Traktorok törték fel az avar sáncokat
„Több mint négyszázezer négyzetméternyi, vagyis negyvenhét hektár területet kutattunk meg Kecskemét déli határában, a Mercedes-gyár második ütemű bővítését megelőző feltárás során 2017-ben májustól a tél beköszöntéig. Szarmata, avar-kori, kora árpád-kori, középkori és késő középkori települések kerültek elő, valamint egy szarmata és egy késő-avar temetőt is megkutattunk. Nagyon izgalmassá tette a kutatást, hogy teljes egészükben, a környezeti összefüggéseikkel együtt tárhattunk fel falvakat, ami ritka lehetőség a tudomány történetében” - mondta el portálunknak Wilhelm Gábor régész, a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. „Az így nyert hatalmas adatmennyiség feldolgozása még évekig, de akár évtizedekig eltarthat és több szempontból átírja azt, amit a térség történelméről korábban gondoltunk.”
A megkutatott terület első nagy korszakában szarmata települések létesültek, az idő múlásával ide-oda vándorolva a területen. Kiemelkedően sok füstölővermet tártak fel, ami felveti a lehetőséget, hogy a szarmaták talán a limesnél értékesítették az itt tartósított húst. A feltevést erősíti, hogy sok római importárut találtak, ami az élénk kereskedelmi kapcsolatra utal. Voltak természetesen egyedi leletek is, például egy torzított koponyájú hun harcos magányos, bolygatatlan temetkezése.
„Az avar-kor leglátványosabb nyoma egy sáncrendszer volt, amelynek kialakítása feltehetően az állattartással függött össze. Kilométereken át húzódtak itt-ott befordulva ezek a sáncok és a hozzájuk tartozó árkok, így az elkészítésük jól szervezett, nagy számú munkaerőre utal. Ezek a sáncok megszabták a későbbi falu- és tanyaszerkezet kialakítását még a 19. században is, hiszen méretük miatt láthatóak lehettek akár a 20. századig, s csak a gépesített mezőgazdaság, a mélyszántás tüntette el őket a felszínről” - tette hozzá a feltáró régész. „A sánc- és árokrendszer folytatódik a mostani feltárási területen kívül is és tervezzük, hogy a jövőben geofizikai méréseket végzünk majd, amelyek a tényleges kiterjedését meghatározhatják.”
A kutatásnak hála egy avar kori településhierarchia rajzolódik ki, tehát eltérő feladatú, funkciójú közösségek, csoportok települési egységei. Ez akár a késő avar kagáni központ részei is lehetnek.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
Az egyik avar kori épület padlójába karcolva kilenc darab malomjáték tábláját azonosították a kutatók (akik így némi túlzással a Kárpát-medence első játéktermére bukkanhattak). A 10-11. századi magyar megtelepedések szisztematikusan kikerülték a késő-avar falvak helyét, így feltehető, hogy a honfoglaló magyarok még látták a felszínen az avar települések nyomát. Két Árpád-kori falvat sikerült teljes egészében feltárni a területen a 2017-es munka során. Ezeknél, ahogyan a szarmata és avar településeknél is, megfigyelhető volt a struktúrájuk, a telkek egymáshoz való viszonya. A leletanyag roppant bőséges volt, ennek a feldolgozása már elkezdődött.
A múzeum gondoskodik a leletek restaurálásáról, leltározásáról és készül 2019-re egy nagy kiállítás is. A feltárás eredményeiről három kiadvány jelenik majd meg, kettő közülük népszerűsítő album, illetve füzet, a harmadik pedig egy tudományos kötet lesz, amely még a teljes következtetések levonása nélkül mutatja be az ásatás leletanyagát.
Riport a feltáráson Wilhelm Gáborral a Közkincs-keresőben