul meg. 
A Maros partján fekvő Egrest ugyan könnyedén megtaláljuk a térképen, ám azt, amiről híres, még a helyszínen sem. Pedig itt temették el II. András királyt. 
Rendkívül változatos termékek kerülhettek ki abból a bronzöntő műhelytől, amely Visegrád központjában Zsigmond király korában működött - írja az Archeologia. 
Szenzációs eredményeket mutat be a Pécsett szerdán megnyílt kiállítás. Az új régészeti módszereknek hála egyre inkább talajbolygatás nélkül ismerhető meg a múlt. 
A kulturális örökség szakszerű megőrzését elősegítheti és garantálhatja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részvétele a felújítás előkészítésében és megvalósításában. 
Európai minőségű régészeti kiállítóhely található Detken. A település a múlt bemutatása iránt elkötelezett polgármesterének és a bányának köszönheti a kulturális kuriózumot. 
Valószínűleg már a 13. században kápolnát építettek Pécsett a székesegyháztól északra lévő területen, ahol később Miklós püspök híres Aranyos Mária kápolnája állt. Az Archeologia cikke és tanulmánya. 
A két, egymástól függetlenül megtalált albarelló, vagyis orvosságos edény hosszú utat járt be, míg végül a királyi palotában szemétbe vetették őket - írja az Archeologia. 
Bár a főúri díszkerteket általában barokk találmánynak tartjuk, már a középkorban is léteztek. Sőt, a gótika idején „kézikönyv” segített az építésben - írja az Archeologia. 
A tőr a középkor egyik legnagyobb tömegben használt fegyvere lehetett, ám talán éppen hétköznapi volta miatt kevésbé közismert a kultúrtörténete. Cikkajánló az Archeologia tartalmából. 
Archeologia – Altum Castrum Online címmel portál indul a középkoros régész szakma és az érdeklődő laikus olvasók számára. 
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája. 
Az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az Abasáron feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza. 
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak. 
Ülést tartott a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sajtóközleménye. 
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé. 
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója. 
Szűkös határidővel dolgoznak a szakemberek a pesti belvárosi plébániatemplom hosszhomlokzatainak felújításán: a műemléket a főváros augusztus 20-ig szeretné átadni. 
Élőlánccal tiltakoztak Kolozsváron a Mátyás-szobor megrongálása ellen. Temesváron alig egy hete a Dózsa-emlékművet rongálták meg. 
Az Örökségvédelmi Törvény tavaly elfogadott módosításának néhány elemét szeretné módosítani a Magyar Régész Szövetség. 
Tavaly a nyugati homlokzat újult meg. A szintén rossz állapotú hossz-homlokzatok és a szentély külső felújítására már készülnek a tervek. 
Nincs még egy technikai újítás, amely az elmúlt ezer évben annyira mélyrehatóan megváltoztatta volna a hadviselést mint a tűzfegyver – igaz, az ágyú csak az egyik eleme volt a korszakváltásnak. 
Folytatjuk a Kis magyar várhatározót – a középkori várak tatárjárás után bekövetkezett virágzásával, egészen az ágyúk elterjedéséig, ami gyökeresen átalakította a várépítészetet. 
A Zalaváron még csak részletében feltárt, vélhetően Karoling kori palota, Aba Sámuel királyi központja Abasáron, a gorsiumi régészeti park fejlesztése – ezek voltak 2011 legolvasottabb cikkei. 
A kárpát-medencei, középkori várak többsége rom csupán. Útmutató – a teljesség igénye nélkül –, hogy kiismerjük magunkat a falmaradványok és a várépítés fortélyai között. 
A szakemberek szerencsére végeztek a 14. századi lelet dokumentálásával, ám Magyarország eddig ismert legrégibb hajóroncsát már meg is csonkították. 
Elkészült a Ripa Pannonica világörökségi nevezési dokumentációja: 121 erődöt, őrtornyot, útszakaszt tartalmaz. Az emlékek harmada bemutatható lesz. 
Örökségvédelem és közfoglalkoztatás, a Danube Limes program, egy titokzatos női képmás sorsa, örökségünk a Salzkammergut nagy tavainál - csak néhány téma a lapból. 
Kvízzel bővült a Határeset-program: bárki próbát tehet, hogy mennyit tud a Kárpát-medencei épített örökség történetéről, sorsáról. 
Folyik a festőház építése az Aquincumi Múzeum területén – az épület szinte készen áll, már a freskórekonstrukciók készülnek. 
Megköttetett a második fontos megállapodás is ebben az esztendőben az örökségvédelem és egy nagyvállalat között. 
A Műemlékek Nemzeti Gondnokságához tartozó nyitott műemlékeket évente csaknem egymillió, zömmel belföldi látogató keresi fel. 
Abasáron a kora középkori, nagyrészt még feltáratlan romterület bemutatására készül az önkormányzat. Aba Sámuel egykori királyi központja egyedülálló az országban. 
Egykedvűség, széthordás, tehetetlenség – a Krónika.ro riportja szerint több oka van a Marosvásárhelyhez közeli kerelőszentpáli kastély romlásának. 
Rendkívül instabillá váltak a pécsváradi kolostorvár falai: a délnyugati sarok akár le is omolhat, ha nem erősítik meg a bástya felfalazásával. 
Hatalmas jelentőségűek azok a faragványok, amelyeket a pécsi várfal rekonstrukciós munkái során a bontott kövek közt azonosítottak a szakemberek. 
A számítógépes virtuális rekonstrukciók elterjedése kitágította a műemlékvédelem horizontját. A technikai fejlődés villámgyors – vajon kockáztatunk is vele? 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese szerint a Várkert bazár bejelentett felújítása a környezetére is rendkívül jó hatással lehet. 
Jól haladnak a fejedelmi palota restaurálásával a nagyváradi vár felújítását végző szakemberek, az épület homlokzata lassanként elnyeri végső formáját – írja a Krónika.ro. 
Bár az első magyar királyt és fiát tartjuk a legkorábbi magyar szenteknek, egy püspök és két felvidéki remete – ha csak néhány héttel is – megelőzte őket. 
Országos Műemléki Konferencia Baján, a csempeszkopácsi Szentháromság festmény elrablása és megkerülése, búcsú dr. Gerő Győző turkológustól - csak néhány téma a lapból. 
Megjelent a Fejér megye várait az őskortól a kuruc korig feldolgozó és bemutató kötet. Ez a könyv már a harmadik a sorban Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye után. 
Szükség volna a határon túli magyar vonatkozású temetők értékeinek összeírására, hiszen leltár híján azt sem tudjuk, mit kellene megóvni. 
Bár a határon túli magyar temetőknek Házsongárd szinte a jelképe, máshol sem jobb a helyzet, sőt! Legfeljebb nem tudunk róla. 
Véget értek a 2006 óta tartó feltárások a sárospataki várkastély parkjában. A páratlan ágyúöntő műhely maradványai már csak a bemutatásra várnak. 
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Szabadkával kapcsolatos akció leállítására szólítja fel a Váralja Szövetséget. 
Mint arról már beszámoltunk, virtuális rekonstrukcióval is várja a látogatókat a kisnánai vár új kiállítása. Megmutatjuk a 3D-s moziból a képeket. 
A komáromi Monostori erőd Klapka-termében látható a Közös tér – Közös örökség című kiállítás egészen december 1-jéig. 
Hetedik alkalommal rendezték meg október 24–én, az Építészfórum tizenegyedik születésnapján a Média Építészeti Díját. 
A legmodernebb virtuális rekonstrukciós eszközökkel is bemutatják a szakemberek a helyszínen a kisnánai vár történetét. Csütörtökön nyílik a páratlan kiállítás. 
Idén tíz éve, hogy az országgyűlés elfogadta az örökségvédelmi törvényt. A változó körülmények miatt új kidolgozására van szükség. 
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának építése és újjászületése, Szent Bertalan mártíromsága és zsindelytetők - csak néhány téma a lapból. 
A pécsváradi az egyik legkorábbi bencés apátság, a magyar gyógyászat és gyógyszerészet bölcsője, amely alapításának ezredik évfordulójára születhet újjá. 
A magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe követi a Magyarországi várak látványtérkép hagyományait, melyben Ferenc Tamás grafikái mutatnak be egy-egy műemléket. 
November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst. 
Abszurdnak tartják a régészek a parlamentnek benyújtott törvénytervezetet. Vélemény a Sírásók Naplója régész blogról és nyílt levél a miniszterelnökhöz. 
A határhoz közeli romániai Csanádon szinte semmi nem emlékeztet a hajdan itt állt város ezer éves múltjára. Egy kőkoporsó és majd százötven éves leírások idézik meg a püspöki székhelyet. 
Szeptember 30-án délután nyitják meg a Budapesti Történeti Múzeum új, Fény és árnyék című állandó kiállításának első részét. 
Három különböző korban is lakott település nyomaira bukkantak a régészek a Lévától tizenkét kilométerre nyugatra fekvő Újbars községben – tudósít az Új Szó. 
A jelenleg folyó beruházások után hamarosan megújulhat az Aquincumi Múzeum korábbi, északi rommezője is – legalábbis konkrét tervek lehetnek. 
Újabb örökségvédelmi programokat indít a kulturális tárca – jelentette be vasárnap az Európai Örökség Napja alkalmából Kelemen Hunor miniszter. A Krónika.ro cikke. 
Idén a székesfehérvári Városháza nagytermében rendezték meg a Kulturális Örökség Napjai megnyitó ünnepségét. 
A világörökség státusz elnyerésére terjesztik fel a csíksomlyói búcsút – döntött a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság. 
Idén először lesz látogatható a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Magyar Gyógyszerészi Kamara Dózsa György úti székháza. 
A siklósi vár és általában a műemléki helyreállítások, az egri érseki palota belső falkutatása, a sümegi vár turisztikai megújulása - csak néhány téma a lapból. 
Az egyházközség pályázata akár meg is kaphatja az uniós támogatást, ám az önrész biztosítása és a telekjogi problémák veszélyeztetik a beruházást. A Krónika.ro riportja. 
Hatalmas leletbőséget hozott az aquincumi romterületen a beruházást megelőző feltárás. A fal és padlómaradványok visszatemetése cikkünk megjelenésekor kezdődik el. 
Idén szeptember 17-18-án rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait. Bár a mottó 1000 magyar ház, ennél több helyszínre invitálnak. Kertész Margit szervező ajánlója. 
Százhetvenhét objektum lett műemlékileg védett szeptember 2-tól. A szakemberek szerint remény van a folytatásra. 
