BTM: az űrkorszakba repít a Vármúzeum kiállítása
1957. október 4-én egy alig több mint nyolcvan kilogrammos eszközt, a történelem első műholdját sikerült Föld körüli pályára állítania a Szovjetuniónak. A Szputnyik-1 három hónapon át csipogó jelet sugárzott, miközben ellipszis-pályán körözött a bolygónk felett, majd megsemmisült, mert a tervezettnél alacsonyabbra repítették fel. Ám a három hónapon át fogható „bip-bip-bip” arra figyelmeztette a világot, hogy új korszak következett el.
A nyugati országokra természetesen alaposan ráijesztett a szovjet technikai fölény demonstrálása. Az Egyesült Államok 1958 januárjában tudott csak visszavágni az Explorer-1 felbocsátásával (amelyben oroszlánrésze volt Wernher von Braun német mérnöknek, aki előbb a náci Németország rakétaprogramjának, majd az USA rakéta- és űrrepülési programjának a kulcsfigurája volt). Bár az űrverseny a nagyhatalmi politika és erőfitogtatás légkörében fogant, s mindig áthatotta a versengés szelleme, a lehetőségekhez képest meglepően békés és tudományközpontú maradt két és fél évtizeden át. Sőt közel hozta a nemzeteket egymáshoz, hiszen akár Gagarin első űrrepülése, akár az első Holdraszállás százmilliók rajongását váltotta ki szerte a világon. Sőt 1975-ben összekapcsolódott a szovjet Szojuz és az amerikai Apollo űrhajó, a legénység tagjai átszálltak a másik hajójába, ami a remények szerint a nagyhatalmi űrverseny lezárását jelenthette volna. Ám valójában hamarosan új szakaszába lépett a versengés.
A hidegháború enyhülését ugyanis alapjaiban rázta meg az 1973-ban kezdődő olajválság. Elsősorban a nyugati világban okozott gyors társadalmi krízist, de még komolyabb változások kiindulópontja lett a keleti blokkban. A tudomány emberiséget megmentő, a civilizációt új szintre emelő erejének mítosza lassan elillant, helyét az elkerülhetetlen nukleáris összeomlás víziója foglalta ismét el. Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban meghirdette a „Csillagháborús tervet”, ami egy űr alapú védelmi rendszer volt a szovjet atomrakéták ellen. Bár ezt később a nukleáris versengés enyhülése és a szovjet gazdaság összeomlása követte, az űrkorszak (vagy annak egy jelentős fejezete) lezárult.
A Budapesti Történeti Múzeum új tárlata ebbe a negyed évszázados időszakba kalauzolja el a látogatóit március 4-től. A kiállítás magyar szemszögből mutatja be ezeket az éveket, amelyekben megjelent az űrkutatás hazai vonulata is az eszközök fejlesztésétől egészen az első magyar űrhajósig, Farkas Bertalanig. Visszaidézhetjük, hogy milyennek hitték és remélték a kortársak a világűr meghódítását, s a téma hogyan jelent meg az irodalomban, az újságokban és akár a gyerekjátékok terén.
A nyár derekáig látható kiállítás kurátorai B. Szabó János és Mélyi József.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A 15. században már Buda számított a Magyar Királyság első számú városának. Bár Mátyás király sokat volt úton, a palotában még fél évezred után is felfedezhetjük egykori jelenlétének a nyomait, akár a február 28-i, „Ünnepeljük Mátyás királyt!” rendezvény alkalmával is. 
Október 28-án veszik be a várat, pontosabban a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumát a játékkatonák – ekkortól látogatható a Kádár játékkatonái című időszaki kiállítás.