Emlékművet kapott az elpusztult falu
A már az Árpád-korban, a 13. század vége táján elhagyott, elnéptelenedett Kána falut 2003 és 2005 között húsz hónapig tartó munkával tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei Terei György ásatásvezető régész vezetésével. Az ásatásra az Újbuda-Tóváros-Lakópark építése miatt volt szükség. Több mint ezer sírt és kétszáz gödörház maradványait azonosították, amivel a korszak egyik legterjedelmesebb ismert településének számít.
A leletanyag java a BTM állandó kiállításán látható, egy részük az egyik ház helytörténeti kiállításán, ám a helyszínen csak a plébániatemplom helyreállított alapfalai láthatók, amelyhez - részben tájékoztatási céllal - emlékmű felállítását tervezték el már évekkel ezelőtt. A Dinyés László képzőművész által tervezett mű avatására szeptember 20-án került sor, az ünnepségen beszédet mondott Dr. Kupper András, Újbuda Önkormányzatának alpolgármestere, Kézdy György, a Demján Csoport elnökhelyettese és Dr. Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója is.
"Az emlékmű felállítására nem kerülhetett volna sor a Kána Alapítvány és kuratóriumának elnöke, Mozgay Balázs áldozatos munkája nélkül" - mondta el portálunknak Terei György. Hozzátette: az emlékmű talapzatában egy bortrezor is helyet kap, ami valójában egy időkapszula: bár már pénteken elhelyeztek benne hat palack bort, a teljes feltöltésére jövő tavasszal kerül majd sor, ekkor az új üvegek mellé üzenetek is kerülnek, s a trezort huszonöt év múltán nyitják csak fel.

Bár Kána, vagyis a hajdani falu ügye az emlékmű felavatásával jórészt révbe ért, az alapítvány nem feledkezik meg a közeli hegyen található kolostor és templom romjairól sem, így lesz munkájuk az elkövetkező években is.
Kapcsolódó cikkünk:
Kána falu története a műemlékem.hu magazinban
Kána falu maradványai műemlékem.hu adatbázisában
A kánai apátság maradványai az adatbázisban
