Megújulásunk támogatója:  

Kaposvár: megkerült vár, megkerült hősök?

Bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját.
Bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját.

Az 1566-os szigetvári ostrom hősei éppúgy bekerültek a magyar nép kollektív emlékezetébe, mint Drégely 1552-es várvédői. Sajnos Kaposvár 1555-ben bekövetkezett ostromáról nem született irodalmi forrás, így a belsővárból végül kitörő védők áldozatáról alig tudunk” - mondta portálunknak Molnár István régész, a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársa. „Ha úgy tetszik, a mostani feltárásnak az is az egyik célja, hogy igazságot szolgáltasson ezeknek a többségükben névtelen hősöknek.

Mint ahogy a Műemlékem.hu magazinban már beszámoltunk róla, Kaposvár várának kezdeteiről viszonylag keveset tudunk, több, egymásnak ellentmondó feltevés ismert. Volt, aki okleveles adatból következtetve arra jutott, hogy már az 1230-as években vár állhatott itt a Kapos mentén, a mocsarakkal körbevett szigeten, más a 14. század első felére, vagy még későbbre teszi a vár építését. A vár a 14-16. század között többször is gazdát cserélt, s vélhetően több bővítési, átépítési perióduson is átesett. Feltehetően egy klasszikus, négyzet alaprajzú mocsárvár lehetett, egy nagyobb lakótoronnyal – az építőanya tégla volt. Egy 1495-ös ostrom után valószínűleg át- és újjáépítették. 1526 után végvárrá lett, tovább erődítették, palánkból készült külsővárat kapott.

A legfontosabb ostromára 1555-ben került sor. Az eseményeket Szatlóczki Gábor rekonstruálta levéltári forrásokból (Az elfeledett végvári hősök, Zrínyi Miklós és Szondy György kortársai - Várháborúk kora). A törökök szeptember elején értek a vár alá, ám közeledésük híre megelőzte őket, aminek hatására a vár kapitánya, Dersffy István megszökött, azaz hivatalosan elment, hogy segítséget hozzon. A kaposmérői és a szentjakabi őrség 6-án még bejutott a várba, ám ezután körülzárták és a legfőbb védelmét, a mocsarat elkezdték lecsapolni (a Kapos folyót már korábban elterelték északabbra).

A várat Torma Márton várnagy és helyettese Zoltai István vezetésével védték a magyarok, akik a hajdúkkal együtt legfeljebb ötszázan lehettek, szemben a tízezresre becsülhető török haddal. Az őrség, ahogy három évvel korábban Egerben, itt is esküt tett, hogy a várat halálig védelmezik. Az ostromlók 9-én kezdték el lövetni a várat, az első, sikertelen rohamra feltehetően 11-én került sor. A következő napokban a hajdúk tárgyalni kezdtek a vár feladásáról, majd miután a várnagyék elutasították ezt, 16-án éjjel mind a százötvenen kiszöktek a várból. A törökök egy része üldözőbe vette őket, s Tujgon pasa általános rohamot indított. 17-én délutánra ugyan visszaverték a védők az ostromlókat, de alig százan maradtak. Feladták a már védhetetlen palánkot és visszavonultak a belső várba. Alkudozni kezdtek a törökkel, hogy húzzák az időt, ám amikor elfogyott a remény a külső segítségre, 20-án kitörtek a várból. Több mint hatvanan estek el, harmincnégyen kerültek fogságba. A vár tisztjei mind hősi halált haltak.

A vár egy rövid visszafoglalástól eltekintve egészen 1686-ig török kézen maradt. Ekkor erősen megsérülhetett, s a város lakossága kezdte el használni az épületeit. 1694-ben a belső vár romos tornyát megkapták a bencések, akik 1706-ig plébániát szolgáltattak az itt élőknek. 1702-ben a várba Lipót király parancsára belerobbantották és megkezdték a várfalak elbontását, a terület pedig az uradalom majorsági, gazdasági központja lett. Az Esterházy majorság az 1930-as években szűnt meg, épületeit elbontották, a vár egykori maradványaiból kis romkertet alakítottak ki 1930-1936 között. A területre a Nostra Gabonaforgalmi Vállalat települt be. Bár már a korabeli sajtó is tiltakozott a „várrombolás” ellen, a maradványok többsége akkor pusztult el, amikor 1950-ben silót, majd 1970-71-ben irodákat építettek – akkor már a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. volt a terület birtokosa. A vármaradványokat a közműkiépítések, feltöltések is pusztították. Parádi Nándor 1958-ban végzett rövid, leletmentő ásatást a területen, majd Magyar Kálmán kutatott 2000-ben.

A rendszerváltás után végleg lehanyatlott a hajdani Nostra. A kaposvári önkormányzat végül megszerezte a területet, a rehabilitáció, ami a kisebb épületek bontását jelentette, 2015 májusában kezdődött el. Sajnos a markoló túl jó munkát végzett, hiszen kiemelt egy darabot a vár egyik még látható eleméből. 2018 végén lebontották a Nostra főépületét, a régészeti feltárás 2019 márciusában vette kezdetét.

A mostani feltárás minden korábbinál teljesebb igényűnek ígérkezik, bár a vár teljes területét nem tudjuk megismerni, hiszen egy részét elpusztította a Nostra, amelynél három méter mély pincét is építettek. Sajnos magas a talajvíz szintje is” - tette hozzá Molnár István régész. „A célunk így az aprólékos feltárás, amely során el tudjuk különíteni az építési korszakokat, illetve szeretnénk meghatározni a forrásokban sokszor említett palánk helyét. Az így összegyűjtött adatok lehetőséget adnak Kaposvár várának minél pontosabb megismerésére, ami bármilyen bemutatásnak az alapja.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.03.31

Képgaléria a cikkhez

7

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

A közép- és török kori források szerint sánccal, palánkkal vették körbe Kaposvár várát. Most nem csak ennek maradványai kerültek elő, de ágyúgolyók is, amelyek ostromokról tanúskodnak.
Elátkozott lehet a város egykori vára: legutóbb 2015-ben bontottak véletlenül bele az egyetlen még látható részébe.