Megújulásunk támogatója:  

Pétermonostora: kiásták a holtakat is, hogy az életüket védjék

Újabb látványos bizonyítéka került elő annak, hogy a tatárjárás során a magyarok drágán adták az életüket a csaták, ostromok során. Az elmúlt hetekben a Bugac melletti egykori monostor védművét azonosították a szakemberek.
Újabb látványos bizonyítéka került elő annak, hogy a tatárjárás során a magyarok drágán adták az életüket a csaták, ostromok során. Az elmúlt hetekben a Bugac melletti egykori monostor védművét azonosították a szakemberek.

Néhány év alatt nagyon sok részletet sikerült megtudni a tatárjárásról, vagyis a Magyar Királyságot 1241-42-ben sújtó mongol támadásról. Míg korábban az a nézet élt még a tudományos köztudatban is, hogy a magyarok a muhi csatát, illetve néhány véres ostromot leszámítva alig tanúsítottak ellenállást, mára egyre több régészeti bizonyíték kerül elő arról, hogy igenis igyekeztek megállítani, lassítani a mongol előrenyomulást” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Rosta Szabolcs régész, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, aki az Alföldön több, a korszakhoz, illetve a mongol invázióhoz kötődő lelőhelyet is felfedezett, kutatott már. „Így ma már látjuk, hogy a helyi lakosság nagyon sok helyen igyekezett fegyverrel ellenállni, a településükön bizonyos pontokat megerődíteni, azok védelmébe húzódni. Az ezeknél folyt ádáz küzdelemre utaló leletek is rendre előkerülnek, vagyis nem futottak el és nem is várták karba tett kézzel a végzetüket.

Bár több ilyen, többnyire a helyi templom körül létesített erődítés, vagyis árok és palánk nyoma is előkerült már – s feltehetően még több fog a csak a közelmúltban elkezdődött szisztematikus kutatás következtében –, nincs egyelőre olyan helyszín, amely kitartott volna a mongol inváziós sereg, vagyis a korszak egyik legütőképesebb katonasága ellen. A helybéli magyarok általános „mozgósítása”, illetve az ilyen kisebb falusi helyeken fellelt nagyszámú fegyverzet viszont arra utal, hogy sokkal militarizáltabb lehetett az Árpád-kor társadalma, mint eddig gondoltuk. A fegyvereket tulajdonképpen háznál tartotta a lakosság és minden településen akadhatott olyan veterán katona, aki irányíthatta az erődítések építését, illetve az ellenállást.

A Bugachoz közeli egykori Pétermonostora kutatását tizenkét éve kezdtük el. Azonosítottuk a kolostort és a monostor templomát, amelyeknek a romkonzerválására is sor került. Több helyen kutattunk a 12-13. századi mértékkel jókora településen, amely a premontreiek egykori monostora körül terült el” - tette hozzá Rosta Szabolcs. „A mostani szezon során a monostor templomától nyugatra, egy temetőként és térként egyaránt használt területen folytattunk ásatást, ahol egy nagy méretű kettős árok maradványait azonosítottuk. Ezt 1241-ben, a mongol betörés hírére ásták és feltehetően körülvette az egész monostort. A temető sírjai is sérültek közben, a talált csontokat a békeidőben tapasztaltakkal ellentétben nem szedték össze, azok a sírokból kicsúszva az árok oldalában szerteszét hevertek. A saját életük védelme felülírta tehát a kegyeleti szempontokat.

Az épület erős kőfalai és a nagyméretű árok sem tudta azonban a mongolokat megállítani. Néhány évvel ezelőtt a monostor közelében tömegesen kivégzett gyermeket földi maradványaira bukkantak, akikkel a Pétermonostorát lerohanó katonák végeztek. Lemészárolt kisállatok csontjait is azonosították, a mongolok minden élőt elpusztítottak a településen.

Az idei ásatási szezon során is nagy mennyiségű állatcsont került elő az árkok alsó betöltéséből” - mondta a feltáró régész. „Az árkok alján heverő, anatómiai rendben lévő fiatal tetemek a pusztítás pillanatát mutatják. Ezek felett közvetlenül helyben feldolgozott maradványok, egy valóságos csontszőnyeg helyezkedett el. Azt feltételezzük, hogy a sok fiatal háziállat levágására, illetve vadállatok elejtésére azért volt szükség, mert egyszerre nagy embertömeget kellett élelmezni és ezzel egészítették ki a szűkössé vált lehetőségeket. Mindez arra utal, hogy a meglévő infrastruktúrát felhasználva, talán itt telelhetett át az egyik mongol seregtest.”

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2022.10.18

Képgaléria a cikkhez

9

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (3) állapotjelentés (3) almádi monostor (2) alsóvár (2) AmfiFeszt (1) Andrássy-család (2) antropológia (2) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (12) Aquincumi Múzeum (22) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (3) Archaeolingua Alapítvány (1) arcrekonstrukció (1) Árpád-ház (1) Árpád-kor (1) ásatás (19) átadás (2) Ausztria (1) avarok (4) Balassa Bálint Múzeum (1) Bálint Marianna (1) barokk (1) Báthori (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (22) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (27) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (12) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) domonkos kolostor (1) drón (2) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (5) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) erőd (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év háza (1) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (2) falkép (9) falkutatás (7) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (1) feltárás (57) felújítás (36) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (2) Floralia (3) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (6) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (2) gótika (3) Gótikus út (4) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (9) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (37) határon túl (1) határon túl (33) Házsongárd (1) Helikon (1) helyreállítás (17) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) Hőnel Béla (1) honfoglaló (2) honfoglalók (5) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (13) ICOMOS-díj (4) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) jáki templom (3) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (2) játékkatona (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (2) kiállítás (27) kincs (1) kincslelet (2) királyi palota (6) királysír (11) királytemetkezés (14) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (3) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (2) könyvbemutató (3) korona (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (4) Közlekedési Múzeum (1) közösségi régészet (1) Krasznahorka vára (1) Kulturális Örökség Napjai (4) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (14) kútház (1) kvíz (2) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (3) látványsétány (1) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (2) légifotó (3) legolvasottabb (2) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (4) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Martin Opitz Kiadó (1) Mátyás Király Múzeum (11) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1) műemlékem.hu (2) műemléki világnap (7) műemlékvédelem (20) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (6) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (2) Nagy Gergely (3) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) Nemzeti Vár- és kastélyprogram (1) népi építészet (9) Népi Építészeti Program (8) népi műemlék (14) népvándorlás (3) NÖF (1) nógrádi vár (1) normann (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) önkormányzat (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (6) Paszternák István (3) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) pénzverés (1) Pétermonostora (2) pincerendszer (1) posta (3) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (22) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (9) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (10) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (7) román kor (1) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (5) romkert (2) romkonzerválás (3) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (2) Sine Metu (1) sírbolt (1) síremlék (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (2) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szepesség (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) Szigetvár (1) szkíták (2) szobor (1) szolnoki vár (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (2) Teleki László Alapítvány (18) település (2) temetkezés (6) temető (8) templom (5) templom (3) templomrom (2) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (2) váci vár (1) vajdaság (1) vár (9) Varga Kálmán (2) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (6) vármúzeum (9) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) viking (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (2) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.
Jövőre lesz kész a látogatóközpont, a szentek útja, a későbbiekben pedig az érdeklődők is segíthetnek a monostor mása felépítésében.
A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia.