A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait
„A szabadkőművesség átszövi a magyar nemesség történetét, s ennek leginkább látható, szinte jelképszerű alkotása a dégi kastély, azonban nem szabad elfeledkeznünk a 18. századi előzményekről sem” - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a dégi kastélyt is kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: így eshetett meg, hogy egy korabeli ismeretlen alkotó egy festményen ábrázolta Mozartot Esterházy „Fényes” Miklóssal egy szabadkőműves szertartás figurájaként.
Mindenki, aki számít
A szabadkőműves mozgalom valószínűleg Skóciából indult ki, már a 16. században. Angliában a 17. századtól kezdett elterjedni, a négy londoni páholy 1717-ben alapította meg az Angliai Nagypáholyt. A Francia Nagyorienst 1728-ban hozták létre Párizsban. A sokszínű, a felvilágosodás eszmeiségével összefonódó, progresszív mozgalom gyorsan terjedt Európában: a korabeli Magyarország területén az első páholyt Brassóban alapították 1749-ben. Bár a Felvidéken és Pest-Budán is alakult szabadkőműves társaság, az úgynevezett Draskovich páholy (amely egyúttal egy „magyar rendszerű” szabadkőművességet is jelentett), a „titkos” magyar társaságok központja a 18. században Bécs volt. A korabeli Habsburgok ugyanis jó viszonyt ápoltak a szabadkőművesekkel, annyira, hogy Mária Terézia férje, I. (Lotaringiai) Ferenc még trónörökösként, 1731-ben Hágában csatlakozott hozzájuk, sőt, 1742-ben az ő közreműködésével alakult meg „A három kánonhoz” elnevezésű első bécsi páholy. Mária Terézia eltűrte a szabadkőműveseket, így magyar Testőrségében nyíltan tevékenykedtek a szabadkőművesek: Barcsay Ádám, Orczy Lőrinc, Báróczi Sándor is a mozgalom tagjai voltak. Persze a szabadkőművesség Magyarországon is megállíthatatlanul terjedt: Kazinczy Ferencet 1784-ben vette fel a miskolci páholy, Pálóczi Horváth Ádám 1789-től előbb Pesten, majd Zalaegerszegen szabadkőműveskedett. A Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárat később megalapító Széchenyi Ferenc pedig 1775 táján csatlakozott a Monyorókeréken életre hívott páholyhoz.
Az osztrák-magyar szabadkőművesség II. József uralkodása alatt és után tovább élte első fénykorát. Valószínű, hogy a kalapos király reformjainak jó részét a szabadkőműves gondolkodásból merítette.
„1790-ből származik az a festmény, amely az „Újrakoronázott Reményhez Páholy” emlékére született. Korábban, Mária Terézia uralkodása alatt már létezett egy „Koronázott Reményhez” nevű páholy, így a páholyt valószínűleg a II. József halála után trónra került II. Lipót tiszteletére alapították. Az ismeretlen festő alkotása eredetiben az ausztriai rosenau-i kastély szabadkőműves múzeumában látható, egy digitális másolat azonban megtekinthető a fertődi Esterházy-kastély kiállításán. A művész a szabadkőműves szertartások szünetében ábrázolja alakjait: Mozartot éppúgy, mint Esterházy „Fényes” Miklóst” - jelentette ki Varga Kálmán. A virágzásnak azonban hamar vége szakadt: Lipót halála után I. Ferenc betiltotta a szabadkőműves mozgalmat.
A szabadkőműves kastélya
A tiltás ellenére tovább működtek a szabadkőműves mozgalmak, azonban néhány évtizedre illegalitásba kellett vonulniuk. A Magyarország leggazdagabb köznemeseként emlegetett Festetics Antal 1810-1815 között építtette fel klasszicista kastélyát Dégen, s a titkos szabadkőművesség már az épület alaprajzából is kitűnik.
A császári és királyi kamarás Festetics gróf a már akkor is neves építész Pollack Mihályt bízta meg a kastély tervezésével. Pollack zsenijét bizonyítja, hogy – bár ő maga valószínűleg nem volt szabadkőműves – tökéletesen formát talált a rejtőzködésnek. Így ugyan a kastély a klasszicizmus harmonikus szabályrendszerének képét mutatja, a dísztermet a jobb szárnyban, mintegy sarokszobaként alakította ki, vagyis ha az ajtaja várva van, még egy kastélybeli séta során sem derül fény a létére. A titkos szabadkőműves összejövetelekre valószínűleg itt került sor, bár megtartásukról nem maradt fenn dokumentum.
A dísztermet és a grófi hálószobát összekötő boltozatos helyiségben a padló mozaikján látható csillag szintén a titkos társaság jelképe (bár maga a mozaik 20. századi). A külső homlokzaton is feltűnik a napmotívum a szabadkőművesség bizonyítékaként. Egyes feltételezések szerint a kastélyt övező angolpark (csakúgy mint az Esterházyak esetében Kismartonban) a beavatási szertartások helyszíne lehetett.
Festetics Antal azonban nem csupán építtetett, hanem gyűjtött is. A gabonakonjunktúra miatt jelentősen növekedett a vagyona, így megvásárolta a megszüntetett páholyok iratait, könyvtárukat. A szabadkőműves iratok, levelezések gyűjtését gróf Festetics Pál is folytatta: az egyedülálló levéltárban a 19. század folyamán (egy osztrák gyűjtemény átvételével) összesen 104 kötet, vagyis 10 ezer ív tartalmú anyag gyűlt össze.
Közben a szabadkőművességet sújtó politikai nyomás is enyhült. Ugyan már 1848-ban kísérletet tett Thoma Mihály Ágoston a mozgalom újraszervezésére, csak a Kiegyezés után adott lehetőséget egy belügyminiszteri rendelet a páholyok alapítására Magyarországon. 1868-69-től angol és francia mintájú páholyok egyaránt alakultak, amelyeket – egyedülálló módon – 1886-ban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban egyesítettek. A szabadkőművesség egészen 1919-ig virágzott ismét 11 ezer taggal: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Wekerle Sándor egyaránt valamelyik páholy tagja volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművességet, s a tiltás a Horthy-korszakban is érvényben maradt. 1945-től öt éven át ismét szabadon működhettek Benedek Marcell nagymester irányítása alatt. 1989-ben nyílt lehetőség a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy újraszervezésére, 1992-ben pedig létrehozták a Magyar Nagyoriens-t is.
A páratlan dégi szabadkőműves levéltár azonban nagyrészt elveszett. A 19. század végén még kutathatott benne Abafi Lajos, aki 1900-ban jelentette meg a Szabadkőművesség története Magyarországon című művét. A második világháború azonban nem kímélte a kastély épületét: 1945-ben tűz pusztított az épületben, német, majd orosz katonai kórházat is berendeztek a falak között. A megmaradt iratok nagy részét pedig széthordták a háborút követő hónapokban. A sok-sok dokumentumnak csak mintegy a harmada maradt meg, amely az Országos Levéltár gyűjteményébe került.
A dégi Festetics-kastély és a melléképületek, valamint a park a műemlékem.hu adatbázisában