Különleges szablyákból nyílt kiállítás a BTM Vármúzeumában
A kard magyar útja - Magyar kardok magyar gyűjtőktől című időszaki tárlat megnyitóján Csorba László, a Budapest Történeti Múzeum főigazgatója elmondta: az augusztus végéig látható kiállításon a nagyközönség 18 különleges, gyönyörű szablyát tekinthet meg.
B. Szabó János történész arról beszélt, hogy a fegyverkiállítás részeként az érdeklődők különleges áttekintést kaphatnak az a 16. századtól a századfordulóig terjedő időszak hazai kardkultúrájáról.
A kiállított szablyák közül a legkorábbi a törökellenes harcok idején, a 16. században készült és Egerben fellelt kard, a legkésőbbi pedig egy huszadik századi kardpár - hívta fel a figyelmet Kovács Olivér, a tárlat ötletgazdája, A kard regénye című tudományos-ismeretterjesztő könyv szerzője. A szablyák megjelenésükben rendkívül egyediek, a díszes kardok között nincsen két teljesen egyforma - hangsúlyozta Kovács Olivér.
A BTM Vármúzeum tájékoztatása szerint a középkori Magyar Királyságban használt kardok - ahogyan a fegyverzet többsége is - a 15.-16. századig nagyjából az általános európai fejlődési trendeket követték. Azonban az egyre fokozódó török veszély - mely végül az ország két, majd három részre szakadásához vezetett - lényeges átalakulást hozott.
A szablya vált a magyar lovas katonák fegyverévé, hiszen az ívelt pengék vágási tulajdonságai kedvezőbbek, míg a szúrás kevésbé fontos, mivel a nyeregben nem lehet pontos találatokat indítani. A Kárpát-medencében használt szablya hamarosan megjelent Lengyelországban is.
A szablya a huszároknak köszönhetően a magyar lovasok emblematikus fegyvere lett, sőt több is annál: miközben egészen a 20. századig az ívelt kardok maradtak használatban a magyar harcászatban, egyúttal jelképes szerepük lett: a nemesi viselet részévé váltak. A szablya szót nem is igen használták: kardnak nevezték őket, míg az egyenes pengéjű, "nyugatos kardokat" legtöbbször tőrnek hívták.
A kiállítás a magyar szablya néhány műalkotásnak is beillő, gyűjteményekben fennmaradt példányát mutatja be a nagyközönségnek. A kiállított példányok a korukban is vagyonokat érő fegyverek, s egyúttal viselőjük társadalmi rangját, gazdagságát érzékeltető tárgyak voltak.
A tárlaton többek között olyan különleges kardok láthatók, mint a "magyar empire díszszablya" Buda és Attila ábrázolásával a 18. századból, egy magyar karabella markolattípusú szablya a 17. századból, a "fringia pengés huszártiszti szablya" a 18. század második feléből, valamint a Szűz Mária alakjával díszített "Madonnás szablya" 19. századi szerelésekkel.
A kard magyar útja - Magyar kardok magyar gyűjtőktől című tárlaton látható szablyák három fegyvergyűjtő: Lőrincz József, Tóth Sándor, valamint Varga János magángyűjteményéből kerültek a BTM Vármúzeum időszaki kiállítására.
Fotó, szöveg: MTI/Purger Tamás
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Báry-szablya, huszárbárd, hajdúkard – több nevet is kapott a megtalálása óta, de igazából még ma sem tudjuk, mi ez a fegyver, amihez hasonlót csak ábrázolásokból ismerünk. Június 18-tól azonban a BTM Vármúzeumának látogatói is megnézhetik. 
Elsőként láthatja a nagyközönség az egyedi kialakítású bronzkori fegyvert, amelyet A kard regénye írása során sikerült azonosítani. Ez a kard Európa első szablyaszerűen ívelt pengéje, amely két évezreddel előzte meg a korát. 
Műemlékkeresésünk győztesei az elsők között vehetik kezükbe A kard regénye című kultúrtörténeti, tudományos-ismeretterjesztő kötetet a Martin Opitz Kiadó felajánlásának hála.