Gödöllői kastélyfelújítás: ereklyék nyomában

„Az egykori középkori templom helyén építették fel a Grassalkovich-kastély épületegyüttesbe belefoglalt kápolnát 1746-tól, s a felszentelésére már 1749-ben sor került. Megvannak ennek az épületrésznek az eredeti tervei is, s bár a tetőzet változott, a belső ma is hűen őrzi a 18. század közepi állapotot” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Varga Kálmán történész, a kastély kutatója. „Az építtető Grassalkovich Antal egyébként több helyütt is a korábbi középkori szakrális épületek helyén emelt a birtokain új templomot.”

A gödöllői királyi kastélyba belefoglalt templom hivatalosan kastélykápolna, annak azonban kifejezetten nagy, a legnagyobb alapterületű a Magyarországon fennmaradt ilyen épületek között. Plébánia feladatot is ellátott, hiszen a 18. században ez a templom szolgálta az akkor még csekély létszámú gödöllői gyülekezetet. Főoltárán kívül négy mellékoltára van, s eredetileg mindegyik ereklyét rejtett. Az ereklyék gyűjtése a tekintély növelését szolgálta. Egy Nepomuki Szent János csontereklyére már 1750-ben szert tettek – ezt napjainkban a gödöllői Szentháromság plébánia őrzi. Több, kevésbé közismert szent relikviáját is sikerült összegyűjteni: Szent Defendens, Szent Fortunatus, valamint Concordius és Fidél vértanúk ereklyéjét. A Szűz Mária mellékoltár Szent Rozália 18. századi faszobrát rejti. Ez maga is lehet egy ereklyetartó, de lehet, hogy érintéses ereklye (vagyis a szenthez kötődő tárgyat hozzáérintették, hogy átvegye annak "erejét"). Végül a főoltárban a források szerint a Szent Kereszt egy szilánkját helyezték el. Ezeknek az ereklyéknek az összegyűjtése nem csak a Grassalkovichok érdeme – őket követően a királyi kastély korában, de még a Horthy-korszakban is folyt az ereklyegyűjtés.

A legfőbb ereklyéket az oltások lapjában kialakított kis fülkékben helyezték el, az eredetüket hitelesítő érseki levél mellett. A fülkék tetejére kő fedlapot tettek, s lezárták. Egy ilyen kis fülke van nyitva – hogy mikor vésték ki a fedlapot, nem lehet tudni – az üres. De hogy a többit háborgatták-e, azt csak a szakszerű felnyitásuk után fogjuk megtudni.

„A kastély kápolnájának a kutatása tart legelébb a felújításhoz kapcsolódó ismeretszerzés szempontjából, így itt kezdődhet el elsőként a munka, ami a többi között falkutatást is jelent, hiszen tudjuk, hogy az oltárfülkék belseje is festett volt. Nem szeretnénk, ha a lehetséges ereklyék ilyen körülmények között vészelnék át ezt az időszakot, ezért a munka első ütemeként felnyitjuk majd ezeket a fülkéket, hogy a bennük lévő tárgyakat, ha vannak, méltó körülmények között tárolhassuk” – tette hozzá Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója. „S bár itt, a kápolnában kezdhetünk leghamarabb, valószínűleg nem itt ér véget elsőként a felújítás, hiszen ez a kastély egyik legfontosabb tere, ezért a minden igényt kielégítő végeredmény érdekében három-négy éves munkára készülünk.”

Mint arról korábban már beszámoltunk, a Gödöllői Királyi Kastély negyven milliárdos – fele részben az OTP-től származó, fele részben költségvetési – forrásból újul meg. Ez az egyik legnagyobb magyarországi műemlékegyüttes, az egybefüggő épülettömb 17 ezer négyzetmétert tesz ki. Ezen kívül vannak még melléképületek és összesen 26 hektárnyi kert. A kastély negyven százalékában még egyáltalán nem folyt soha műemléki helyreállítás – ezek többsége több mint nyolcvan éve egyre romló állapotban várnak a megújulásra, vagy a megsemmisülésre. A negyven százaléknyi épületrész egy része már élet-, illetve balesetveszélyes, hiszen a melléképületeknél már szakadt be födém is. A kápolnában a csillárokba vezető elektromos kábeleket például a második világháború idején cserélték ki utoljára.