Így lesz nyitott könyv Budapest története
Bár a várostörténeti monográfiák jó ideje fontos tudományos és tudományos ismeretterjesztő kiadványtípusnak számítanak, egy-egy főváros esetében viszonylag ritkán, nagyobb időközönként jelenik meg új könyv. Az ok többnyire a téma bonyolultsága, sokszerzős mivolta, ami akár több tucat szakember összehangolt munkáját követeli meg. A Budavár története című sorozatról, amelynek már harmadik kötete jelent meg, már írtunk a Műemlékem.hu Magazinban, azonban a Budapest története I. című könyv – földrajzi értelemben – ennél is nagyobb feladatra vállalkozott. Nem csoda, hogy az elkészítése a munka kezdetétől fél évtizeden át tartott.
![]()
![]()
Csak részben azonos persze a megcélzott olvasói réteg, az előbbi a terjedelménél fogva is részletesebb tudásanyag átadását teszi lehetővé, míg utóbbi bátrabban fordul a nagyközönség felé, az olvasása nem követel meg előzetes jártasságot a témában. A Budapest története I. kifejezetten hiánypótló, hiszen hasonló összefoglaló utoljára az 1970-es években készült (1975-ben jelent meg), s azóta az egyes korszakok tekintetében azokat jelentősen módosító felfedezések születtek, nem beszélve a folyamatosan gyarapodó adatokról, s azoknak a segédtudományoknak az eredményeiről, amelyekről egy emberöltővel ezelőtt még csak nem is álmodtunk. Ilyen korszak például az ismeretterjesztésben egyébként is „alulpublikált” őskor (kőkor, réz-, bronz-, illetve a vaskor). A könyv ezen lapjain valóban egy új világ nyílik meg az olvasóknak. Persze a többi – a köztudatban sokkal inkább jelen lévő – korszak bemutatása is tartogat meglepetéseket, hiszen a szerzők mindenütt a legfrissebb tudományos eredményeket igyekeztek bemutatni. A hatalmas információáradat dacára mégis könnyen olvasható a könyv, köszönhetően a gördülékeny szövegeken túl a sok illusztrációnak, s a főfolyamot meg-megtörő keretes anyagoknak.
![]()
A könyv a Budapest Főváros Levéltára kiadásában (a Fővárosi Önkormányzat támogatásával, a Budapest150 programsorozat keretében) jelent meg, felelős szerkesztője Hermann István. Az egyes fejezeteket mind a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai írták. Így az őskor M. Virág Zsuzsanna, Szilas Gábor és Tóth Farkas Márton, a római kor és a népvándorlás kor Mészáros Boglárka és Beszédes József, a középkor Végh András, a török kor Sudár Balázs munkája. Az egyes korszakokon belül szerzőként, szerkesztőként és lektorként is bedolgoztak a BTM szakemberei.
Írta: Kovács Olivér