Növekszik az ügyintézés hatékonysága, csökken az ügykezelői időráfordítás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közszolgáltatásainak elektronizálása révén. 
A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők hozhatnak. 
Az idei Média Építészeti Díján az Építészfórum megváltoztatta a szavazás menetét. Több szakmai szálat fűztek a kiválasztásba, így született meg az előzsűri gondolata. 
Visegrád évszázadai – A római kor kezdete a Dunakanyarban címmel nyílt meg a Mátyás Király Múzeum kiállítása. 
Valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Arnulf keleti frank király és császár palotaépületének maradványaira bukkantak a régészek Zalaváron. 
Feltárták a régészek a zirci gótikus ciszterci templom felét – a főhajó egy része egy sírral és az északi mellékhajó azonban továbbra is a barokk fal és a 82-es főút alatt marad. 
A göncruszkai műhely a 2010-es nagy esőzések során megrongálódott, helyreállítására nincsen pénz. Lebontásra ítélték, a határidő augusztus 10-e. 
A napokban fejeződött be a műemlékvédő tábor a vajdasági Horgoson. A diákok munkája rendkívül hasznos volt, ám hivatalosan mégsem ismerik el. 
A dunai limes világörökség jelölés, a megújult királyi váró Gödöllőn, egy másik Mauthausen, a műemlékem.hu fotókiállítása - csak néhány téma az Örökség július-augusztusi számából. 
Egy, a magyarlónai református templomról szóló könyv nem csak az épület felújításában nyújtott segítséget, de a helybéliek is jobban átérzik a megjelenése óta a műemlék fontosságát. 
Arra biztatunk minden építész kollégát, mérettessék meg magukat a jó hangulatú baráti versenyen és jelentkezzenek nálunk! Az Építészfórum felhívása. 
Aba Sámuel életében balszerencsésnek bizonyult, halála után pedig a krónikaírók bántak vele mostohán. Valószínű nemzetségi központjának és temetkezési helyének feltárása sem sikertörténet. 
Egy „pokolraszállás” története és freskók egy felvidéki templomban: a középkor egyik legdrámaibb élettörténete lehetne, ha sikerülne összekapcsolni két személy életét. 
A hetedik századból származó duplasírt tártak fel a Csongrád megyei régészek Csanádpalota határában, az M43-as autópálya nyomvonalán zajló ásatáson. 
Július 15-én veszi kezdetét a három napos rendezvénysorozat. A bevételt a csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítják a szervezők. 
10-11. századi település nyomára bukkantak a régészek az egri érseki palota kertjének részleges feltárása során. A leletek valódi jelentőségét csak további feltárás tudná tisztázni. 
Az új időszaki kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor tanszéke hallgatóinak munkáit mutatja be. 
Augusztus végéig látható az Örökség galériában Mudrák Attila fotóművész kiállítása a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházról. 
Buzás Gergely vette át a MNM Mátyás Király Múzeumának vezetését. Elődje, a nyugdíjba vonuló Szőke Mátyás 47 éven át dolgozott Visegrádon. 
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 35., párizsi ülésszakán tárgyalt a két magyar helyszín megőrzési állapotjelentéséről. Újra kell jelentenünk, 2013 elején. 
A Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi fotógyűjteményének anyagából kiválasztott 24 képpár André Kertész korának New Yorkjába és Párizsába kalauzol. 
A mai Magyarország területén csaknem ezer történeti kertet ismerünk, mégis elenyésző azok száma, amelyek műemléki védettséget is élveznek. 
Egész őszig látható a KÖH Pince galériájában a műemlékem.hu 2010-es fotópályázatának kiállítása. Az NKA támogatásával létrejött tárlatot Entz Géza nyitotta meg. 
Tamási Judit, Németh Zsolt és Tőkés László közösen ismertette a határon túli magyar műemlékekkel kapcsolatos programot. 
Nyolc éven át folytatta határon túli műemléki programját a Teleki László Alapítvány. 2007 óta azonban tehetetlenek a pusztulással szemben. 
A kétarcú Belső-Erzsébetváros, a műtárgyfelügyelet tavalyi eredményei, revízió Pest megyében – csak néhány téma az Örökség júniusi számából. 
280 igen szavazattal és 22 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés a világörökségi törvényt június 14-én. 
Uniós szintű programmá válik az Európai Örökség cím. A kezdeti kormányközi megállapodás felsőbb szintre emelése a magyar uniós elnökség alatt vett kedvező fordulatot. 
2011. június 22-én, szerdán, 17 órakor kerül sor a műemlékem.hu 2010-es fotópályázatából összeállított kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A kiállítás az NKA támogatásával valósul meg. 
Valószínűleg a hónap közepéig folynak a feltárások a keszthelyi Fő téren. Eddig több kiemelkedő lelet is előkerült. Dr. Vándor László írása. 
A visegrádi Salamon-toronyban látható a szíriai Margat várának történetét és kutatását bemutató kiállítás. A magyar misszió kiemelkedő munkát végzett. 
2010-ben története legaktívabb évét élte meg az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület. Idén a financiális háttér azonban kétségbeejtő. 
A nyírbátori várkastélyban nyílt kőtár-kiállítással azt is igyekeznek bebizonyítani, hogy korántsem feltételezések alapján állították helyre az épületet. 
Bár a finanszírozás nem változott, az általános költségcsökkentő program átalakítását követően ismét hat napon át várják a látogatókat. 
A tradíció szerint a Múzeumok Majálisán adták át az Év Múzeuma díjakat. Első ízben az Év Kiállítása is elismerést kapott. 
Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Tamási Judit, a KÖH elnöke és Mihályfi László, a tárca főosztályvezetője számolt be a törvénytervezetről. 
A Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. május 21-22-én tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Múzeumok Majálisát. Csaknem 120 múzeum költözik majd be a Múzeumkertbe. 
A helyreállított dunaharaszti Laffert-kúria, a Kulturális Örökség Napjai, a TÉKA-projekt, a salzburgi Mozart-ház - csak néhány téma az Örökség májusi számából. 
Elsősorban a Szent György téri ásatásoknak hála sokkal többet és mást tudunk már Buda középkori történelméről, mint korábban. 
Jogerős ítéletében semmisnek mondta ki a Fővárosi Bíróság az ötödik kerületi Bécsi utca páros oldalára tervezett ingatlanfejlesztő projekt első- és másodfokú elvi építési engedélyét. 
Kána még a középkorban elpusztult, most templomának alapfalai mellé emlékművet terveznek, hogy felhívja a figyelmet az egyik legnagyobb feltárt Árpád-kori településre. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség galériájában tekinthető meg immár a Közös tér – Közös örökség című kiállítás. 
Az örökségvédelem, mint a válságkezelés eszköze, Vas megye műemlékei revízió alatt, vasúti épített emlékek – csak néhány téma a lapból. 
A kuratórium alakuló ülésével hivatalosan is munkához látott a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására Alapítvány. A cél Magyarország tudományos leírása. 
A Műemléki világnap alkalmából került sor a műemlékem.hu versenyének díjátadására. Az eseményt beszélgetés, fórum követte. 
Kastély- és műemlék-látogatásra szóló éves bérletet bocsát ki a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2011. április 18-án, a Műemléki Világnapon. 
Gerevich László születésének századik évfordulóján kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban a szakember középkori kutatásairól. 
A társaság választmánya az április 7-i ülésen választotta meg – szokás szerint négy éves mandátummal – az új elnököt. 
Hamarosan kivitelezési szakaszba lép az Aquincumi Múzeum legújabb beruházása: a fejlesztések a turisztikai vonzerőt hivatottak fokozni. 
Hamarosan több új, elsősorban a látogatók kényelmét és az emlékek értelmezését segítő épület születik Gorsiumban, a háromszor elpusztult római városban. 
Napokon belül kezdetét veszi a Határeset, a Kárpát-medence közös épített örökségét felderítő program. 
Sürgős és többirányú lépésekre van szükség, hogy sikerüljön megakadályozni a kolozsvári Házsongárdi temető további pusztulását – állítja Entz Géza. 
Már lehet jelentkezni az idei Kulturális Örökség Napjai helyszínei közé. A programsorozat 2011-es központi témája az 1000 magyar ház. 
Ercsi monostorának köveit találták meg a szakemberek a szigetújfalui barokk kori templom falában. Az épület ugyanis javarészt a középkori apátságból épült. 
A Kárpát-medence épített öröksége, a műtárgykiviteli rendszer tapasztalatai, nemrég megtalált középkori templom Perkáta mellett - csak néhány téma a tartalomból. 
Az elhúzódó válság miatt gyakorlatilag szünetel Szabadka történelmi belvárosának bontása. A városátépítési terveket szerencsére most a politikai számítás is mérsékelheti. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Államvasutak Zrt. a vasúti építészeti értékek megőrzése érdekében együttműködési megállapodást írt alá március 9-én. 
Az alulfinanszírozottság és a társadalmi beágyazódottság hiánya miatt a huszonkettes csapdájába került a műemlékállomány egy része - állítja Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese. 
Hamarosan remélhetőleg múzeumként lesz látogatható a csepeli Csillagtelepen található vezetési pont, vagyis föld alatti bunker, amely teljes berendezésével maradt fenn. 
Hivatalosan is megszervezi a kapcsolatait a civil szervezetekkel, magánszemélyekkel a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Munkájukat jelenleg is 700 önkéntes segíti. 
A páratlan utcarészlet nem csupán a város kevéssé ismert látványossága, de a föld alatt választ kapunk arra a kérdésre is, hogy tényleg földrengés semmisítette-e meg Savariát. 
Bár valóban ismét rábukkantak olyan kövekre, amelyek Nagyvárad középkori székesegyházához tartoztak, túlzás azt állítani, hogy előkerült a legendás épület. Hiszen nem is veszett el. 
Komárommal különösen az elmúlt bő másfél évszázadban járatott meg mélységet és magasságot egyaránt a történelem hullámvasútja. 
A komáromi tisztipalotán olvasható ma is Ferenc József jelmondata, a Viribus Unitis (egyesült erővel, magyarosabban egységben az erő), amely rávilágít a város hanyatlásának egyik okára is. 
Hátravannak még a belsőépítészeti munkák, majd a kiállítás berendezése – ezután nyithatja meg a kapuját a szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház. 
Az UNESCO - ICOMOS szakértői misszió jelentése a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínről. Mi az, amire szükség volna? 
Döntött a zsűri, hogy melyik kép a műemlékem.hu 2010-as fotópályázatának győztese. A zsűritagok a tizenkét általuk választott hónap képét pontozták. 
