Légből kapott 2023: élen az erődváros kapuja
A kapurekonstrukció fotója ugyancsak sokak kíváncsiságát felkeltette, így a Légből kapott rovatunkban a képek nézegetése mellett olvashatták, hogy a fenékpusztai erődöt a 4. században építették, s bizonyíthatóan túlélte a római birodalom bukását. Erődvárosként élt tovább egészen a 7. század első harmadáig. Az erőd nemzetközi szinten is ismert, népvándorlás-kori lakói, az úgynevezett Keszthely-kultúra az 5. századot követő római tovább élésnek az egyik példája. Mellette jelenleg a nagyrészt a köveiből épült Festetics-majorság felújítása folyik, sajnos a római romok további bemutatása a legutóbbi értesülések szerint nincsen napirenden.
![]()
A második legnézetteb egy határon túli helyszín, a bényi Szűz Mária templom és rotunda lett. Az avar kori, majd az államalapítás korában is használt, egyedülálló hármas sáncrendszer centrumában, a Garam partján áll a 12. századból származó rotunda és a 13. századi eredetű Szűz Máriának szentelt templom Esztergomtól alig néhány kilométerre északra.
![]()
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a 2022-ben felfalazott vámosatyai Büdy-vár maradványai kerültek. A kis méretű várat valószínűleg idősebb Büdy Mihály építtette 1539 és 1548 között. 1660-ban már elhagyott, "pusztavárként" említik. Legújabb kori kutatására és a helyreállítás előkészítésére 2005-től került sor az önkormányzat kezdeményezésére.
A Légből kapott rovatunk, ha lassan is, de hízik, már több mint száznyolcvan helyszínt mutatunk be benne, amelyek térképen is kereshetők.
