Megújulásunk támogatója:  

Templom, ahol tényleg van földalatti alagút

A Szepesség egyik legimpozánsabb egyházi építményének, a csütörtökhelyi Szent László-templomnak nem ez a legnagyobb ékessége, de attól még tény: kápolnáját alagút köti össze a későbbi minorita kolostorral. A kápolnát pedig ugyan a Szapolyaiakhoz köti hagyomány, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a Thurzó-család építtette.
A Szepesség egyik legimpozánsabb egyházi építményének, a csütörtökhelyi Szent László-templomnak nem ez a legnagyobb ékessége, de attól még tény: kápolnáját alagút köti össze a későbbi minorita kolostorral. A kápolnát pedig ugyan a Szapolyaiakhoz köti hagyomány, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a Thurzó-család építtette.

Befejeződött a régészeti kutatás, amelyet a csütörtökhelyi Szent László-templom kápolnájánál, illetve az építmény belsejében folytattak az elmúlt hetekben Dr. Peter Tajkov régész vezetésével a Kassai Műszaki Egyetem képviseletében. A részleges felújítást megelőző feltárásra azért volt szükség, mert a kápolna – amelyet a művészettörténet a késő gótika egyik legszebb Kárpát-medencei alkotásaként tart számon – erősen vizesedni kezdett, így jelenleg ennek az elhárítása a cél, bár a templom egésze is rég megérett már egy átfogó helyreállításra.

A Szent László templomot a 13. század második felében építették. Kissé nehézkes román kori stílusának szinte ellentéte a déli oldalához a 15. század második felében hozzáépített gótikus kápolna, amelyet egészen a legújabb időkig a Szapolyai-családhoz kötöttek. A kutatók többsége azonban most már a Thurzó-család alkotásának tartja – aminek csak a legszembetűnőbb jele a Thurzó-címer a boltozat zárókövén. A Thurzókat ugyan a hagyomány német családként tartja számon, azonban már több mint egy évszázada elkezdték feltárni a szepességi eredetüket, ami persze nem mondd ellent annak, hogy az őseik valóban német területről kerültek a Kárpát-medencébe. A történészek azonban még nem végeztek a teljes templom levéltári kutatásával, így egyelőre még csak valószínű és nem igazolt, hogy a kápolna építését valóban ők finanszírozták.

A Szent László-templom egyébként is meglehetősen kevéssé kutatott építmény: nagy felületű falkutatása sohasem volt, átfogó régészeti feltárás sem folyt a belső tereiben, illetve a dombon, amelyen áll. Az biztos, hogy középkori plébániatemplomként temető vette körül.

Az épületegyüttest a 17. század második felében a minorita rend kapta meg, ők építették fel tőle délre a ma is látható négyzet alaprajzú kolostort. Ezt később egy föld alatti folyosóval kötötték össze a kápolna alsó szintjével, nyilván, hogy minél kényelmesebben közlekedhessenek a szerzetesek. Ez a folyosó napjainkig járható maradt, de már jó ideje nem használták. Szellőzéséről egy kivezető akna gondoskodik, amelynek a felszíni építménye is megmaradt.

A templom a 19. században leégett, a felújítása ekkor vált sürgetővé. A múlt századfordulón Alpár Ignác vezetésével folyt a helyreállítás, ekkor kapta a templom tornya a Szepességben egyébként tájidegen, négy fiatornyos, erdélyi stílusú sisakot. A kápolna színes üvegablakait a Forgó és társa cég, azon belül Walherr Gida készítette a Műemlékek Országos Bizottságának megrendelésére. Az elmúlt százhúsz év során komolyabb helyreállítást nem végeztek a templomon.

Közvetlenül a kápolna fala mellett kutattunk, ahol a vízelvezetésre kerül majd sor, illetve elbontottuk a kápolna keleti oldalánál a templomba vezető lépcsőt is. A kápolnán belül az alsó szinten nyílt lehetőségünk kisebb felületen ásatást végezni” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Balogh Árpád régész-technikus. „Utóbbi helyen nem sikerült temetkezést azonosítanunk, a betöltésben azonban voltak szórvány emberi csontok, nyilván mert a temető földjét használták fel.  Megkutattuk az összekötő folyosó környezetét is a vízelvezető munkák előkészítéseként. Itt több bolygatott temetkezés mellett sikerült kilenc sírt feltárnunk. Az emberi maradványokat az Eperjesi Egyetem Biológia Tanszékének antropológusai Doc. Eva Petrejčíková vezetésével emelték ki, hogy további vizsgálják azokat.  Természetesen jó lenne egy átfogó régészeti kutatás is legalább végig a templom falai mellett, azonban ezeket a lehetőségeket a visszatelepült és az épületet ismét gondozó minorita rend anyagi lehetőségei szabják meg.

927_20220524_13141723.jpg

927_20220524_13142164.jpg

A régészeti kutatás lezárultával kezdetét veszi a kápolna részleges helyreállítása, illetve e terület rendezése. A restaurátori munkák tervek szerint 2023-ban fejeződnek be.

 

Szöveg: Kovács Olivér, fotó: Balogh Árpád, Kovács Olivér

2022.05.24

Képgaléria a cikkhez

16

Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (3) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (2) antropológia (1) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (7) Aquincumi Múzeum (18) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (17) átadás (2) Ausztria (1) avarok (4) Balassa Bálint Múzeum (1) Bálint Marianna (1) barokk (1) Báthori (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (17) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (23) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (10) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) drón (2) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (5) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (2) falkép (9) falkutatás (7) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (52) feltárás (1) felújítás (35) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (3) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (6) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (1) gótika (2) Gótikus út (3) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (6) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (33) határon túl (1) határon túl (29) Házsongárd (1) Helikon (1) helyreállítás (14) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglaló (2) honfoglalók (5) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (13) ICOMOS-díj (4) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) jáki templom (3) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (21) kincs (1) kincslelet (2) királyi palota (6) királysír (11) királytemetkezés (13) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (2) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (2) könyvbemutató (3) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (4) Közlekedési Múzeum (1) közösségi régészet (1) Krasznahorka vára (1) Kulturális Örökség Napjai (3) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (13) kútház (1) kvíz (2) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (2) látványsétány (1) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (2) légifotó (2) legolvasottabb (2) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (4) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Martin Opitz Kiadó (1) Mátyás Király Múzeum (11) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (7) műemlékvédelem (19) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (6) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (2) Nagy Gergely (3) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) Nemzeti Vár- és kastélyprogram (1) népi építészet (8) Népi Építészeti Program (7) népi műemlék (13) népvándorlás (3) NÖF (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (5) Paszternák István (3) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (20) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (5) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (10) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (6) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (4) romkert (2) romkonzerválás (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (1) Sine Metu (1) sírbolt (1) síremlék (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szepesség (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) Szigetvár (1) szkíták (2) szobor (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (16) település (2) temetkezés (5) temető (7) templom (3) templom (5) templomrom (1) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (2) váci vár (1) vajdaság (1) vár (8) Varga Kálmán (2) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (5) vármúzeum (6) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (2) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Az egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.
A korszak leghíresebb építészei alakították ki több mint egy évszázada a Felvidék emblematikus épületei többségének ma ismert arculatát.