A jó ügy, a bemutatkozás, vagy a mézes sütemény tette meg a hatását? Elsöprő fölénnyel győzött a szemerjai (Sepsiszentgyörgyhöz tartozó falu) ház a Balsorsú Műemlékek Bálján. 
Megjelent az Örökség idei első száma. A Ripa Pannonica, a pécsi középkori egyetem, a Gödöllői Királyi Kastély... Csak néhány téma a lapból. 
A németújvári ferences templom és rendház alatti kriptában őrzik a Batthyány-család tagjainak földi maradványait. Ez a legnagyobb sírbolt az országban a Császári kripta után. 
Eddig csupán négy és fél megyét és a budai kerületeket mérték fel a műemléki topográfia módszerével a szakemberek. Ám sajnos már ezek a felmérések is jórészt elavultak. 
Döntött a bizottság, mely jelöltek mérkőzhetnek meg egymással február 5-én a Balsorsú Műemlékek – immár tizedszerre megrendezett – Bálján. 
Kissé tán túlzás a cím, hiszen a háromból kettő kastély. Bár a kismartoni épület is egy erődítmény átépítésével nyerte el mai formáját. És nem csak ezért különleges. 
Negyven millió forinttal nagyobb keretből gazdálkodhat 2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap Építőművészeti Szakmai Kollégiuma a tavalyinál. 
Három település nem csatlakozott a limes világörökség magyarországi szakasza programjához – közülük egynek a hiánya később komoly gondot okozhat. 
Január végéig látogatható a Közös tér - Közös örökség című kiállítás a pécsi székesegyház altemplomában. 
Továbbra is szükség volna a határon túli emlékek támogatására, az állam és a magánemberek szintjén is – állítja Entz Géza, a kultúráért felelős államtitkár szakmai főtanácsadója. 
Csaknem félezer embernek köszönte meg egyenként és személy szerint a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója a lovarda és a barokk istálló felújítását. 
Kidolgozták a törvényjavaslatot, lezárult a tárcán belüli egyeztetés is. A világörökségi törvény 2012. január 1-jével léphet valószínűleg hatályba. 
2011. január 1-jétől hatályos a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló Kormányrendelet. 
Lendva 1920-ig a magyar királysághoz tartozott – történeti épületeit azonban csak 2000 után dokumentálták igazán részletesen. S nem szlovén, hanem magyar szakemberek. 
A mohácsi csata virtuális rekonstrukciója, a gödöllői kastély Horthy-bunkerének titokzatos jelei, szabadkőművesek a dégi kastélyban - ezek voltak 2010 legolvasottabb cikkei. 
Az elmúlt hónapok felújítási hullámát ismerve azt gondolnánk, hogy a gödöllői kastély teljes egészében megújult, ám valójában eddig alig több mint a felét állították helyre. 
Szakemberek, civilek, szervezetek kaphatják a díjakat a műemlékek, illetve a régészeti örökség megőrzéséért. A jelölési határidő: 2011. január 28. 
Egy dinasztia genetikai vonala - legalábbis férfiágon - akár meg is szakadhatott anélkül, hogy a kortársak tudtak volna róla. 
Francia kutatók 10 hónapos munkával azonosították az 1610-ben meggyilkolt IV. Henrik 200 éve elveszett fejét. A magyar szakemberek egyhamar aligha számolhatnak be hasonló sikerről. 
Megnyitották a Magyar Nemzeti Múzeumban a szíriai Margat várának történetét és kutatását bemutató kiállítást. A tárlat korábban Pécsett volt látható. 
Immár tizedik alkalommal rendezik meg 2011. február 5-én a Balsorsú Műemlékek Bálját. A szervezők várják a „legbalsorsúbb” címre és persze a báli bevételre pályázó jelölteket. 
A telente kevéssé látogatott kiállítóhelyeknek évszaktól függetlenül nyitva kell lenniük. Az ideiglenes zárva tartáshoz a jogszabályi környezetet kellene módosítani. 
Lassan egységes történetté áll össze Johannes lapicida, azaz János kőfaragó mester páratlan karrierje. 
Megjelent az Örökség 2010. decemberi száma. Nyírségi műemléki séta, Somogy védett épületei, régészeti topográfia – csak néhány téma a lapból. 
Magyarország uniós elnökségére készülve bemutatták a tanácskozások helyszíneit a nagyköveteknek a Gödöllői Királyi Kastélyban. 
Zajta az ország egyik legkeletibb települése. Templomában középkori fülkékre és falkép maradványaira bukkantak a hetekben a szakemberek.
Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az eddigi megbízott elnököt, dr. Tamási Juditot kinevezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökévé – tudatta a hivatal honlapja.
Az egykori OMVH volt elnöke, a kultúráért felelős államtitkár főtanácsadója szerint, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, három évtized alatt eltűnhet az épített örökség jó része. 
Sokan kételkedtek amikor elkezdődött a gödöllői kastély lovardájának és barokk istállójának felújítása, hogy készen lehetnek-e a decemberi határidőre. Már az átadás küszöbén járnak. 
A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség dokumentumait tartalmazta. 
Átadták a sopronbánfalvai, egykori bencés-karmeltita kolostor magánerőből felújított épületegyüttesét. A több száz éves falak közt a hajdani cellák várják a meditálni vágyókat. 
A tervezett ütemben haladnak a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen az új, hatalmas Szent Koronát idéző fogadóépület építésével. Jövő tavasszal már birtokba vehetik a látogatók. 
Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy megtalálják a kertben a gödöllői kastély gigantikus lószobrát, a műszeres vizsgálat szerint nem nyelte el a föld - vagy legalábbis nem ott.
Csütörtökön nyitják meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Segélykiál(lí)tás - Vörösiszap Katasztrófa 2010 című jótékonysági tárlatot. A teljes bevétel a devecseri károsultaké lesz. 
Megjelent az Örökség 2010. novemberi száma. Székesfehérvár, Pécs, Gyulafehérvár – csak néhány helyszín a lapból. 
Mire a középkor végére jórészt elfogytak a kibányászható ókori romok, jöttek a törökök és a reformáció, ez pedig újabb forrásokat nyitott meg a kőbányászok előtt. Folytatjuk a cikket. 
Dr. Gyermek László a helyszínen, rajzokon örökítette meg 1945-1948 közötti szovjet fogságát. A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2011. január 9-ig látható. 
Egy jól faragott kő, vagy megfelelő tégla akár a római kortól „utazik” épületről épületre. Buzás Gergely régész-művészettörténész és a magazin szerkesztőjének írása. 
A Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertje a kolozsvári házsongárdi temető. A csupán területileg védett sírkert értékei szinte hétről hétre fogyatkoznak. 
Elsősorban műemlékvédelmi szakemberek vettek részt az ICOMOS MNB Kulturális Turizmus Szakbizottsága által szervezett látogatáson a Gödöllői Királyi Kastélyban. 
A virtuális csatarekonstrukció tudományos és pedagógiai szerepe mellett szórakozásnak sem utolsó: néhány paraméter megváltoztatásával akár meg is nyerhetjük a mohácsi csatát. 
Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy a helyükön maradhattak a nagyrészt elpusztult szegedi vártemplom kapuzatának faragványai, a feltárás – ebből a szempontból – csalódást okozott.
Az elmúlt évek legjelentősebb szentföldi régészeti feltárása folyik a szíriai Margat várában. A johannita erődítményben dolgozó magyar misszió eredményeiről számol be a pécsi kiállítás. 
A gödöllői kastély muzeológusai Grassalkovich I. Antal kedvenc paripájának szobrát keresik: a legenda szerint a kastély személyzete ásta el a kertben, hogy megmentse. 
Néhány hete már rendes nyitva tartási időben látogatható az esztergomi Vízivárosban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. Az épület másfél évtizede még egyszerű, földszintes ház volt csupán. 
A határon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megmentése és fenntartható fejlesztése nemzetpolitikai kérdés. A KÖH elnökének konferenciát megnyitó beszéde. 
Kedden nyitják meg a Budapesti Történeti Múzeumban az Erdély ezeréves püspöksége című kiállítást. A tárlat a gyulafehérvári székesegyház kutatását, helyreállítását követi nyomon. 
Magyarország történelmének valószínűleg leggyorsabb felújítása folyik a gödöllői kastélyban. A Térfotó-galériában virtuális sétát tehetünk a megújuló falak között. 
Már olvasható az Örökség legújabb, szeptember-októberi száma. Interjú a KÖH elnökével, beszélgetés a Világörökség jövőjéről, harangtörténet - csak néhány téma a tartalomból. 
Az 1932-es árvíz mosta ki az aradi vértanúk földi maradványait - legalábbis azokét, akiknek a holttestét a bakó lefizetésével nem sikerült a családjuknak hazavinni. 
Talán már jövőre elkezdődhet a Keszthely melletti Fenékpuszta rehabilitációja. A római kort és a 18-19. századot egyaránt megidéző terület évtizedek óta csak vegetál. 
Mit tehetünk a rom-műemlékek megőrzése és bemutatása érdekében? Buzás Gergely régész-művészettörténész írása.
Hatalmas érdeklődés kísérte „Az arisztokrácia porcelánja” című kiállítás megnyitását a Gödöllői Királyi Kastélyban. Ez az első tárlat a felújított Rudolf-szárnyban. 
Életének 84. évében 2010. szeptember 25-re virradó éjszaka elhunyt Bak Jolán, a fertődi Esterházy-kastély nyugalmazott igazgatója, aki 1947-től élt a műemlékegyüttesnek. 
A visegrádi királyi palotában megnyitott kiállítás a méltatlanul kevéssé ismert magyar Anjou királyok időszakát idézi meg, a kort, amikor az ország Közép-Európa vezető hatalma volt. 
Kis túlzással éjjel-nappal dolgoznak a gödöllői kastély lovardájában és barokk istállójában a felújításon. A határidő ugyancsak szoros: ez év december 31-e. 
A közösségi terek mellett lakásokat is kialakíthatnának a kistarcsai internálótábor megmaradt épületeiben. A település közepén lévő komplexum jelenleg kihalt, bejutni csak engedéllyel lehet. 
Vasárnap sor került a Gödöllői Királyi Kastélyban a közös fotópályázat díjátadójára. A négy győztes alkotás a díszlépcső mellett kapott jó néhány hétre helyet. 
Tényleg sok műemlékünk van? Az a műemlék, ami annak látszik? Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének és a magazin szerkesztőjének írása. 
Hamarosan megjelenik Kresz Albert fotóművész új albuma a komolyzene meghatározó alakjairól. 1967-től a '90-es évekig örökítette meg a muzsikusokat, most egy szent szobrai nyomába eredt. 
