Térfotó: Esztergom megkerült dzsámija
Talán a Duna partja felől mutatja legmonumentálisabb arcát a már múzeumként működő egykori dzsámi a Malom bástyával, amely Esztergom 16. századi történelmének fontos színhelye volt. A falakat Buda eleste után, 1542-ben emeltette Várdai Pál érsek olasz hadmérnökök tervei alapján, ám erősségként alig egy évet ért meg, hiszen Szulejmán szultán 1543-as támadásakor ez volt a város védelmi rendszerének az a pontja, amelyet áttörtek az ostromló csapatok. Július végétől augusztus 8-ig tartott az ostrom, a törökök több mint tízezer ágyúlövést adtak le a várra, s mivel a Malom bástyánál volt az a vízkiemelő rendszer, amellyel a hatvankét méterrel magasabban lévő vár ivóvízellátását biztosították, itt csapott le legkeményebben az oszmán haderő. A bástyát elfoglalták, az ostromlottak víz nélkül maradtak, így feladták a várat.
A Vízivárost ölelő kőfalba (itt korábban a Veprech-torony állt, amit már 1239-ben említenek a források és kapuként is használták), a Malom bástya mellé emlékkő került, amelynek a mai napig olvasható török felirata a szultánt méltatja. A dzsámit 17. század elején építették fel a nevezetes helyen, mellette derviskolostort alapítottak.
Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi emlékét a nagy török utazó, Evlija Cselebi is megörökítette a 17. század derekán. Mint írja: „A város virágzó és díszes lévén, egy arasznyi földje nincsen üresen. A Duna partján lévő fala alacsony és erős kerítés. Nagyon erős és széles védőfala van. Ennek a falnak a hosszúsága a Hadzsi Ibrahim-dzsámija mellett lévő oromzati mellvédtől ezen Duna-parti fallal együtt egész az árok hévizéig éppen hatszáz lépés. (…) Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólomtetejű, festett deszkapadlású, nagy térfogatú, téglamináretes, magas és új építkezésű szép dzsámi.”
Azonban nem csak szép épület volt, de nagyon átgondolt konstrukció is. Hogy a hatalmas belső térnek megfelelő legyen az akusztikája, a fal síkját helyenként a szájukkal kifelé fordított, befalazott korsókkal törték meg. Így nem visszhangzott a terem. A befalazott korsók pedig – mint az a régészeti feltáráskor kiderült – érdekes leletet rejtettek: a város visszafoglalása után a 17. század végén ugyanis nem rombolták le a dzsámit, hanem az érsekség tulajdonába került és magtárrá alakították át. A korsókban pedig évszázadokkal korábban beléjük csurgott árpaszemekre bukkantak.
A magtárrá átalakított dzsámiban a díszes Mihráb-fülke helyén ajtót nyitottak, egykori funkciójára csak a csonka minaretje emlékeztetett. Az épület alatt lévő utca feltöltődött. A dzsámit, majd később magtárat a 19. században lakóházzá alakították, az egykori kolostor területén épült gyárral együtt a Pecz család tulajdona volt. 1945 után államosították, később a gyár dolgozói kaptak itt lakást. A régészek a feltöltés miatt még a minaret csonkját is felülről tárták fel, hiszen az épület belseje felől el volt falazva, egy fürdőkád állt az egykori ajtó előtt. Az épület mellett több mint négy méter mélységben találták meg az eredeti járószintet. Így ismét emeletes lett a dzsámi, és feltárták a középkori Esztergom egyik utcájának részletét is.
Az akkor kissé romos, még földszintes épületet a Rosenberg cég vásárolta meg több mint egy évtizeddel ezelőtt. A helyreállítás tervezője Mezős Tamás volt, a feltárási munkálatokat Horváth István régész, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója vezette. Az épület tulajdonosa, Karl Rosenberg 2007. novemberében Pro Cultura Hungarica díjat kapott a helyreállítás finanszírozásáért. Az építkezés azonban – bár a dzsámi néhány hete már látogatható – még nincsen készen: a Malom bástyának is tervezik a helyreállítását. Itt a legfontosabb az árvízvédelem biztosítása, hiszen az ide tervezett helyiségek az árvízszint alatt vannak. Hamarosan azonban a múzeumon kívül remélhetőleg kávézó, étterem, szálloda és az egykori malom vízigépészetének rekonstrukciója is elkészül majd az épületkomplexumban.
TÉRFOTÓ: virtuális séta a dzsámiban
A képek nagyíthatók is: a teljes letöltésig türelmet kérünk! A képek közt lapozni a fotókon megjelenő négyzeten belülre kattintva lehet.
Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a műemlékem.hu adatbázisában