BTM: Mátyás Napot rendeznek a Vármúzeumban
Bár Hunyadi Mátyás nem Budán, hanem Kolozsváron született (s az épület, amelyben meglátta a napvilágot, ma is áll), uralkodóként eltöltött időszakában leginkább Budához kötődött, reprezentatív építkezéseinek többségére is az uralkodói székhelyen, valamint Visegrádon került sor. Bár a budai palotájából nem maradtak fenn látható, a látogatók számára jól azonosítható építészeti részletek, sokak számára a budai vár egyet jelent Mátyás királlyal és a magyar középkor legsikeresebbnek tartott korszakával.
Ugyan a budavári királyi palota szinte teljes egészében elpusztult – elsősorban az 1686-os visszafoglaló ostrom következtében – az elsősorban Gerevich László vezette, majd utódai által folytatott feltárásoknak, a képi ábrázolásoknak, valamint az írott forrásoknak hála nagy vonalakban megismerhető ez az épületegyüttes. A budavári építkezések az 1470-es évek legelején kezdődtek, először késő gótikus stílusban, majd az évtized vége felé egy reneszánsz műhely kapcsolódott be a munkálatokba. Az alapvetően az Anjou-korszakban született épületek átépítése a díszudvar keleti részén kezdődhetett meg, majd a déli szárnyban folytatódott. Elsősorban Bonfini leírásai alapján tudjuk, hogy itt volt Mátyás magánlakosztálya, illetve elvileg tudjuk azt is, hol lehetett a király pompás könyvtára. A munkálatoknak az eredményeként egy három oldalról épületekkel övezett, a negyedik oldalon várfallal lezárt zárt kert jött létre a mai napig fennmaradt Cisterna Regina, vagyis víztároló pince fölött. Maguk az újonnan emelt épületek részben itáliai ihletésű és stílusú reneszánsz alkotások, részben nagyobb belmagasságú, reprezentatív tereknek helyet adó konstrukciók voltak. A díszudvartól északra is elkezdték egy szárny kialakítását, azonban ez nem készült el Mátyás életében. A budavári építkezéseket utódja, II. Ulászló folytatta, s itt már párhuzamokat találunk a prágai építkezéseivel is.
Bár az épületek az alapfalak kivételével elvesztek, díszítőelemek sokasága került elő a budai vár, s azon belül a palota második világháborút követő feltárásai során. Ezek alapján legalább nagy vonalakban rekonstruálható a terek faragványainak, majolikapadlóinak gazdagsága, a színes kályhák, kandallók, üvegablakok sokasága. A legszebb ilyen leleteket, faragványokat és töredékeket a Vármúzeum Reneszánsz Termében kiállítva találja meg a látogató.
A február 23-i Mátyás Nap elsősorban a hangulatában igyekszik megidézni a Mátyás király udvarát, olyan formában, ami kellemes kikapcsolódást és ismeretszerzést egyaránt kínál a családoknak is. A hagyományőrző csoportok részben életképeket elevenítenek meg, részben bemutatókkal várják az érdeklődőket. Lesz szakmai előadás is a Mátyás-kori Budáról a felnőttek számára, míg a gyerekeket a palotát felfedező játékkal lepik meg a szervezők. A programok 11 órakor kezdődnek és hét órán át, a 17 órai zárásig tartanak.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A 15. században már Buda számított a Magyar Királyság első számú városának. Bár Mátyás király sokat volt úton, a palotában még fél évezred után is felfedezhetjük egykori jelenlétének a nyomait, akár a február 28-i, „Ünnepeljük Mátyás királyt!” rendezvény alkalmával is. 
Május 31-én, szombaton rendezik meg a Régészet Napját a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A sok-sok program közt idén kiemelt téma a régészet és a mesterséges intelligencia kapcsolata. 
Különleges helyzetben van a hazai kulturális intézmények között a Budapesti Történeti Múzeum, hiszen rendkívül sokféle igénynek kell megfelelnie. Csorba László történésszel, a BTM főigazgatójával beszélgettünk. 
Tartalomhoz a forma – rémlik a reklámszlogen még gyermekkoromból. Persze most nem Amfora, hanem életmű kiállítás, ami bár nem rímel, de ugyancsak igaz a Budapesti Történeti Múzeum online tárlatára. 
Remek kiállítás mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a főváros területének „eltűnt idejét”. A tárlat olyan korszakokkal ismertet meg, amelyeket alig ismerhetnek a látogatók. 
Megnyílt a Középpontban a középkor című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, és a két ünnep között is látogatható lesz. 
November 27-én, szerdán 15 órakor veszi kezdetét a Kard Napja: könyvbemutató, szakértői beszélgetés, vita és egy kis kiállítás a BTM Vármúzeumának eddig be nem mutatott kardleleteiből. Utóbbi már most is látogatható. 
Szombaton, október 19-én rendezik meg a Középkori Vár Napját a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A családi program középpontjában ezúttal a sárkányok lesznek, mégpedig Luxemburgi Zsigmond Sárkány Lovagrendje kapcsán.