Elkészült az a lista, amelyben a Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozó helyszíneknek megtalálhatóak a koordinátái. Így akár gps-szel is navigálhatunk a célpontok között. 
A koncertidény lezárultával elkezdődik a fertődi Esterházy-kastélyban a díszudvar rekonstrukciója is. A munkálatok alatt a műemlékegyüttes – ha nem is zavartalanul, de – látogatható. 
Az UNESCO és az ICOMOS szakértői missziója tájékozódik majd másfél hét múlva a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínen. 
Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap az érdeklődő. 
A településszintű védelem – színe és fonákja címmel járják körül a témát magyarországi és határon túli tapasztalatok tükrében a XVII. Békési Népi Építészeti Tanácskozáson. 
Szinte teljesen elkészültek Sopronban a Fő tér rekonstrukciójával. A Tűztorony tövében megtalált római kori utat a föld alatt tennék láthatóvá és bejárhatóvá. 
A pályázati határidő letelte után alig néhány órával már összeült a zsűri a Gödöllői Királyi Kastélyban, hogy döntsön: mely képek lettek a legjobbak a négy kategóriában. 
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, királyok temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása. 
Szeptember első hétvégéjén birtokba vehetik a látogatók a visegrádi történelmi játszóparkot. A park hagyományokat, kreativitást és a képzőművészetet ígér. 
Talán túlságosan szem előtt volt Sajószentpéter református Nagytemploma, mert az elmúlt évszázadban nem vizsgálták meg alaposan. A műemléki falkutatásra a napokban kerül sor. 
Ezúttal nem akadályozott senkit a havazás, hogy eljusson a Gödöllői Királyi Kastélyba a fotópályázatra. A meghirdetettel ellentétben négy kategóriában is várjuk a képeket. 
Olvasható az Örökség július-augusztusi száma. A természeti környezet pusztulása, Tájhasználat és tájátalakulás, Tájkép és magyar hadtörténelem – néhány cím a tartalomból. 
A frank birodalom keleti bástyája, a szláv írásbeliség egyik bölcsője, majd mocsárvár, amelyet a török nem tudott bevenni - Zalavár sorsát csupán a békésebb 18. század pecsételte meg. 
Biblia helyett tisztítószerrel, porszívóval, felmosó- és porronggyal érkeztek a hívek a türjei templomba. A nagytakarítással remélhetőleg új fejezet nyílik a páratlan műemlék történetében. 
Augusztus 29-én vasárnap délelőtt megnyitják a felújított Rudolf- és Gizella-szárnyakat a Gödöllői Királyi Kastély és a műemlékem.hu közös fotópályázatának résztvevői előtt. A fotózáshoz előzetesen regisztrációra van szükség! 
Ha az igazi olasz reneszánsz kőfaragványaira vagyunk kíváncsiak, nem kell Itáliáig utaznunk: eredeti faragványokat láthatunk az ország északkeleti csücskében is, Füzérradványban. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalása a Drechsler-palota (Budapest, VI. Andrássy út. 25.) kérdésében.
Egy templom a szlovák határ közelében, amely különlegessége mellett is a kis falusi templomok mindennapi gondjaival küzd. Látogatás az egyetlen magyar ikerszentélyes templomban. 
Augusztus 7-8-án Barokk Kastélynapokra várják az érdeklődőket a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az új fotópályázatra augusztus végén kerül sor műemlékegyüttesben. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalása a Budapest, V. kerület Bécsi utcai tervezett ingatlanfejlesztés kapcsán.
Huszonegy új jelölés elfogadásával 911-re nőtt a Világörökségi Helyszínek száma az UNESCO Világörökség Bizottságának brazíliai ülésén. Sikertörténet? Vagy talán túlságosan is az?
A pesti Bécsi utcában tervezett radikális bontás és a tervezett új épület aggasztja a nemzetközi műemlékvédelmi szakmai civil szervezetet. 
Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás – a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma az oka.
A nemzeti erőforrás miniszter felmentette tisztségéből Dr. Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét. Az elnöki teendők ellátásával Dr. Tamási Juditot bízta meg. 
Körárok nyomát mutatta ki a próbafúrás a százhalombattai földvár bronzkori rétegének legmélyén. A település egy részét, vagy egy szentélyt kerített körbe? A válaszra még egy évtizedig várni kell. 
Ugyan átadták a Gödöllői Királyi Kastély megújult Gizella- és Rudolf-szárnyát, azonban egyelőre nem fogadnak látogatókat. A nyitáshoz 18-20 millió forint hiányzik. 
Már olvasható az interneten az Örökség júniusi száma. Adalékok az Örökségvédelmi Hivatal munkáját és egyben a gazdasági fejlesztő szándékot akadályozó tényekhez - a KÖH elnökének írása. 
Ma ér Dunaszekcsőre a Legio Brigetio csapata. A tizenegy vállalkozó szellemű légiós július 3-án indult el Komáromból, hogy gyalog tegye meg a több mint 300 kilométeres utat. 
Kettőszáz-negyvenezer forint felajánlást tettek a vasárnap esti, Gödöllői Királyi Kastélyban tartott jótékonysági koncert vendégei az árvíz- és viharkárokban megsérült műemlékek javára. 
A Legio Brigetio tizenegy tagjának több mint háromszáz kilométeres felvonulása teljes harci díszben a Római Birodalom egykori határát, a limest (ripa) követi. 
Elhunyt Horler Miklós professzor, műegyetemi tanár, az OMH volt elnökhelyettese. A temetése 2010. július 19-én, hétfőn 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben. 
Közvetlen károkat nem okozott az árvíz az edelényi kastélyban, azonban a felújítás alatt álló barokk épület pincéjében még most is magasan áll a talajvíz. 
Július 11-én vasárnap este hét órakor jótékonysági hangversenyt szerveznek a Gödöllői Királyi Kastélyban a tavaszi, nyár eleji áradásokban, viharokban megsérült műemlékek javára. 
Csütörtökön hajnalban összedőlt a Bács-Kiskun megyei Felsőszentiván műemlék szélmalma. A helybeliek már a visszaépítését tervezik. 
Ugyan Abaújváron a földcsuszamlás miatt nem sérült meg a műemlék templom, a földvár több szakasza is beomlott. 
A nemzetközi Borostyánkő Expedíció célja a római kor emlékeinek népszerűsítése a hajdani útvonal mentén, a Balti-tengertől egész az Adriáig. 
Hungaria Sacra – Öltöztetős ábrázolások, szakrális textilek Magyarországon címmel nyílt kiállítás a balassagyarmati Palóc Múzeumban. 
A Szent Korona és a Szent Jobb után Magyarország harmadik legfontosabb, kiemelt nemzeti ereklyéje Szent László hermája, amelyet a török kiűzése óta őriznek a győri székesegyházban. 
Kevesebb mint tizenkét hónap leforgása alatt három komoly szakmai díjat is kapott a gyöngyösi Mátra Múzeum: a sikerhez a szerencsén kívül jókora munka is kellett. 
Szakértők, geológusok segítségét várják Abaújvár lakói, hogy megtudják, mekkora a baj és miként lehetne megállítani a települést veszélyeztető földcsuszamlásokat. 
A többször is kitüntetett pápai Kékfestő Múzeumból tavaly decemberben bocsátották el az utolsó dolgozót. A munkatársak azóta társadalmi munkában tartják nyitva a múzeumot. 
Elhunyt Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője. 
Már olvasható az interneten az Örökség májusi száma. Drégely-vár feltárásának eredményei és állagvédelmi munkái, Lovasberény feltámadása és egy cipőbolt emlékezete. 
A Koronázási Hétvége programjain belül szombaton ismét elhelyezik a Gödöllői Királyi Kastély déli előkertjében Erzsébet királyné két kedvenc kutyájának a sírkövét. 
Siker koronázta a kutatást Szegeden: a régészek csaknem három méteres mélységben rábukkantak a vár északi falára. Középkori és újkori maradványok egyaránt előkerültek. 
Csaknem hatvan önkéntes segített füvet vágni, bozótot irtani az abaújvári földvár területén a Szeretethíd református önkéntes naphoz csatlakozva. 
Megújult Möller István síremléke: a műemlékvédő-építészre születése 150. évfordulója alkalmából koszorúzással emlékeztek a Farkasréti temetőben. 
A római kori Borostyánkő-út egy szakasza is előkerült Sopronban a Fő tér rekonstrukciója során: a szakemberek most a bemutatásának lehetőségét mérlegelik. 
Védett épületek Dombóváron címmel nyílott meg Németh Gabriella, Sebrek Zsuzsa, Sebrek Csaba és Tilinger Sándor csaknem háromszáz képét bemutató tabló-sorozata. 
A Szent Korona formáját idéző fogadóépülettel gazdagodik a Mohácsi Történelmi Emlékhely: az építkezés június közepén kezdődik Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész tervei alapján. 
Egyszer már megtalálták a festőlakást Aquincumban, de a szakemberek attól tartottak, hogy a lőtér építésekor minden részlete megsemmisült. Ám épen maradt a római kori pince is. 
Hamarosan látogatható lesz az a bunker, amelyet Horthy Miklós számára építettek a gödöllői kastély kertje alatt. A létesítménynek van olyan titka, amelyet eddig nem sikerült megfejteni. 
A műemlékem.hu magazin egyik első riportja számolt be arról, hogy római kori sírépítmény köveire bukkantak a régészek a 11. kerületben. Most már azt is tudjuk, hogyan nézett ki a síremlék. 
Ugyan évszázadokra elveszett, ma már ismét a település fölé magasodik a solymári vár. A helyszínen a romjai láthatók, ám Szalay Gábor építész elkészítette az egykor virágzó erősség virtuális modelljét. 
Már olvasható az interneten az Örökség áprilisi száma. Képzelt veszélgetés Möller Istvánnal és Zsigmond király „európa parlament”-je a budavári Duna-parton. 
Megkezdődött Sárospatakon a még feltárás alatt lévő páratlan ágyúöntő műhely falainak konzerválása. A romterület fölé nemrég ideiglenes védőtetőt építettek. 
Tavaly július 1-jén kezdték el a Gödöllői Királyi Kastély helyreállításának most is folyó ütemét: az ennek keretében megújuló kastélyparkot a hétvégén már birtokba vehették a látogatók. 
Harminckilencezer négyzetméter, rajta tizenkilenc műemlék, s mintegy kétszáz védett műtárgy. A pécsi Zsolnay-gyár még meglehetősen ostromállapotot mutat. 
A Grassalkovich II. Antal idején épült gödüllői színház száz esztendőre elveszett, s csupán egy 1986-ban bekövetkezett balesetnek hála találtak ismét rá. 
