Rác fürdő: belépés még nem csak fürdőruhában!
„Az volt a cél a funkcionális fürdő tervezése mellett, hogy megmutassuk az épületegyüttes történeti-építészettörténeti értékeit, a török kortól a barokkon át a 19. századig” - mondta el a műemlékem.hu-nak a beruházás tervezője. Dévényi Tamás Ybl-díjas építész hozzátette: igyekeztek úgy kialakítani a bejárhatóságot, hogy minél több részlet táruljon fel azok számára is, akik nem vesznek belépőt a fürdőbe, vagyis az utcáról is élvezhető legyen a történelmi falak, kupolák látványa.
A mai Rác fürdő helyén az első „dagonyázó” sárfürdő a 16. században létesült. Ugyan akadtak, akik ezen a helyen remélték megtalálni Mátyás király fürdőházát, ám a feltárások ezt nem igazolták: a királyi fürdő az Ördögárok túloldalán, a Duna irányában lehetett, míg az árok innenső felén a Budát elfoglaló törökök létesítettek a kevésbé tehetősek számára közfürdőt.
Az ólomtetejű építmény túlélte Buda visszafoglalását, s a barokk korban átépítve, új szárnnyal, épületrészekkel jelentősen kibővítve, a kupolát egy épület belsejébe foglalva továbbra is fürdőként hasznosították.
„Nagyon ügyes mérnöki megoldásokat alkalmaztak már a törökök is” - állítja Dévényi Tamás. „A forrás vizét a falban vezették el, így kellemes hőmérsékletűre hűtötték, és egyúttal a teret is fűtötték a felmelegedett fallal.”

Mivel a néhány éve folytatott ásatások során sok, addig rejtett részlet is előkerült, ezért a látogató évszázadok után először gyönyörködhet a szamárhátíves ablakok látványában. Sőt, mivel az ablaüvegek maradványaira is rábukkantak, ismét a török-kori színárnyalatukban pompáznak a kupolatér ablakai. A kupola tetején lévő kör alakú nyílást sem fedik le ismét, így hideg időben a kiszabaduló pára miatt pipálni fog az épület. A tér két színű festése is megfelel az eredeti török korinak.
A fürdő újabb nagy átépítésének kora a 19. század második felében, 1864 és 1870 között következett el. Ekkor Ybl Miklós tervei szerint új tereket építettek és ekkor alakították ki az utcára nyíló fogadóépület mai tömegét és homlokzatát is. Elkészült a fürdő új éke, a zuhanycsarnok is, amely ugyan a huszadik században elpusztult, ám a fürdő nyitásakor ismét megcsodálható (és használható) lesz.
„Az Ybl-féle zuhanycsarnok a második világháborúban kapott bombatalálatot, egy része megsemmisült, a többit a hatvanas években lebontották” - mondta az építész. „Megvoltak azonban a tervek, így a belső tereit 1:1-es léptékű makettként építettük meg az egykori helyétől néhány méterre. Aki belép majd a zuhanycsarnokba, azt ugyanaz a látvány fogadja majd mint bő száz évvel ezelőtt, az egykori kupola külső része azonban az épület felső szintjén jelezni fogja, hogy nem az eredeti épületet látja. Látogatható lesz majd a flórafürdő is, amelyet Ybl alakított ki a barokk elemek felhasználásával.”
![]()
A fürdő és az annak helyet adó Tabán a 20. században sokat szenvedett, sőt az utóbbi dicstelen véget ért. A legendás városrész mind közegészségügyi, mind közbiztonsági szempontból „szégyenfolttá” vált, ezért házait 1932-ben lebontották. A fürdő megcsonkítására már a második világháború után került sor: egyik épületrészét, valamint a női fürdőt is a földdel tették egyenlővé.
A Rác fürdő felújítása 2005-ben kezdődött el. Az épületkomplexum magánkézbe került (mondván, hogy a főváros ne költsön semmit a felújításra), az építkezés azonban többször is megtorpant. Az elmúlt fél évtized során építész-tervezőt is váltottak, így Dévényi Tamás és csapata már megkötésekkel, esetenként „hozott anyagból” dolgozott.
Ugyan az egykori törökfürdő a szegényeké volt (aki köténnyel és törülközővel érkezett, annak a források szerint nem kellett fizetnie), ez a 2010-es nyitással a műemlékem.hu információja szerint gyökeresen megváltozik. A beruházó „elit” fürdőt szeretne, s ennek megfelelően borsosak lesznek a belépődíjak is. Ám a tervezői koncepciónak hála sok történelmi részletet az utcáról is élvezhetnek majd az arra járók.
A Rác fürdő a műemlékem.hu adatbázisában
