Berhida: nem kap segítséget a páratlan templom
Mint arról korábban már beszámoltunk, tavaly nyáron elsőként egy helyi civil, Simon Gyula kezdte hallatni a hangját a késő román, kora gótikus, tetőszerkezetét tekintve páratlan épület érdekében. Aláírásgyűjtésbe kezdett, amelynek keretében több mint hatezren támogatták a berhidai Szent Kereszt templom felújításának igényét. Az összegyűjtött aláírásokkal a Miniszterelnökséghez fordult, azonban a minap elutasították a támogatási kérelmét.
![]()
Bár már megkezdődtek a berhidai Szent kereszt templom állagmegóvási és felújítási munkálatai – a tető javításának hála elhárították a közvetlen életveszélyt –, a Veszprémi Érsekség sem tudja finanszírozni az épület jelenleg 150-200 millióra becsült felújításának költségét. A Főegyházmegye ugyan gyűjtést indított és elkülönített 10 millió forintot, azonban ez biztosan nem elég arra, hogy megszüntessék a templom vizesedését. Nyilvánvaló tehát jó ideje, hogy állami segítségre van szükség – ez a kapu azonban feltehetően egy időre bezárult a támogatási kérelem elutasításával.
![]()
A Szent Kereszt templom különlegességét kívülről nem láthatjuk, hiszen a hajó boltozata fölött található. Itt mindig fából készült tetőszerkezetet találunk a középkori építészetben, erre rakják fel a cserepeket. Berhidán azonban a tetőszerkezet kő: a cserepeket is nyeregtetőként készített falazatra erősítették fel. A tetőtér azt a benyomást kelti, mintha átforgatták volna az épületet, s a hajó fölé a pince került volna. A tetőtér kőszerkezete a pillérekre terhel rá, első pillantásra merész, ám mint az épület történetéből tudjuk, kifejezetten időtálló megoldás. Ilyen jellegű tetőt Berhidán kívül egyáltalán nem ismerünk a középkori építészetből.