Két ásatási szelvényt nyitnak a régészek Szegeden, hogy a hajdani vár északi és déli főfalát azonosítsák. Az erődítményt rég elbontották, ám már felrajzolható a belváros térképére. 
Az ICOMOS nemzetközi műemlékvédő szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága ismét három díjat, illetve három citromdíjat osztott ki a Műemléki Világnap alkalmából. 
Történelmi játszópark épül a visegrádi királyi palota előtt – az MNM Mátyás Király Múzeuma olyan létesítményt tervezett, ahol a történelmi hagyományok, a kreativitás és a képzőművészet is jelen van. 
Második alkalommal vehették át a műemlékem.hu győztes játékosai a díjaikat a Műemléki Világnap központi ünnepségén Mezős Tamástól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől. 
Csaknem kétszáz műemlékbe várják a látogatókat a hétvégi világnapi akció keretében. A listát végigolvasni is nehéz, nem hogy választani. Tíz biztosnak ígérkező tipp következik! 
Pénteken nyílt meg a Van új a föld alatt című kiállítás az Aquincumi múzeumban. A tárlat – immár tizennegyedik alkalommal – mutatja be a BTM legszebb, legérdekesebb ásatási leleteit. 
Az április 19-i, hétfői ünnepség után emlékülésen méltatják majd az előadók Möller István építész munkásságát születésének 150 évfordulóján a Budapesti Műszaki Egyetemen. 
Árpád-kori templomok, műemlékfürdők, borospincék kapuit nyitják meg április 17-18-án. Összesen kétszáz műemlékben várják a látogatókat a világnap alkalmából. 
Ugyan ma csodájára jár a világ a kazanlaki „királyok völgyéből” előkerült leleteknek, a páratlan bulgáriai temetkezések nagy részét már kifosztották a kutatók megérkezése előtt. 
Havonta tízezernél is több nézője lehet a január 30-i kastélyfotózás győztes képeinek: a fotók a díszlépcső mellett kaptak helyet a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Amikor 1906-ban eltemették II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban, senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva külföldön lesz a város. 
Április 4-én, vasárnap lesz a Gödöllői Királyi Kastélyba januárban szervezett amatőr fotópályázat díjátadása. A négy győztes kép készítői tárgyjutalmakat és "örökbelépőt" vehetnek át. 
A somoskői vár akár a jelképe lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el. 
350 millió forintos uniós támogatásból finanszírozzák a siroki sziklavár fejlesztésének és hasznosításának első ütemét. A munkálatok elindításáról hétfőn tartanak sajtótájékoztatót a helyszínen. 
Döntött a kormány: a Gödöllői Királyi Kastély fejlesztésének újabb ütemeként elkezdődhet a lovarda és a barokk istálló felújítása. A beruházás tervezett költsége mintegy egymilliárd forint. 
650 ezren tekintették meg Japánban a bécsi Kunsthistorisches Museum és a Szépművészeti Múzeum közös kiállítását. A műveket Tokyóban és Kyotóban láthatta a nagyközönség. 
Óbuda középkora szinte nyom nélkül pusztult el, bár a vár falai egész a 17. századig álltak. A korábbi ásatási eredmények alapján három impozáns gótikus épületét is sikerült rekonstruálni. 
1971-ben a pártbizottság utasítására tették a földdel egyenlővé az érdi kastélyt. A klasszicista és a középkori falak egyaránt elvesztek, ám az emlékek egy része ma is megtalálható a föld alatt. 
A Melange Galéria után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal galériájában mutatkozik be csütörtökön a híres esztergomi falképek hányatott sorsát is bemutató kiállítás. 
Mire jó a testvérvárosi kapcsolat: az elmúlt évek egyik legrangosabb kiállítása nyílt Nagykanizsán. Az aranykincsek egy több mint kétezer éve letűnt világról mesélnek. 
A legendás T-modell magyar tervezőjének egyedülálló emléke található Makón egy épület falán: igaz, tán nem sokáig, hiszen pusztulnak a Ford márkakereskedés falképei. 
A Kresz Albert fotóművész vezette zsűri március 11-én ült össze, hogy kiválassza a négy győztes képet a több száz közül, amelyet a kastélyfotózáson készítettek a pályázók. 
Március 11-én átadták Székesfehérváron a megújult Árpád-fürdőt. A szecessziós műemlék épület egyre romló állapota miatt sokáig a belváros egyik szégyenfoltja volt. 
Sikeresnek bizonyult az Aquincumi Múzeum pályázata, amelyet a Közép-Magyarországi Operatív Programban turisztikai vonzerő fejlesztésére nyújtottak be. 
Műemléki Világnap 2010: „Rejtett kincseink” jegyében Turisztikai akciónap hazánk műemlékeinek népszerűsítésére a Fesztiválok Évében. Időpontja: 2010. április 17-18. 
Március 12-én nyílik meg a komáromi Klapka György Múzeumban a Klapka-légió tisztjeiről készült fotók tárlata. Az 1866-os katonai felvonulás a Szabadságharc utolsó "hadjárata" volt. 
A hontszentantali Koháry-Coburg kastélyról, a szentesi kazánházról, egy sávolyi késő római telepről és a Duna-Ipoly térség hajóleleteiről is akad olvasnivaló. 
Megújult az egri várban található kőtár teteje. A korábbi már jó ideje beszakadással fenyegetett. A beavatkozásnak hála megmenekültek a középkori faragványok. 
Nem csak Sopron középkorát ismerik meg jobban a szakemberek a bencés (más néven Kecske-) templom felújítást megelőző régészeti feltárásán: az épület a hajdani Borostyánkő-út mellett áll. 
Mi az eredeti? Az egri Buttler (más írásmód szerint Butler) -háznál kompromisszumos megoldás született a mai ízlés, a városépítészet és a tudományos kutatás eredménye közt. 
Már márciusban dönthet a kormány a Gödöllői Királyi Kastély rekonstrukciójának következő üteméről. A kiviteli tervek készen vannak, a lovarda és a barokk istálló még az idén megújulhat.
A megfelelő világörökségi törvény mielőbbi megalkotását sürgeti felhívásában a nemzetközi műemlékvédő szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége. 
A többi között a falusi örökségvédelemről, a magyarvistai falképekről, a majki remeteség megújulásáról, a zsámbéki rakétabázisról olvasható cikk az Örökség januári számában. 
Hamarosan működőképes lesz a Magyarországon egyetlen megmaradt Nimród – a második világháborús páncélozott légvédelmi gépágyút a budapesti Petőfi-laktanyában újítják fel. 
A BTM a főváros területén az eddigi legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A leletanyag egy részét tavasszal kiállítják az Aquincum Múzeumban. 
Az abaújvári templom hatszáz éves, Szent Bertalant ábrázoló freskója menekül meg az enyészettől a Balsorsú Műemlékek Bálja közönségszavazatai alapján. 
Nem sokkal a temetések után már fel is dúlták az avar temető sírjait a 7-8. században. Ám így is bőséges leletanyagot: övvereteket, kardokat, fülbevalókat találtak a többi között a régészek. 
Egy falkép felfedezésének és eddigi restaurálásának története: a szerzők meggyőző bizonyítékokat sorakoztatnak fel, hogy Botticelli volt az esztergomi palotában a falképek alkotója. 
Hatvanhét ezüst tallért rejtett el valaki Hódmezővásárhelyen a tizenöt éves háború (1591-1606) vége felé. A régészek lakossági bejelentés alapján mentették meg a leletegyüttest. 
Öt védett, vagy éppen védtelen, de mindenképpen megmentésre váró épített emlék: egy miskolci faportál és egy korábban ellopott pinnyei Madonna szobor is a bálozók jóindulatára vár február 6-án, szombaton. 
Hiába a havazás, száznál is többen gyűltünk össze szombaton a gödöllői kastélyban. A fotózás utáni pályázat elkezdődött, tavasszal pedig újból kastélybejárásra és fotózásra kerül sor. 
A január 30-i rendezvényhez pályázat kapcsolódik, a feltöltött képek közül a Kresz Albert fotóművész vezette zsűri választja majd ki a legjobbakat. Összesen négy fotót díjaznak majd. 
Öt jelölt mérettetik meg a nagyközönség előtt február 6-án, a Balsorsú Műemlékek Bálján: az abaújvári templom freskója után egy kőszegi kápolna és egy dobri présház mutatkozik be a magazinban. 
Tizenkét műemlékes, régész, művészettörténész, építész összetanakodék, hogy magos Déva várát feltárnák és bemutatnák... Az eredeti ballada jobban kezdődött, s ez még rosszabbul folytatódik. 
Az Aquincumi Múzeum, kapcsolódva a Magyar Kultúra Napjához, január 22-én mutatja be R. Facsády Annamária: Aquincumi ékszerek /Jewellery in Aquincum című könyvét. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóirata, a műemlékekkel, régészettel, műtárgyakkal foglalkozó Örökség januártól elektronikus úton jelenik meg. A korábbi számok már olvashatók! 
Teljes régészeti feltárás még sohasem folyt a váci vár területén, ahol eltemették Szent László bátyját, Géza királyt. Érintetlen sírt nem, sok részletet viszont remélnek a szakemberek a helyszínen. 
„Láttam, amint Perényi Pétert, azt ki megfestetett, 1423-ban, nem sokkal a vizitáció után eltemetik lábaim elé” - az abaújvári 15. századi Szent Bertalan falkép 98 éve vár a megújulásra. 
Nem csak a katonatiszteket nyilvánították bűnösnek a háború után: a haditechnikai eszközök is pusztulásra ítéltettek. Hogy lesz-e ismét Toldink, Botondunk, Turánunk, az oroszokon múlik.
Már január 26-án ismét megnyitja kapuit a Gödöllői Királyi Kastély. Az igazgató annak örülne legjobban, ha a téli nagytakarítás, javítás idejére sem kellene bezárniuk a műemlékegyüttest. 
Még mindig kerülnek elő magyar katonák földi maradványai a Don-kanyarnál: a katonai és nemzeti katasztrófa évfordulójára a napokban emlékeznek országszerte. 
Időutazásban lehet majd részük a hamarosan megnyíló Rác fürdő vendégeinek: olyan építészeti részletek várják őket, amelyeket évtizedek, évszázadok óta nem láthatott senki. 
Pusztuló román kori templomok, tévedésből elcserélt 900 éves oklevél, pince az egri vár alatt. Összeállításunkból kiderül az is, miért lehet keserű a szilveszteri pezsgő. 
