Ősi pásztorok reklámarca lett a magyarországi koponya
Bár Magyarországon az őskor története egyre messzebb kerül a közgondolkodás köreitől, miután ez a korszak már az oktatásból is kikerült, tőlünk nyugatabbra mind népszerűbb és ismertebb ez a történelmi korszak. Köszönhető ez nem kis részt a jamnajáknak - más írásmód szerint yamnaya -, annak a pásztorkodó-hódító népességnek, amelynek képviselői több mint ötezer évvel ezelőtt kezdtek el vándorolni a mai ukrán-orosz sztyeppéről, olyan sebességgel, amely korábban elképzelhetetlen volt. A jamnaják ugyanis (nevüket egy lelőhelyük után kapták, hogy valójában miként nevezték magukat, nem tudjuk) a tőlük keletre lévő botaji kultúra által háziasított lovak hátán ülve, illetve szekereket használva indultak vándorútra, s néhány száz év alatt egészen a Brit-szigetekig és Skandináviáig jutottak. Utóbbinál a mai napig meghatározóak a lakosság körében azok a gének, amelyeket ezek a hatalmas termetű, robusztus vándorok hordoztak.
A Kárpát-medencébe természetesen még előbb megérkeztek, s az Alföldön még ma is jól kivehető kunhalmok valójában az ő temetkezéseik. Egy ilyen halmot tártak fel Hajdúböszörmény északi határában néhány évvel ezelőtt a Hajdúsági Múzeum munkatársai Bálint Marianna régész vezetésével. A feltárás során (amelyről a Közkincs-keresőben többször is szó volt) a kurgán központjában egy kisfiú temetkezésére bukkantak, ám nála is érdekesebbnek bizonyult egy hatalmas termetű jamnaja férfi maradványa, akit a halom oldalában temettek el. Az életében 190-200 centiméter magas, robusztus jamnajának a koponyáján egy gyógyult sebet azonosítottak, ami arról tanúskodott, hogy valaki feltehetően egy csákánnyal betörte a homlokát, ám ő túlélte a sérülést és csak évekkel később halt meg egy banális fertőzés következtében.
A koponya alapján Gábor Emese, a Magyarságkutató Intézet antropológusa elkészítette a férfi arcrekonstrukcióját, amely már több fórumon is napvilágot látott. Április 24-27-e között rendezték meg Budapesten a „The Transformation of Europe in the Third Millennium BC” című nemzetközi konferenciát, amelyen a jamnaják kutatásával kapcsolatos legújabb eredményeket ismertették a kutatók, és az arcrekonstrukciót tulajdonképpen a korszak „reklámarcává” választották.
„Az arcrekonstrukciót igyekszünk megismertetni az emberekkel is, hogy tudják, milyen ősiek a pásztorkodás gyökerei a Kárpát-medencében” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Bálint Marianna. „A hivatalos szakmai bemutatkozására azonban csak nyár végén, egy római konferencián kerül majd sor.”
Az ásatási fotók 2022 nyarán készültek!
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A napokban egy svéd őstörténetet bemutató film néhány kockája kavart ugyancsak rasszista hullámokat a közvéleményben. De tényleg, mikor „fehéredett ki” Európa? A kérdés már csak azért is érdekes, mert összefüggésben van egy másik „nagy fehéredés” megszűnésével.