Megújulásunk támogatója:  

Rejtélyes erődök, legendás falu a Hortobágy partjánál

A visegrádi királytalálkozóról sokan hallottak, a bagotairól azonban, amelyre nyolc évtizeddel később került sor, feltehetően alig néhányan. A hajdúböszörményi kutatók nemrég azonosították a középkori nemzetközi diplomáciai esemény helyszínét és erődítésmaradványokat is találtak, amelyek pontos kora még nem ismert.
A visegrádi királytalálkozóról sokan hallottak, a bagotairól azonban, amelyre nyolc évtizeddel később került sor, feltehetően alig néhányan. A hajdúböszörményi kutatók nemrég azonosították a középkori nemzetközi diplomáciai esemény helyszínét és erődítésmaradványokat is találtak, amelyek pontos kora még nem ismert.

Tájrégészeti kutatási program keretében szerveztünk több terepbejárást tavaly ősszel és télen Hajdúböszörménytől északnyugatra fekvő bagotai határrészen. Abból indultunk ki, hogy az itteni földrajzi nevek, a Földvár-ere, Földvár hídja, illetve Földvár dombja valamilyen erődítés emlékét őrzik, s a korábbi, még az intenzív mezőgazdasági használat előtt készült légifelvételeken is érdekes anomáliákat találtunk” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Bálint Marianna, a Hajdúsági Múzeum régésze, a kutatási projekt vezetője. „A bagotai határ eddig egyébként kifejezetten kevéssé ismert volt, mindössze két, nem a remélt erődítésekhez kapcsolódó régészeti lelőhelyet regisztráltak csak a területen.

A légifelvételek alapján egy mintegy tíz négyzetkilométeres területen kutattak a Hortobágy folyó jobb és bal oldalán, követve annak folyását. Elsőként a leglátványosabb anomáliát járták be az egykori bagotai csőszháztól északra, ahol egy öreg akácerdőben egy zárt sánccal és árokkal körülvett, 104-szer 98 méteres négyzetes, konkáv alakú, sarkai egy-egy olasz jellegű földbástyával épített erőd jól azonosítható maradványaira bukkantak. Ezután a hajdani csőszháztól délre egy másik, kicsit kisebb, de hasonló kialakítású, erőteljesebben elpusztult erőd maradványait találták meg. Később sikerült egy harmadik, az erdőtelepítés miatt már csaknem megsemmisült erődítés nyomait is azonosítani. Mivel ásatás nem volt, leleteket csak terepbejárás során gyűjtöttek, néhány nehezen datálható muskétagolyót találtak csupán, amelyek szerint az erődöket feltehetően a 17. század második fele és a 18. század eleje között használhatták. Elhelyezkedésük szerint a Polgár felé vezető úton lévő révátkelőt tarthatták az ellenőrzésük alatt. Jelenleg a kutatók a levéltárakban kutatnak, hátha sikerül az építésükkel, használatukkal kapcsolatos információkra lelniük, de a formai hasonlóság alapján feltehetően kuruc-kori erődök lehettek.

Az első számú erődítésnél feltűnt, hogy nem a terület legmagasabb pontján áll, ahogyan azt a logika diktálná. Bejártuk ezért a közelben lévő kiemelkedést is, ahol meglepő szórványleletekre bukkantunk. Tégla- és építőkő-töredékek, nagyobb üvegszilánk és emberi csontmaradvány egyaránt fellelhető volt a területen. A tágabb környezetben kerámia-töredékeket és nagyszámú őrlőkövet találtunk. Ezek alapján bizonyos, hogy a középkori Bagota falu temploma és temetője állhatott egykor ezen a helyen” - tette hozzá Bálint Marianna.

Bagotáról az első írott forrás 1310-ből maradt fenn, Ekkor a Gutkeledek birtoka volt. 1347-ben a Zeleméri-, 1355-ben a Bátori-birtokok között sorolják fel, 1411-ben pedig Debrecen tartozékaként említik. 1476-ban a Hunyadiak birtoka, majd 1550-ben ismét a Zelemérieké volt. Feltehetően azonban sokkal korábban, a kora-Árpád-korban létesült, laza szerkezetű faluként. Virágkorát a 15. század elején élte, amikor Luxemburgi Zsigmond többször is megfordult a településen és a közeli Böszörményben az itt kiadott oklevelek szerint. 1412-ben három napos királyi vadászaton látta vendégül Bagotán II. Ulászló lengyel királyt, III. Rudolf szász választófejedelmet és Frigyes nürnbergi várgrófot. Ilyen magas szintű diplomáciai találkozóra azóta sem került sor a térségben. 

Az eddigi kutatási eredmények felkeltették mind a böszörményi lakosok, mind a helyi döntéshozók figyelmét, így folytatni fogjuk a térség vizsgálatát. Több éves programot állítottunk össze, amelyre még keressük a forrásokat” - mondta Bálint Marianna. „A célunk, hogy szisztematikusan feltárjuk mind Bagota, mind az erődök történetét, s azt idővel bemutassuk az érdeklődő nagyközönségnek is.

 

Szöveg: Kovács Olivér, fotó: Bálint Marianna, Kovács Olivér

2020.02.16

Képgaléria a cikkhez

8


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (5) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (7) Ausztria (1) avarok (2) barokk (1) Bebek (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (11) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (5) falkutatás (2) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (31) felújítás (23) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (4) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gótika (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (13) határon túl (13) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (8) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (8) királytemetkezés (10) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (2) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (5) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (5) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (7) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (3) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (3) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (15) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (6) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) romkert (1) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (7) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (4) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)