Alig tíz hónap telt el a magazin indulása óta, ám az hamar kiderült, hogy a műemlékek világa érdekesebb, mint hinnénk: visszatekintésünk első részében a föld alá is leereszkedünk. 
A lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kora bronzkori kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol a település mellett a temető részlete is előkerült. 
2010. január 30-án az amatőr fotósok paradicsomává válik a Gödöllői Királyi Kastély: olyan tereket nyitnak meg néhány órára a fotósok előtt, amelyek jelenleg lezártak, nem látogathatók. 
A Füleki Vármúzeum elindította a dél-szlovákiai várklaszter megszervezését. A cél egy közös európai kulturális útvonal bejegyeztetése és a közös programszervezés, érdekképviselet. 
„Az ilyen fotók ereje többet tehet a szemek és lelkek felnyitására, mint sok beszéd és előadás. Örülök, hogy megnézhettem. 2009. XII. 18. Sólyom László” - az első bejegyzés a műemlékem.hu fotókiállításának vendégkönyvéből. 
Már megérkezett a Szépművészeti Múzeumba a január végén nyíló új kiállítás anyaga a moszkvai Puskin Múzeumból. Látogatás a képzőművészeti kincsek között a föld alatti raktárban. 
Azért nem az utolsó lakó, mert kellett, hogy eltemesse valaki az agancsfésű tulajdonosát a 4. század végén - az 5. század elején. Dr. Lassányi Gábor ásatásvezető régész cikke a feltárásról. 
A tervek szerint február végére lesznek készen a Gödöllői Királyi Kastély belső falrestaurátori munkálatai. A szakemberek barokk kori és klasszicista kifestéseket egyaránt helyreállítanak. 
A civilek javaslatait is várják a szakemberek, hogy melyik műemléket próbálják megmenteni a februári bál bevételéből. Fontos, hogy a tervezett költség ne haladja meg az egymillió forintot. 
A nagyközönség is láthatja majd azt a két középkori épületmaradványt a hozzájuk tartozó pincékkel, amelyeket az idei évadban tártak fel a Hajógyári-szigeten a BTM régészei. 
Hol tartunk? Milyen tendenciák érvényesülnek, miként vélekedünk a műemléki, épített örökségi értékek megőrzéséről, kezeléséről? Dr. Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettesének írása. 
A Szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely. Most viszont kiderült, hogy érdekes honfoglalás-kori temetkezéseket is őriz. Beszámoló az ásatásról. 
A tervezett ütemben halad a Gödöllői Királyi Kastély parkjának rehabilitációja. Már a kandeláberek nagy részét is felszerelték, a lehetőség tehát már megvan a későbbi díszkivilágításhoz. 
A szekszárdi vármegyeháza eddig is királyi temetkező templom romjait rejtette az udvarán. A felújítás keretében újabb középkori falakat mutatnának meg, immár az épület alatt. 
Római ház rekonstrukciója, virtuális élménytér, ahol akár gladiátorküzdelmet is vívhatnak a látogatók – hamarosan új látványosságokkal bővülhet az aquincumi múzeum kínálata.
Ünnepélyesen felavatták a visegrádi királyi palota bejáratának falán azt a táblát, amely tanúsítja: a műemlékegyüttes és rekonstrukció elnyerte az Európai Örökség címet. 
Bár a Sisi Baráti Kör nevet viseli az egyesület, a tagok mégis inkább Erzsébet királyné életét igyekeznek megismerni. A romantikus cukormáz sem képes elrejteni a nagy formátumú magyar királynét. 
Már a középkorban is védték az oklevelek hitelességét. Ám a hamisítványok világában így sem könnyű az eligazodás: még a Levéltár szakemberei is elcserélték tévedésből legkorábbi oklevelüket. 
Nem sok idő adatott meg, hogy a reneszánsz építészet remekműveket hagyjon hátra az országban. Mégis milyen lehetett a magyar reneszánsz? Megismerhetjük egy most megjelenő kötetből. 
A Magyar Országos Levéltár 108 ezer középkori oklevelét digitalizálják és töltik fel az internetre az intézmény szakemberei. Jelenleg 38 ezer dokumentumhoz lehet hozzáférni a honlapon. 
A várható rossz időjárás miatt más időpontra halasztják a szombaton délelőtt 10 órára meghirdetett "bajnoki faültetést" a Gödöllői Királyi Kastély parkjában - tájékoztatott az intézmény. 
November 19-én fejeződik be a régészeti munka El-Lahunban. A helyszín a kései Középbirodalom korában Egyiptom egyik legfontosabb regionális központja és kultikus emlékhelye volt. 
Megjelent a Szép Magyarország magazin Királynék, hercegnők, szentek című lapszáma. Ha a megrendelésbe beírja a „műemlékem” jeligét, a kiadó átvállalja a postaköltséget. 
Megkezdődött a gödöllői kastélypark növénytelepítése - szombaton olimpiai bajnokok ültetnek majd fákat, hogy megmutassák: kiállnak a kastély, az épített örökség megőrzése mellett. 
Hudec László volt hadifogoly Szibériában, ünnepelt sztárépítész Sanghajban, és segített feltárni Szent Péter sírját is. Életéről és műveiről nyílik kiállítás az Örökség Galériában. 
Eredményt hirdettek a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fejlesztésének építészi ötletpályázatán. A több mint félszáz pályamunka egyike sem fog jelen formájában megvalósulni. 
A gránátos házak megújítása, rózsakert, a kínai lakkszoba helyreállítása – ezek is szerepelnek a fertődi Esterházy-kastély helyreállításának véglegesített második ütemében. 
Akit érdekelnek a halotti kultuszok és temetkezési rítusok az ókori provincia helytartói székhelyén, péntekig jelentkezhet előre Beszédes József régész előadására. 
Ugyan Törley József virágoztatta fel Budafokot, ám impozáns mauzóleuma évtizedek óta romosodik, s a mágnásnak és családjának földi maradványai örökre elvesztek. 
A dombóvári városszépítő és városvédő egyesület tagjai közül többen s a múzeumbarátokon túl is számosan őrzik a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb, ma is élő-létező vasúti csomópontjának történetét. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 2009. október 14-én elrendelte Veszprém, Jókai utca 8. számú műemlék épületen ideiglenes védőtető építését. 
A Mátyás-templommal Schulek Frigyes zseniális épületet alkotott. A tornyokban és a tetőzetnél kisebb útvesztő fogad, amelyből a jövőben ízelítőt kapnak a látogatók is. 
Évi 600 ezer látogatójával az ország egyik legismertebb műemléke. Ám nem csupán látványosság, s nem is csak Schulek zseniális újraépítése: séta pincétől a padlásig, altemplomtól a toronyig. 
Jövőre minden bizonnyal kiállítják, s akár kerti utazáshoz igénybe is vehetik a látogatók azt a szánt, amelyet a néphit szerint Horthy Miklós kormányzó használt egykor a gödöllői kastély uraként. 
Késő reneszánsz hadművészet – a vékony, ám annál tartalmasabb könyv azt a technikai forradalmat mutatja be, amely megteremtette a hadviselés, katonai gondolkodásmód új formáját. 
Október 17-én a tervek szerint leemelik a kőlapot arról a sírboltról, amelybe Árpád-házi Imre király testét temethették az egri vár székesegyházában. Ha nem esik az eső, bárki láthatja a temetkezőhelyet. 
Sok középkori forrásban tűnik fel a castrum patak kifejezés. Ezt korábban a sárospataki várral azonosították, ám az első pataki vár Sátoraljaújhely mellett található. A föld alól ássák most ki a várat. 
A szekszárdi vármegyeháza udvarán láthatóak annak az apátsági templomnak a romjai, amelyben eltemethették az alapító I. Béla királyt. Most néhány kutatóárkot nyitottak a folyosók, termek alatt is. 
Néhány éven belül az egri várhegy gyomrában is sétát tehet a látogató. A vár központi része alatt, 10-12 méter mélyen ugyanis 250 méter hosszú pincerendszer húzódik, amit még a híres 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába. 
Békéscsaba határának késő török korából is találtak leleteket azon az ásatáson, amelyet egy tervezett agyagbánya helyén folytattak. Az egyik legérdekesebb lelet egy fa evező – három-ötszáz évvel ezelőtt még csónakokkal járták a ma száraz határt. 
A gödöllői kastély feltáratlan pince- és alagútrendszere sok évtizede foglalkoztatja a városban élők fantáziáját. A járatokat befalazták a szovjet katonák, mintha attól tartottak volna, hogy a föld alatt támadják meg az akkor laktanyaként használt kastélyt. 
Az arany, cinóber, kék festésű szobortöredékek művészeti értéküket tekintve egyenrangúak a budai várban talált Zsigmond-koriakkal – csak éppen jó fél évszázaddal korábbiak azoknál. Folytatjuk a pécsi középkori egyetem történetét. 
A Regionális Operatív Program pályázatának segítségével szeretnék bemutathatóvá tenni Pécsett a székesegyház melletti középkori egyetemet. A belső tereket már évekkel ezelőtt csaknem teljesen helyreállították, azonban elfogyott a pénz. 
Megjelent az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményeit ismertető monográfia. A római kori "Iovia" erősségének fala csaknem két kilométernyi hosszú volt, ötvenegy toronnyal. 
Elkezdődött az építkezés, így jövő nyáron talán már látható lesz az Iseum rekonstrukív bemutatása Szombathelyen. Az Ízisz-kultusz szentélye távolról szemlélve római korinak tűnik majd, közelről azonban észrevehető lesz, hogy modern technikájú újraépítés. 
Ugyan a Szakrális terek címet viseli idén a Kulturális Örökség Napjai, ám templomon, kápolnán, kegyhelyen kívül sok mindent láthatunk szeptember 19-20-án. Szubjektív ajánló és élménybeszámolók, fotók! 
A visegrádi főesperesi templom ’70-es években végzett feltárása óta múzeumi raktárban pihennek az eddig megtalált egyik legkorábbi magyar falkép töredékei. A restaurálásukra és bemutatásukra nincs pénz. 
Repedések a téglafalakon, tornyokon, boltozaton. Átvizesedett falak, fakuló freskók, az egykori restaurálás helyenként ma már inkább rombolásnak tűnő nyomai: a türjei templom megmentésére egyelőre nincs remény. 
Visegrád ismét beszédtéma lesz a műemlékesek és a látogatók körében. A királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után megnyitják a Sibrik dombi rekonstruált főesperesi templomromot, amelyben egy titokzatos sírhelyet is találtak. 
Vastag beton falakkal övezett bunker védte volna a kormányzónak és környezetének életét, ha bombatámadást kap a gödöllői kastély a második világháború alatt. A föld alatti folyosót és helyiségeket hamarosan a látogatók is megnézhetik. 
