Őskőkori vadászok Feldebrőn

„Még 2010-ben kerültek elő szántás közben mamutcsont-töredékek a fennsík pereménél, amit a terület gazdája bejelentett, így következő évben egy kis szondát nyitott Gasparik Mihály paleontológus (Magyar Természettudományi Múzeum) és csapata, majd 2012 áprilisában feltárta a lelőhelynek ezt a részét. Két mamut és egy róka maradványai kerültek elő, a paleolitikus pattintott kövek, valamint a mamutcsontok körüli cölöphelyek arról árulkodtak, hogy egy jégkorszak végi, a paleontológus kolléga által húsdepóként értelmezett paleolitikus telepjelenségre sikerült rábukkanni. 2016 és 2017 évek folyamán a területen történt terepbejárást követően a lelőhely különböző pontjain szelvényeket nyitottunk, amelyekből ezerszám kerültek elő paleolitikus leletek, többnyire pattintott kövek: szilánkok, pengék, magkövek, kőeszközök, gyártási hulladékok. Ezenkívül a déli szelvényünkben 2016 szeptemberében egy 60-szor 40 centiméteres paleolitikus tűzhelyfoltot, egy újabb telepjelenséget tártunk fel. A tűzhely környezetében pattintott kövek, sok faszén és kerámia- illetve agyagtöredék kerültek elő. A 2017. évi feltárás során, a tűzhely környezetét is kutattuk, úgyhogy még 8 négyzetméterrel kibővítettük a korábbi feltárási szelvényünket. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a tűzhely körül ovális foltban koncentrálódott paleolitikus pattintott kövek, faszéndarabok és kerámia- illetve agyagtöredékek helyzetét, egymáshoz való viszonyát és korát tisztázzuk” - mondta el portálunknak Gutay Mónika, a Dobó István Vármúzeum őskoros régésze, a feltárás vezetője. „A felszíni terepbejárás is azt mutatta, hogy egy nagy területen, közel 7 hektáron, több leletszóródási körzetben helyezkedtek el a leletek”.

A paleolitikum az emberiség történelmének a leghosszabb időszaka, nemcsak az átlagemberek, hanem még a régészek számára is ismeretlen ez a korszak. Az őskőkor kutatásában rengeteg új eredmény született világszerte az elmúlt években. Szinte paradigmaváltást hozott az információáradat, amely alapján a paleolitikus vadászó-gyűjtögető közösségek világa sokkal színesebb, összetettebb lehetett a korábban elképzeltnél. A feldebrői lelőhelyen, az egyik északi szelvényben sok okkermaradványt azonosítottak, vagyis a paleolitikumban az itt időszakosan megtelepedők használták az okkert, amit több mindenre, akár testfestésre is felhasználhattak. Kerámia/agyagtöredékek is fennmaradtak – a korszak kutatásának egyik jelentős eredménye, hogy Görögországtól Csehországig és Eurázsiában több helyen is sikerült kimutatni az agyag kiégetésének prehisztorikus emlékeit. A Feldebrő határában lévő fennsíkot a nyomok szerint csak idény jelleggel, többször is használhatták táborhelyként. A felső paleolitikus 20-12. 000 év közé tehető Gravettien, Epigravettien vadászó-gyűjtögető közösségek megtelepedései között akár évezredek is lehetnek. Feltételezhető, hogy a hosszú időszakon keresztül létező vadásztelep a nagyvadak, köztük a rénszarvasok vándorlásához, nyomon követéséhez is kapcsolódhatott. A dombhátnak rendkívül jó a stratégiai helyzete, a pattintott kövek limnoszilicit nyersanyaga 20 kilométeren belül, a Mátra hegység környezetéből beszerezhető. A megtelepedésekben az élelemszerzésen kívül a kő nyersanyagforrások közelsége játszhatott fontos szerepet. A helyi mátrai limnoszilicit kő nyersanyagon kívül a pattintott kövek nyersanyagában obszidián, mahagóni obszidián, Csehország területéről származó tűzkő és számunkra egyelőre ismeretlen, feltételezhetően szarukőféleség fordul elő.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

„Nagyon fontos a leletek bolygatatlan üledékrétegben történő aprólékos 5 centiméteres rétegbontása és helyszíni dokumentálása. A feltárás során, minden egyes lelet helyzetét a szelvényünk 0 pontjához viszonyítva, az x, y tengelyek mentén, a mélység adatával együtt rögzítjük, ezért is vesz igénybe sok időt egy-egy szelvényünk feltárása. A leletek mért adatait GIS alapú adatbázisban rögzítjük. A 0 ponthoz viszonyítva a szelvényen belül az összes lelet vertikális és horizontális eloszlása a felvett adatok segítségével jól megjeleníthető és tanulmányozható ” - mondta Gutay Mónika. „Az üledékrétegekből, a leletekből és a tűzhelyből többféle mintát is vettünk. A radiokarbon kormeghatározás mellett a lumineszcens vizsgálatok segítségével megállapítható az üledékrétegek, a kerámia/agyagtöredékek és a tűzhelymaradványának a kora”.

A feltárások megvalósulását többen is segítették, így a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma is támogatta. Megalakult a Feldebrői Mamutvadászok Régészeti és Hagyományőrző Egyesület, amelynek tagjai önkéntesként segítik a feltárásokat és emellett a paleolitikumot népszerűsítő kézműves foglalkozásokat szerveznek. Az Egyesület nagyon fontosnak tartja a régészeti kutatás folytatását és a régészet népszerűsítését. Az Egyesület munkáját az ELGOSCAR Kft. és a GEOGOLD KÁRPÁTIA Kft. támogatja. Feldebrő Önkormányzata, a helyi intézmények és közösség, a lelőhely területének tulajdonosai, Farkas Gábor és felesége, Ujj Gabriella segítették a munka megvalósulását.

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA