Folytatódik a monumentális kápolna feltárása

A kápolna maradványait, illetve azoknak a helyét még 2020-ban azonosította a hegy 537 méteres magasságban lévő platóján Turay Zoltán és Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke, majd a kutatásba még abban az évben bekapcsolódtak a Dobó István Vármúzeum régészei, Rákóczi Gergely és Valasek Enikő is. 2022-ben alapították meg a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt-kápolna kutatócsoportot. Az alapvetően közösségi projekt keretén belül 2023-ban kezdték meg a régészeti feltárásokat, 2024-ben pedig a templom teljes alaprajzi szerkezetét tisztázták. A tervásatások idén várhatóan két ütemben folynak majd. A régészeti feltárásokat 2024-ben és 2026-ban is a Nemzeti Kulturális Alap támogatta és támogatja.

Az egykori Szent Kereszt-kápolna történetéhez ugyan sok adalékkal szolgál az eddigi feltárt régészeti leletanyag és a levéltári írott források, ám továbbra sem tudjuk, pontosan mikor készült az épület. Az biztos, hogy Eger töröktől való visszafoglalása idején még nem állt, 1687-ben az ostromló keresztény csapatok egy része állomásozott a platón, ahonnan blokád alatt lehetett tartani a várat. Talán a kápolna alapítása is az ostrom után történt, a numizmatikai leletanyag ugyanis kontinuitást mutat a nyugati muskétások által 1687-ben elhagyott pénzérméktől egészen a kápolna fénykoráig.

Az első írásos adat az épületről 1746-ból származik, amikor körmeneti célként említik, 1752-ben pedig Barkóczy Ferenc egri püspök az „omladozásnak induló kápolna” felújítására biztatta a híveket. Eszerint valószínűleg a 18. század elején készült az épület. A püspök felhívására a kápolnát felújították, 1753-ban fel, azaz újraszentelték. Az utolsó búcsút 1768-ban tartották, majd 1770 és 1780 között a berendezési tárgyait elszállították – így maradhatott meg például az oltárképe a városban. II. József 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatása mellett betiltotta a remeteségek működését is, ami megpecsételte a kápolna sorsát, hiszen addig a hegyen élő remeték teljesítettek benne szolgálatot. A 19. század elején már romos volt az épület, majd összedőlt.

„Nem csak a leletanyag bőséges, de nagyjából két méter magasságban fennmaradtak a kápolna falai is. Kifejezetten nagyméretűnek számított, a hossza 22 méter, s a szélessége 11 méter volt. A homlokzatát ívesen alakították ki, ez, s a lábazati párkány kialakítása arról tanúskodik, hogy nagy műgonddal épített kápolna volt” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Rákóczi Gergely ásatásvezető régész.

A kápolna belső teréből még csak ezután fogják eltávolítani az egykori épület omladékát. Vagyis még több ásatási szezon kell a teljes feltárásra. Ugyanakkor már most érdemes lenne a falak konzerválásának, megóvásának a tervezését elkezdeni, hiszen a valóban monumentálisnak tekinthető maradványok, illetve a fennmaradt finom építészeti részletek megőrzése rendkívül fontos, s legköltségesebb része lesz a projektnek.

A kápolna kutatása ügyében a civilek már évekkel ezelőtt értesítették az Egri Főegyházmegyét is, részükről a közelmúltban pozitív visszajelzés érkezett. Az immár hivatalosan is megalakult Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület a tervásatások folytatására és a romkonzerválásra közösségi adománygyűjtés indított. Részletek és a kutatás aktuális hírei az egyesület honlapján olvashatók.

Az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület honlapja