Sokkal kevesebb anyagtechnikai vizsgálatot végeznek el Magyarországon, mint arra szükség lenne. Az eredmény: ismét málló falak, néhány év múlva pusztuló kövek a műemlék-helyreállítások egy részénél. 
A Hölgy hermelinnel című festményt sokan a világ első modern portréjának tartják. A nyolcvan milliárd forint biztosítási értékű műalkotást október 28-tól február közepéig tekinthetjük meg a Szépművészeti Múzeumban. 
Lyonból és Barcelonából szállították Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának arcául választott, különleges műtárgyakat. A tárlat szeptember 5-én nyílik „Királylányok messzi földről – Katalónia és Magyarország a középkorban” címmel. 
Az érdeklődők, a civil szervezetek és a műemlékes szakma számára is érdekes szervezetet hívna életre Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója. A példa a brit National Trust, ám azt a magyar igényekhez – és lehetőségekhez – igazítanák. 
Kiállítással emlékeznek a szigetország és az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatfelvételének évfordulójára. A műtárgyak a bécsi Kunsthistorisches Museumból és a Szépművészeti Múzeumból érkeznek a tárlatra. 
A kapuban elhelyezett emléktábla figyelmezteti a látogatót arra, hogy az Európai Örökség egyik helyszínén jár. Az esztergomi vár néhány évtizede csupán szétdúlt romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak. 
10 és 14 centiméteres „kidőlés” a tornyoknál, statikai problémák, vizesedő falak, pusztuló kőanyag – részletek a lébényi templom szakértői vizsgálati anyagából. A KÖH elnöke szerint mielőbb el kellene kezdeni a helyreállítást. 
Nem nyitják fel ebben az évben a székesfehérvári romkertben azt a kőlapot, amely alatt a koronázó és temetkező bazilika feltárása során talált emberi maradványok, köztük az uralkodók csontjai találhatók. 
Nem csak a megfelelően helyreállított és funkcióval ellátott épület jelenti a kastélyt, a kert is nagyon fontos. Gödöllőn a kastély további szárnyainak felújításával párhuzamosan már folyik a park rehabilitációja. 
A kastélyok az őket ölelő parkokkal, kertekkel élnek igazán. Míg néhány nyugat-európai kastélyparkot több millióan látogatnak, addig Magyarországon annak is örülhetünk, ha néhány helyen legalább rekonstruálni lehet az egykori park egy részletét. 
Magyar, osztrák, finn és brazil fotósok képeiből nyílt kiállítás a szlovákiai füleki várban. Természet-, és szociofotók, távoli kultúrák elevenednek meg a Bebek-toronyban, s láthatók szeptember 30-ig. 
A jegybevétel fontos, ám egyetlen fenntartó sem álmodhat arról, hogy intézményét a látogatók tartsák el. Templom, múzeum, vár, kastély: költségvetések a Szépművészetitől a pécsi ókeresztény sírkamrákon át a jáki templomig. 
Augusztus 13-án délután kettő órakor kezdődő ünnepség keretében leplezik le a gyöngyösi Mátra Múzeum épületén az Europa Nostra-díjat jelképező emléktáblát. Az ünnepségen részt vesz Dr. Andrea H. Schuler, az Europa Nostra szervezet tiszteletbeli elnöke. 
Veszély fenyegeti hazánk legismertebb román stílusú műemlékét, a jáki templomot. Az állandó vizesedés miatt a főhajó boltozatán repedések jelentek meg. A problémák kijavítása 200 millió forintba kerülne. 
Hétvégén a Barokk Kastélynapok keretében mutatták be a látogatóknak Mária Terézia egészalakos portréját a Gödöllői Királyi Kastélyban. A hatalmas festmény fél évig tartó restaurálás során nyerte vissza régi pompáját. 
Sokan elzarándokoltak a Haydn-emlékév kapcsán a fertődi és a kismartoni kastélyba. Ám a világi pompánál is különlegesebb élményt talált az, aki Haydn síremlékét és mellette lévő egyedülálló kálváriát kereste fel az osztrák városban. 
Egyre fenyegetőbb ütemben mállanak a lébényi Árpád-kori templom kövei. Nemrégiben a templom főhajójában zuhant le egy kődarab – éppen csak elkerülve egy látogatót –, két hete a homlokzatról esett le egy faragvány részlete. 
17 éven át üzemelt a pataki vár tövében I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. Halála után abbahagyták a munkát, az épület sorsát tűzvész pecsételte meg. Ennek köszönhetjük, hogy a felbecsülhetetlen érték ránk maradt. 
Ipartörténeti szenzáció az az ágyúöntő műhely, amelyet I. Rákóczi György építtetett a sárospataki vár tövében. Amikor 2006-ban a feltárásába fogtak, pontosan tudták, mit keresnek, ám senki sem remélt ilyen ép olvasztókemencét és falakat. 
Uniós források és egy minisztériumi rendeletmódosítás: a történelmi települések főtereit, városmagjait a hirtelen érkező pénz és a tervek engedélyezési eljárásának megváltoztatása, a szabályok lazítása egyaránt veszélyezteti. 
Hivatali engedély nélkül kibontotta, majd elszállította a kivitelező Szepessy Ignác püspök szobrát a pécsi Szent István térről. Két napba tellett, mire a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyáltalán értesült arról, hova vitték a műemlék szobrot. 
Új, azaz régi, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó cserépkályhával gyarapodott a gödöllői kastély, amelyért mindössze egy kávét kért a tulajdonosa. Közben megkezdődött a kastélyfelújítás, ám a műemlékegyüttes munka közben is várja a látogatókat. 
Augusztus 5-én kezdődik a szegedi vártemplom feltárásának idei évadja. A régészeket már két éve kábelek akadályozzák, hogy a térszint alatt eljussanak a gótikus, egyes elemeiben reneszánsz templom remélt díszes kapuzatáig. 
„Ha a Világörökségi helyszíneknek ismét nevezniük kellene, hogy most megfelelnek-e a ma érvényes elvárásoknak, érdekes eredményt kapnánk”. Beszélgetés a műhelytitkokról a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetőjével. 
Még nem készült el az a terv, amelynek alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dönthetne arról, hogy mi legyen a pécsi Széchenyi tér rekonstrukciója során előkerült Árpád-kori templom romjainak a sorsa. A falak mellett egy csontkamrát is találtak. 
Fél év alatt született újjá Mária Terézia egész alakos portréja, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet a gödöllői kastélyban. A gigantikus méretű festmény két restaurátor művész munkájának köszönhetően nyerte vissza pompáját. 
Vasárnaptól egy héten át a füzérradványi kastélynál szorgoskodnak az épület és a park rendbetételén a Város és Faluvédők Szövetsége nyári diáktáborának résztvevői. A munka mellett persze a környék látnivalóival is megismerkednek majd. 
Nem ismerjük a történeti épületállományunkat, így nem is tudjuk megvédeni a látókörünkön kívül eső épületeket – véli a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Mezős Tamás szerint 35 ezer épületet kellene műemlékké nyilvánítani. 
Rendhagyó kötet jelent meg Magyarország őskori emlékeiről az Itinerarium Hungaricum sorozat tagjaként az Archaeolingua kiadó gondozásában. Olyan praktikus és tudományos útikönyv, amely egyedülálló Magyarországon. 
Ugyan az egykori Brigetio leghíresebb látogatójának, az ott elhunyt I. Valentinianus császárnak a sírját nem lehet megtalálni a mai Szőnyben, hiszen máshol temették el, mégis akad bőséggel feltárni való a hajdani katonai tábor és város területén. 
A harmadik falazási idény kezdődik idén nyár végén a csobánci várban. Az újraépítést régészeti kutatások előzik meg, vagyis csak olyan falszakaszok épülnek, amelyek eleve is álltak, nem szárnyalhat a várvédők fantáziája. 
Kirándulás, városnézés során gyakran eltöprenghetünk, hogy egy festményen, vagy szobor formájában ábrázolt szent vajon kicsoda. Ám akadnak jegyek, amelyek alapján felismerhetőek. Útmutató - a teljesség igénye nélkül - a szentek azonosításához! 
Ugyan a Simaságon nemrég lebontott barokk kúriát, ahogyan a helybéliek nevezték, a púpos kastélyt megmenteni már nem lehet, a polgármester meglepő ötlettel állt elő, amellyel emléket állítanának az épületnek: újraépítenék a nemrég lerombolt falakat. 
Két Árpád-kori templom maradványa, egy földvár – ugyancsak bőséges történelmi környezetben éli mindennapjait Abaújvár háromszáz lakosa. A településen nemrég egy titokzatos pincét tártak fel egy csaknem háromszáz éve elbontott sekrestye alatt. 
A Gödnél soha fel nem épült erőd alaposan befolyásolta a római birodalom történetét. A helyét azonban egész a közelmúltig nem tudták meghatározni – pedig a helybéliek emberöltők óta ólak, kamrák építéséhez használták a földből előkerült tégláit. 
Nincs talán még egy épület a hajdani római birodalom területén, amely olyan mértékben befolyásolta volna a történelem menetét, mint az erőd Göd határában – egy olyan erőd, amely sohasem épült fel. A helyszínen ma is tégla- és kőtöredékek mesélnek az utolsó erős kezű császárról. 
Értékes, barokk kori kúriát bontatott le az önkormányzat a vas megyei Simaságon. A polgármester nem tudta, milyen építészettörténeti értéket képvisel az épület. A KÖH elnöke szerint az eset tanulsága, hogy valamennyi védett épületet a hivatalnak kellene nyilvántartania. 
A konzerv, a bagett és a kávéházak, vendéglők divatja – mindezeket a Napóleoni háborúknak és az azt megelőző francia forradalomnak köszönhetjük. Sok más mellett ez is kiderül egy kiállításon, amely a komáromi Monostori erődben nyílik szombaton.
Szimbolikus földmunkával és a Horthy-bunker szivattyúzásával vette kezdetét a Gödöllői Királyi Kastély felújítása. A megújult épületszárnyakat és a parkot a tervek szerint kilenc hónap múlva vehetik birtokba a látogatók.
A tokaji borvidék és a Belső-Erzsébetváros esetében is 2011 februárjáig kell új jelentést benyújtani a Világörökség Bizottságnak. A testület addig is eredményeket vár. Ez a döntés született a 33., sevillai ülésszakon. 
1907-ben találta meg az első olyan leleteket Kadič Ottokár a Lillafüredhez közeli Szeleta-barlangban, amelyek arról tanúskodtak, hogy ősember használta a barlangot. Ám a sikeres megtalálás története tizenhat évvel korábban kezdődött. 
