Gombaszög: így mentik meg a pálos kolostort
„Összesen négy intézmény dolgozott a pálos kolostor feltárásán az elmúlt napokban, ezért sokan voltunk, így látványos eredményt értünk el. A templom egykori hajóját, illetve a hozzá északról csatlakozó kolostor kerengőjének folyosóját tudtuk kutatni. Sajnos a szentély már megsemmisült, mert korábban itt egy autószerelő műhely volt, amelynek építése során egy mély gödröt ástak. De nem ez volt az első rombolás a romterületen, tulajdonképpen évszázadokon át bolygattak, raboltak az egykori pálos kolostor, majd erőd területén” - mondta el portálunknak Mordovin Maxim régész, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének adjunktusa, aki Botoš Alexanderrel, a Gömör-Kishonti Múzeum munkatársával közösen vezette a feltárást. A velük érkezetteken kívül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum szakemberei, illetve hallgatói is bekapcsolódtak a munkába, amelyet a terület tulajdonosa, a Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu Polgári Társulás finanszírozott.
A gombaszögi pálos kolostort a Bebek-család alapította 1371-ben. A gótikus stílusú épületegyüttest legalább egyszer átépítették a 16. század közepéig, amikor is 1555-ben Bebek György szélnek eresztette a szerzeteseket, a kolostort pedig megerődítették. Ám nem sokáig használták, hiszen Schwendi Lázár császári tábornok és kassai főkapitány hadai 1567-ben elfoglalták és lerombolták, vagyis használhatatlanná tették további hadi célokra. Az épület romosodása ekkor kezdődött el, s feltehetően hamarosan kezdetét vette a területén a kincskeresés is, amely során nyilván az alapító Bebekek temetkezéseit, s no persze temetkezési kellékeit igyekeztek megtalálni. Ennek eredményeként keresztül-kasul túrták a templom területét, s így bár a mostani feltárás során sok emberi csontmaradványt találtak, ezek egyikéhez sem tartozott sír, vagyis kiszórták őket eredeti temetkezési helyükről.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!

A kolostor és erőd területén a későbbiekben sem szűnt meg az élet, a 18. században uradalmi központ létesült tőle néhány méterre északra. A közelben épült egy vashámor is, sőt a feltárás alapján feltételezhető, hogy az egykori templom területén is folytattak hasonló tevékenységet. Közben az épületegyüttes egyre fogyott, hiszen a köveit az uradalom, illetve a környező települések építkezéseihez hordták el. A terület a 19. században az Andrássy-család birtoka lett, majd a második világháború után államosították, a termelőszövetkezet használta – ekkor épület az autószerelő műhely is. A TSZ megszűnése után a kolostor területét elkezdte visszahódítani a vegetáció, a méretes bokrok között csupán a templom déli falának csaknem nyolc méter magas csonkja hirdette a gótikus épületegyüttes helyét. Bár önkéntesek többször is megtisztították a területet, a szélmalomharcnak csak az vetett véget, hogy a Sine Metu Polgári Társulás a magyar állam támogatásával tavaly megvásárolta a területet.
„Bár a mostani feltárás is sok, látványos eredménnyel járt, például sikerült jó állapotban megtalálni a templom boltozatának festett zárókövét és más freskótöredékeket is, a kolostor nagyobbik része még ismeretlen a számunkra. Roppant érdekes a kicsit tágabb környezet is, hiszen írott forrásunk van egy középkori, a kolostorhoz tartozó malomról is, amelyet szintén azonosítani lehetne” - tette hozzá Mordovin Maxim.
„Feltett szándékunk a feltárás folytatása, sőt a feltárt falmaradványok, valamint a magasan álló falcsonk védelméről már idén igyekszünk gondoskodni. Idén már itt szeretnénk megtartani a tábor megnyitóját is” - mondta Orosz Örs, a Polgári Társulás vezetője. „Próbálunk forrásokat elnyerni a feltárás és a bemutatás folytatásához, hogy egy új kemping-részt, valamint egy emlékhelyet létesítsünk a helyszínen.”
A gombaszögi Szűz Mária pálos kolostor romjai a Határeset adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