Tizenkét éve tart az abaújvári református templom felújítása. A műemlék télen hatalmas meglepetéssel szolgált, amikor egy óvatlan lépésnek köszönhetően kiderült: járólapként használták a sírkövet, amely alatt a Perényi család egy jeles tagja nyugodott. 
Megjelent a Szép Magyarország magazin tematikus lapszáma, amely a Római Birodalom határát, a limest mutatja be. A kiadvány ingyenesen hozzáférhető a római kort bemutató múzeumokban, nagyobb kiállítóhelyeken. 
A tettes ugyan mindig, a régész azonban csak ritkán tér vissza a tett színhelyére. Bátaszék határában most mégis ez történt, ráadásul a korábban az M6-os autópálya nyomvonalán kutató régészek saját szakállukra folytatták az újkőkori lelőhely feltárását.
Törölte a Világörökség Bizottság a drezdai helyszínt a világörökségi listáról. A magyar helyszínekkel kapcsolatos – ilyen veszéllyel nem fenyegető – tanácskozásra a program csúszása miatt még nem került sor. 
Az elkövetkező években 150-200 házat nyilváníttatna védetté helyi rendelettel Nagybörzsöny polgármestere. A település vezetői szerint csak a múlt lehet az ugródeszkájuk a jövőbe. A műemlék vízimalom felújítását még a márianosztai fegyház elítéltjei is segítették nemrég. 
Két nap folyamatos esőzés után pusztító vihar zúdult tegnap délután Kőszegre. A fél - sokak szerint egy - méteres víz és sáráradat egyelőre felbecsülhetetlen károkat okozott a történelmi belvárosban. Volt pince, amelyet csordultig elöntött a víz. 
Száz íjászt várnak az egykori Nógrád vármegye egyik legjelentősebb műemlékéhez szombaton, a 10. Füleki Történelmi Várjátékokra – tájékoztattak a szervezők. Az erősségnél a nyílzáporon kívül is akad majd bőséggel harci cselekmény. 
A Szentföld elvesztése után nem találták a helyüket a templomosok: az elmúlt hétszáz évben így az emberiség kollektív fantáziájának részeivé váltak.
Várhatóan csütörtökön tárgyalja a Világörökség Bizottság azokat a megőrzési állapotjelentéseket, amelyeket a két problémás magyar helyszínnel kapcsolatban készítettek a szakemberek. Úgy tűnik, nincs félnivalónk. 
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2008 júliusában a kanadai Québecben tartott 32. ülésszakán tárgyalta az Andrássy úti világörökségi helyszín, s védőzónája, a Belső- Erzsébetváros kérdését. Felkérte Magyarországot, mint Részes Államot, hogy 2009. február elsejéig tegyen részletes jelentést a terület városrendezési helyzetéről és az érvényben lévő megőrzési lépésekről. Jelentéstételi kötelezettségének Magyarország 2009. január 30-án eleget tett.
A Világörökség Bizottság 32. ülésén Magyarországtól, mint Részes Államtól megőrzési állapotjelentést kért Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtájról - e jelentéstételi kötelezettségének Magyarország 2009. január 30-án eleget tett. 
Legendás lovagrend, amelyet hétszáz éve ugyan tűzzel-vassal kipusztítottak, ám jelenkori képviselői mégis közöttünk élnek. A templomosok sorsa és mesés kincse apropóján temérdek spekuláció született a történettudomány és az okkultizmus határmezsgyéjén. 
Immár negyedik éve magyar régészek és restaurátorok kutatnak a szíriai Margat (Al-Markab) várában. Az egykori johannita erősségnek ugyanis magyar kapcsolatai vannak – igaz, a 13. század elejéről. 
Kihirdették a kastélyszárnyak és a park rehabilitációs munkálatainak győzteseit – a gödöllői kastélyban indulhat a munka. A kiemelt projekt állami szerepvállalása információnk szerint adminisztratív okokból csúszik. 
Nem kerül sor egyhamar a nagyváradi vár belső udvara alatt található székesegyház feltárására, amely a magyar királytemetkezések egyik legkiemeltebb helye volt, Szent László és Zsigmond is ide temetkezett. 
Szabadságharcos emigráns, a párizsi szalonok megbabonázó alakja, a Kiegyezés utáni első miniszterelnök, a monarchia külügyminisztere, a király és királyné bizalmas tanácsadója – a sok-sok szerep mind megfért a Gödöllőn most bemutatott gróf Andrássy Gyula életében. 
Egy hét leforgása alatt két templomból is értékes műtárgyakat raboltak el egyelőre ismeretlen tettesek. A behatolás módja hasonló, s a két tetthely légvonalban alig negyven kilométerre van egymástól. A két megye rendőrei már felvették egymással a kapcsolatot. 
Szombaton avatják és szentelik fel Biatorbágyon az Iharos-Szily sírkápolnát, amely egy helyi alapítványnak és az összefogásnak köszönhetően menekült meg az enyészettől. A felújítás története tizenhat évvel ezelőtt kezdődött. 
Akár ingyenes buszjárattal is eljuthatnak az érdeklődők a Gödöllői Királyi Kastély egyik legnagyobb szokásos ünnepére, a Koronázási Hétvégére. Június 5-7 között Ferenc József és Erzsébet királyné 142 évvel ezelőtti megkoronázására emlékeznek a kastélyban. 
Június közepére el kell készíttetnie a kormánynak az elemzéseket, hogy támogatható-e az építőiparban és azon belül a műemléki felújításoknál a júliustól 25 százalékos áfa 5 százalékra mérséklése. Mentőövet dobnak az ágazatnak és sok száz, ezer védett épületnek? 
A szakemberek sem nagyon értik, miként maradhatott tökéletes épségben a huszadik század második felében a felvidéki betléri kastély. Néhány ottani műtárgyat hamarosan a gödöllői kastélyban mutatnak be az érdeklődőknek. 
Sokan gyűjtenek bélyeges téglákat szerte a világon, így Magyarországon is. Az ország első ilyen közgyűjteménye, a Tegularium a veszprémi várhegyen várja a látogatókat. 
Dokumentumfilm készült a budai vár egyik „titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurélról, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért. 
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal aulájában május 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a Gerő László Emlékülés. Gerő László a huszadik századi magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége volt. 
A rang a dicsőségen és a lehetőségen kívül lemondást is jelent: az egyik legelső magyar helyszín, Hollókő példája is bizonyítja, hogy a cím dacára (vagy éppen az abból adódó kísértések miatt) lehetnek nehéz időszakok. 
Nem várt – csak remélt – sikert hozott a hétvégére meghirdetett romtúra a Gödöllői kastélyban. A látogatók egymásnak adták a kilincset: azaz csak adták volna, mert e romos, lezárt szárnyakban az ajtókon többnyire kilincs sincs. 
Idén a Petőfi Irodalmi Múzeum nyerte el az Év Múzeuma díjat. A hétvégi Múzeumok Majálisán száznál is több kiállítóhely és intézmény mutatkozott be (legtöbbjük már sokadszor) a nagyközönségnek a Múzeumkertben.
Május 16-án és 17-én látogatható lesz a Gödöllői Királyi Kastély Rudolf- és Gizella szárnya. Az érdeklődők ezúttal abba nyerhetnek betekintést, hogy néha mennyire a romjaiból kell helyreállítani egy nagy múltú épületet. Műemlék csak erős idegzetűeknek! 
A kiszáradás és így a pusztulás megakadályozása miatt ismét víz alá kerül az a hajóroncs, amelyre még januárban bukkantak a Dunában. Az eddig megtalált legkorábbi, 17. századi roncs a dorogi tóban kapott – remélhetőleg nem végső – nyughelyet. 
Száznál is több érdeklődő gyűlt össze szombaton, hogy megcsodálja a Várkert kioszktól északra nemrég megtalált ciszternákat. A KÖH elnöke szerint fogadótermeket lehetne kialakítani a föld alatti terekben, amelyek a Várkert bazár bemutatását szolgálnák. 
Tisztújítást tartott az ICOMOS nemzetközi műemlékvédő szervezet magyar nemzeti bizottsága. A szakmai testület elnöke ismét Nagy Gergely lett, a főtitkári székbe Fejérdy Tamás, a nemzetközi ICOMOS volt európai alelnöke került. 
A Gödöllői Királyi Kastély érdeklődők százezreit vonzza évente. Azt hihetnénk, jól ismerjük, holott az épületegyüttesnek jelenleg csupán negyede látogatható. A turisták előtt egyelőre elzárt terekben az egykori pompa és az enyészet megdöbbentő keveredése tárul a szemünk elé. 
Megnyitják a látogatók előtt a Várkert kioszktól néhány méternyire nemrégiben feltárt ciszternákat: az érdeklődők május 9-én szombaton 15 órától ereszkedhetnek le a föld alatti világba. 
Összesen hat teremből áll az a ciszterna-rendszer, amelyet az elmúlt napokban tártak fel az eredetileg szivattyúháznak épült Várkert kioszk mellett. A műszaki létesítményt hajdan a királyi palota vízellátására építették, ám az elmúlt évtizedekben feledésbe merült. 
Magyarországon még jelenleg is 25 működőképes gőzmozdony van, holott az utolsót éppen fél évszázada, 1959-ben gyártották. Ám a javításukhoz értő mesterek száma vészesen apad: már csak tizenhárman dolgoznak az Istvántelki Főműhely gőzmozdony-javító műhelyében. És szinte éppen ugyanennyi mozdony várja egy düledező tető alatt, a végső pusztulás szélén a felújítást. 
Összeomlás szélén áll a Nemzeti Kegyhelyen a Basilica Minor templomban található hatalmas barokk oltár. A ferencesek a felújításra gyűjtenek, de ha kell, lezárják a szentélyt, hogy ne veszélyeztessék senki életét. 
Sajnos bozótharccá vált a küzdelem a régi pesti belváros műemléképületeiért, elvesző hangulatáért – véli a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Mezős Tamás szerint a megfelelő támogatási rendszer hiánya az oka a sokszor kilátástalannak tetsző harcnak. 
Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen. 
A bemutatott tárgyak megszerzésében ugyancsak serénykedniük kellett a muzeológusoknak, szakembereknek, hiszen kurrens manapság az egykori nomád nép leletanyaga. 
Magyarország egyetlen teljes egészében helyreállítható kastélyparkja nyílik majd meg három év múlva a Helikon kastély mögött. A kellő atmoszféra eléréséhez kész erdőt vesznek a keszthelyiek.